Multimédia, Számítástechnika, Internet

(Multimédia (rádióhallgatás)-megközelítésben)

Verzió: 2003. 08. 09. 17:22

Figyelem! Ez a cikk még nem végleges, ezért a szerkesztési pongyolaságokért, ismétlésekért, esetleges ellentmondásokért (új információk feltűnésekor lehet, hogy a régiket nem mindenhol korrigáltam a cikk mérete miatt) felelősséget nem vállalok. Kizárólag azért teszem közzé a cikket ebben az állapotában, mert már így is rengeteg hasznos információt tartalmaz.

A T. Olvasók figyelmébe egyéb PDA-s tanulmányaimat és cikkeimet is ajánlom, például az itt elérhető, e-News-olvasással kapcsolatosat.

Belekezdtem egy, a legújabb PPC-ket és Palmokat összehasonlító tesztsorozat írásába. Itt található a legelső verzió.

Pár fotót is csináltam a birtokomban levő (saját) zsebszámítógépeim egyikéről-másikáról. Itt taláhatók - még szöveg nélkül. Majd ezekről is sokat írok, különösen az Apple Newton-ról.

 

Figyelem! A cikk írásának kezdete (és az abban található információk egy részének ilyen kora) miatt hamarosan a cikket teljesen újraírom és témakörönként szétdarabolom. Addig is, ajánlom mindenki figyelmébe a két legújabb, a memóriakártyák fogyasztásával ill. sebességével, valamint az elérhető MP3 recorderekkel kapcsolatos, aug. 9-i cikkem. (More to come!)

 

2004. január 20-i update: sajnos a cikk borzasztó elavult (pl. ma már egyáltalán nem érdemes 3630-ast venni, mert az újabb modellek áramélyrepülésben van). Addig is, ajánlom elolvasásra pár újabb cikkemet: http://www.pdamania.hu/content.php3?&id=1840&do=1, http://www.pdamania.hu/forum/forum1.php3?szuro=1&topic=5143 !

 

Nagy fába vágtam a fejszém, amikor egy (remélhetőleg) közérthető, ugyanakkor a lehető legtöbb és legaktuálisabb információt tartalmazó cikk írásába kezdtem. Nem gondoltam volna az elején, hogy ilyen óriás méretűvé duzzad, hiszen menet közben születtek új és új fejezettervek, új és még újabb ötletek. Amit átnyújtok a Tisztelt Olvasónak, az kb. kéthavi munka terméke. Remélem, hasznos információkat, ötleteket adok.

A cikk nagy vonalakban az internetes rádiók hallgatásáról szól, ugyanakkor igyekeztem azt modulárisan és a lehető legátfogóbban megírni, így az egyes fejezetek gyakorlatilag a többitől teljesen függetlenül is használhatók. Az Internet-előfizetéssel, -megosztással vagy a rádióadó-szerverek telepítésével és használatával foglalkozó részek egymástól teljesen függetlenül olvashatók. Ez azt is jelenti, hogy a bennünket egyáltalán nem érdeklő részeket nyugodtan átugorhatjuk. Aki PC-t szeretne venni vagy azzal rádiózni, az például nyugodtan átugorhatja az ajánlott Pocket PC-kről és az okos mobiltelefonokról szóló részt, és viszont.

Nagyon fontos, hogy a cikkben szereplő információanyag mesze túlmutat egy "egyszerű" rádióhallgatós írás tényanyagán. Így, azoknak is kifejezetten ajánlom az elolvasását, akik egyáltalán nem akarnak rádiót hallgatni, hanem csak valami noteszgépet vagy jobbfajta mobiltelefont venni, esetleg internetre előfizetni.

Hogy némi következetességet, egymásra építő szerkezetet csempésszek az eleve független részekből állóra, modulárisra tervezett írásba, a következő sorrendben dolgoztam ki az egyes témákat. Ennek oka az, hogy, legalábbis a legelején, a sorrend fontos, hiszen rádiót hallgatni csak úgy tudunk, ha 1, veszünk egy számítógépet; 2, azt az Internetre kötjük és 3, telepítünk egy szoftvert, ami lejátssza majd nekünk a műsort. A többi fejezet már egymástól függetlenül és tetszőleges sorrendben olvasható, hisz azok olyan pótlólagos tippekről, trükkökről szólnak, amelyek nem feltétlenül szükségesek (viszont roppant hasznosak tudnak lenni) a rádióhallgatáshoz.

1, az internetes rádióadások vételére alkalmas számítógépek bemutatása

2, az Internet-előfizetés

3, milyen programokkal lehet rádiót hallgatni?

4, hogyan oszthatjuk meg az Internet-előfizetést? (vezetékesen, ill. anélkül)

5, ha nincs számítógépünk, hogyan oszthatjuk meg a szomszédokkal magát a hangot, szinte ingyen? (vezetékesen, ill. anélkül)

6, hogyan relézhetünk egy már létező rádiót, vagy akár hogyan alapíthatunk egy saját internetes adót?

Segítségképpen, a következő kérdezz-felelek alapján mindazok, akik nem akarják átrágni magukat a több tíz oldalon, rögtön megtalálhatják a nekik szánt részt. A következők alapján válasszuk ki azt:

·         van már számítógépünk, de még nincs internet-előfizetésünk? Ha nem, akkor kezdjük az első fejezettel. Ha igen, akkor beleolvashatunk abba, de igazából csak a második fejezettől lesz számunkra igazán érdekes a cikk.

·         van már számítógépünk és Internet-előfizetésünk is, de szeretnénk venni mellé még egyet, hogy azon csak a rádió menjen? Ekkor az 1. és a 4. fejezet lesz igazán érdekes számunkra.

·         szeretnénk zsebrádióként, akár a kocsiban használni a számítástechnika legújabb eredményeit. Ekkor számunkra az 1. fejezet zsebszámítógépekkel és modern "okos" mobiltelefonokkal, ill. a 2. fejezet GPRS-sel foglalkozó része lesz a legfontosabb.

·         van már internet-előfizetésünk is, de még nem tudjuk, hogy lehet rádiót hallgatni? Nézzük meg a 3. fejezetet.

·         ha nincs számítógépünk és nem is akarunk venni, ugyanakkor a szomszédban lakik valaki, akinek a számítógépén mindig rádiót hallgat. Hogy ossza meg velünk az élvezetet? Az 5. fejezet alapján.

·         szeretnénk relézni a rádiót, hogy tehermentesítsük a már működő szervereket vagy az internet-csatlakozásunkat. Ezt hogy tehetjük meg? A 6. fejezet alapján.

Ez csak egy kis ízelítő volt abból, hogy kiknek mit nyújthat a cikk. Vágjunk is bele! Az első fejezet a legfontosabb dologról, az internetes rádiók vételére alkalmas számítógépekkel foglalkozik. Áttekinti, hogy ezek milyenek (csodálkozni fogunk, hogy milyen sokféle, akár 10-15 éves gép alkalmas erre a feladatra!), majd ezen gépek egy részhalmazával (PC-k és zsebszámítógépek, illetve "okos" mobiltelefonok) kiemelten foglalkozik vásárlási tanácsok címén.

1. Milyen számítógéppel lehet fogni az internetes rádiókat?

A következő részben arról lesz szó, hogy mely számítógépekkel számíthatunk az internetes rádióadások vételére.

Ez a listát semmiképp nem vásárlási tanácsnak kell tekinteni; átlagos, mindennapi felhasználásra ma ugyanis csak IBM kompatibilis PC-t (a következőkben az új fogalmakat dőlt betűvel írjuk az első előfordulásukkor, és a cikk végén, a 2. Függelékben magyarázzuk el. Emellett érdemes a http://computer.howstuffworks.com címen is körülnézni.), esetleg zseb-PC-t vagy valamilyen okos mobiltelefont érdemes venni.

Azért törekedtem mégis a lehető legteljesebb lista közzétételére, mert előfordulhat, hogy már van olyan számítógép otthonunkban vagy rokonságunknál, amiről nem is sejtjük, hogy bizony azzal is hallgathatunk internetes rádiókat. Gondoltuk volna, hogy akár a gyerekek által használt játékkonzolokon, vagy a polc alján évek óta érintetlenül heverő, már rég elfelejtett Amigán is hallgathatunk rádiót? Természetesen ez nem jelenti azt, hogy játékkonzolt vegyünk akkor, ha még nem lenne számítógépünk, és csak rádiót akarunk hallgatni (játszani pedig nem). Egy használt, elavult, ám a rádióvételre még alkalmas, 100-400 MHz-es, pár ezerért megszerezhető PC messze a legköltséghatékonyabb megoldás.

Nos, a lista a következő:

·         Bármilyen 6-7 évesnél újabb, Internet-eléréssel rendelkező IBM PC (kompatibilis) számítógépen hallgathatunk rádiót. Azért van a 6-7 éves határ, mert 1997-től kezdődően váltak általánossá a legalább 100 Megahertzes  Pentium I számítógépek, miközben az azt megelőző PC-k szinte teljesen kikoptak a piacról. A gépen futó ún. operációs rendszer  lehet akár Windows, akár Linux, illetve bármi más. A 3. fejezetben ezen két operációs rendszer esetében van komplett telepítési leírás. PC-kkel mind MP3, mind WMA, mind Real szabványú rádióadásokat hallgathatunk. Windows operációs rendszer alatt ezen felül a Világrádiót is igénybe vehetjük.

·         Bármilyen, Net-eléréssel rendelkező PocketPC 2000/2002, illetve Windows CE 3.0 operációs rendszerrel és StrongARM/XScale/MIPS processzorral bíró zsebszámítógép. Ezekkel mind SHOUTcast (MP3), mind a jelenleg legelterjedtebb WMA8 (Windows Media Player)-adásokat hallgathatjuk, ráadásul mobilan is. (Figyelem! A SHOUTcast-ot szinte senki se írja helyesen. A legújabb, 2003 májusi Magyar PC Magazinban például az összes előfordulásában rosszul írják: egyszer SouthCast-nak, másszor Shotcast-nak. Ezt vegyük figyelembe, ha pl. Google-on keresünk a technikára, mert a google inteligens helyesírás-korrigáló része nem fogja kijavítani a fentieket!)

·         Az "okos" mobiltelefonok legújabb generációja (Nokia 7650, 3650, Sony-Ericsson P800). Ezek önmagukban, GPRS-en keresztül, képesek internetes rádióadók lejátszására (sajnos jelenleg "csak" RealAudio-ra).

·         Bármilyen, Net-eléréssel, Power PC processzorral és OS X operációs rendszerrel rendelkező Macintosh számítógép. Ezekre is létezik Windows Media Player. Sajnos ennek Macintosh-os változatára rengetegen panaszkodnak (lassúság, megbízhatatlanság stb.), lásd pl. http://download.com.com/3302-2200-8407127.html. Egyéb, ismert lejátszó pl. az Audion3 ( http://www.panic.com/audion/ ), amely (csak) MP3-alapú adásokat képes lejátszani.

·         Bármilyen, Net-eléréssel rendelkező Commodore Amiga számítógép. A legrégebbi típusok is működni fognak (Amiga 1200-tól kezdődően). Ezekkel kizárólag MP3 adásokat hallgathatunk. Az amigás natív MP3-lejátszókat a http://www.amigau.com/c-music/mp3.htm oldalon foglalják össze. Ezek közül a legfontosabb az AmigaAMP (http://www.amigaamp.de/), amelynek legújabb, 2.9-es verziója élő SHOUTcast adások vételére is képes. A platformra most jött ki az Aminetradio legújabb verziója, ami szintén támogatja az internetes broadcast-adások vételét.

                Ha valaki Linuxot (és azon mplayer-t) szeretne futtatni a gépén, akkor Power PC processzorral felszerelt Amiga esetében azt a Linux/APUS, illetve Linux/PPC oldalain, a http://www.linuxppc.com, illetve http://www.linuxppc.org címen, találhatja meg. Ugyanez Motorola 680x0-alapú gépeknél a http://www.linux-m68k.org/ található.

·         Net-eléréssel rendelkező Xbox játékkonzol, jelenleg kötelezően úgynevezett mod-chippel. A cikk megjelenésekot lehetséges, hogy már arra se lesz szükség, amennyiben a Neo Project (http://www.theneoproject.com/) esetleg újra elindul (lásd még: http://www.origo.hu/techbazis/hardver/20030107xbox.html). A http://www.xboxmediaplayer.de címen találhatjuk meg az élő MP3-at és WMA-t is támogató lejátszót. Aki mégis inkább Linuxra (és mplayer-re) vágyik, az megpróbálkozhat a http://xbox-linux.sourceforge.net/ címmel. Az mplayer Xboxon simán lejátssza a WMA-s adásokat is.

·         Net-eléréssel rendelkező PlayStation 2 játékkonzol. Natív (nem Linuxos) élő MP3-lejátszó programok közül pl. a Qcast Tuner említendő meg (http://www.golem.de/0209/21671.html). Linuxos lejátszók (mplayer!) esetében a gyártó, a Sony hivatalos Linux rendszerével is megpróbálkozhatunk.

·         Net-eléréssel rendelkező Sega Dreamcast. Ennek hivatalos browsere állítólag támogatni fogja az MP3-alapú élő adásokat. Lásd még: http://www.blueskynet.as/sega/.

 

Ahogy látható, az internetes rádiók hallgatása gyakorlatilag minden, a háztartásokban ma előforduló számítógéppel, illetve játékkonzollal lehetséges (ezeket számítógépes szakkifejezéssel platformoknak nevezzük; ezentúl ezzel a kifejezéssel is illetem őket). Kivételként a Commodore 64-es gépek, a Sega és a Nintendo régebbi játék-konzolai (SNES, N64, NES, Gameboy), illetve a (régi, nem a második) PlayStation említendő.

A fenti listából látható, hogy sokféle számítógéppel hallgathatunk internetes rádióadókat. Ahogy már a számítógép-típusok felsorolása esetén megemlítettem, ma messze a legköltséghatékonyabb megoldás a PC. Ezért ezzel kezdem a listát.

A másik, igen fontos csoport, különösen az általánydíjas GPRS idején, a zsebszámítógépeké, ill. az okos mobiltelefonoké. Amennyiben nem csak otthon, hanem akár az utcán, kocsiban is szeretnénk hallgatni internetes rádióadókat, akkor érdemes beruháznunk egy ilyen szerkezetbe (és egy GPRS-képes telefonba, ami ma már nem túl drága). Ráadásul, ezek a gépek sokminden másra is használhatók (majdnem ugyanannyi mindenre, mint egy PC).

Egyéb típusokkal itt nem foglalkozom, vagy elavultságuk és nehéz beszerezhetőségük, vagy "célgép" voltuk (ilyenek a játékkonzolok) miatt.

1.1 PC

Ahogy már említettem, nem kell az internetes rádióadók használatához a legmodernebb, a számítógépes szlengben "erőmű" szóval illetett, legalább 200 ezer Ft-ba kerülő géppel rendelkeznünk. Tökéletesen megteszi majd egy 10-20 ezer Ft-os is.  Egyetlen egy a kikötés: legalább 100 MHz-es Pentium I processzorral kell hogy rendelkezzen. Ennél régebbi (pl. 486-os, 386-os) gépek már alkalmatlanok a rádióhallgatásra, de ilyen gépeket már használtan se nagyon kapunk, annyira régiek.

Mivel ilyen kategóriájú gépeket újonnan nem kapni, nyugodtan vehetünk használtat. Vagy körbekérdezhetjük a rokonságot, hátha van valakinél egy elfekvő darab.

Persze egy ilyen korú és teljesítményű géptől nem várhatunk (a tökéletes rádióhallgatáson kívül) túl sokat. Megfelel majd, ha azt a rádió hallgatásán és internetezésen (böngészés, levelezés), esetleg régebbi szövegszerkesztők, táblázatkezelők használatán kívül nem nagyon akarjuk másra használni, azaz például nem akarunk a legújabb, legmodernebb játékokkal játszani.

Használt számítógépek, garanciával, többek között a Bp. XI. ker. Bertalan Lajos u. 19 alatti boltban kaphatók. Telefonszám: 06/30/9-483-418. Itt kulcsra szerelt, azonnal működőképes konfigurációkat kaphatunk, fillérekért, garanciával. Egyéb boltok listáját a http://alag3.mfa.kfki.hu/dcsabas/hardware/ceglist.htm címen nézhetjük meg.

Új számítógépet gyakolatilag bármelyik olcsó nagyáruházban vehetünk (TESCO, Electro World stb.), az árak nem nagyon térnek el egymástól, és ezek a konfigurációkat viszonylag jutányos áron kapjuk meg (azaz nem járnánk sokkal jobban, ha alkatrészenként vásárolnánk meg a gépet, és úgy rak(at)nánk össze). Teljes gépek vásárlásnál csak arra figyeljünk, hogy a fent nevezett áruházak P4-es gépekként hirdetik a lényegesen kisebb teljesítményű P4 Celeron gépeket. Celeron-os gépet semmiképp ne vegyünk, mert ugyanabban az árkategóriában (és egy igazi P4-nél lényegesen olcsóbban) kapunk AMD Athlon processzorral felszerelt gépet is, amely kb. másfélszer-kétszer gyorsabb.

Nyugaton is vásárolhatunk gépeket (bár, azok mérete stb. miatt inkább csak a mobilabb gépeket érdemes nyugatról hoz(at)ni; általánosságban úgy is elmondható, hogy a laptopok, de különösképp palmtopok, mobil telefonok sokkal olcsóbbak Nyugaton, mint nálunk), a legolcsóbb helyek a http://www.warehouse.com/, a http://www.computers4sure.com/, a http://www.amazon.com.

Mivel a PC-kkel ezer és egy magyar nyelvű könyv, újság foglalkozik, így nem írom le részletesen, milyen alkatrészekből épül fel és azokból mit érdemes venni. Nagyon ajánlom a http://www.angelfire.com/nh/secret/ oldalon ismertetett The Secret Guide to Computers című könyvet: kifejezetten akkurátus és naprakészen tartott könyvről van szó, ami nagyon jó áttekintést ad a számítástechnika jelenlegi állásáról. Lehetőleg ne az ezen az oldalon levő oldalait nézzük meg, mert azok nagyon gyenge minőségűek (Word-ből exportálták ki őket; ha mégis ezek mellett maradnánk, akkor ajánlom gyorsjavításként a HTML oldalak forrásának lekérését, és az első kb. 720 sor levágását (egészen odáig, hogy   </td> </tr> </table> </div>, ahol van egy-egy, ill. a végén két soremelés a tag-ek között). A maradékot kirakva egy HTML fájba, és azt megnyitva, az már normálisan fog kinézni). Az egész könyvet (és nem csak a részleteit!) megtaláljuk a http://www.secretguide.net/ címen.

Ugyancsak ajánlom a http://www.viewz.com/aol/guides/buyingguides.shtml címen található leírásokat, amelyek jó öszefoglalói az asztali gépek operációs rendszereinek és hardverének.

Július 11: a SZEX (Sulinet gépvásárlási program) keretében is vehetünk gépet, ekkor 60 000 Ft-ot visszaigényelhetünk az adóból. Arra azonban figyeljünk, hogy amit nyerünk a vámon, azt könnyen elvesztjük a réven, ugyanis a Sulinet Express keretében árult gépek (ill. elektronikai eszközök)  jellemzően 15-20, de néha akár 50%-kkal is drágábbak, mint ugyanabban a boltban, ugyanakkor (!!) árult, nem Sulinet Express-es konfigurációk, alkatrészek. Így legalábbis kérdéses, hogy van-e egyáltalán értelme ennek az egésznek (hiszen jóval drágábban vásárolhatunk, mint amúgy), vagy ez is olyan bombasztikus, szavazó-csalogató, ámde gyakorlatilag sok esetben használhatatlan bejelentés volt, mint például az internet-előfizetések 25%-os állítólagos csökkentése, ami sok szolgáltató (pl. a UPC, ami azért nem kispályás szolgáltató) áraiban egyáltalán nem látszott meg. Lásd még: http://www.hwsw.hu/perl/ultimatebb.cgi?ubb=get_topic&f=22&t=000115, http://www.ma.hu/page/cikk/ac/0/47358/1, http://index.hu/velemeny/jegyzet/folio/.

1.1.1 PC-s operációs rendszerek és azok installálása

Ha megvan a PC-nk, akkor még operációs rendszert kell rá telepítenünk (hacsak a boltban nem kapunk a géphez). Mi itt mindkét komoly PC-s operációs rendszerrel, a Windows-zal és a Linux-szal is foglalkozunk.

 

Windows: lehetőleg Windows XP-t szerezzünk be, mert az előző verziók vagy megbízhatatlanok (Win 95/98/Me), vagy nem, vagy csak igen korlátozottan alkalmasak például játékok futtatására (Windows NT vagy Windows 2000). Ráadásul, a régi verziók még az új hardvereszközöket sem kezelik (pl. a Win95, a Win 98 első kiadása, illetve az NT nem kezeli az USB-s eszközöket, ami bizony nagyon komoly hiba).

Sajnos a Windows XP bolti ára igen magas, de ezt kétféleképp is orvosolhatjuk:

·         vegyünk ún. OEM (Original Equipment Manufacturer) verziót akár a Windows XP Home verzióból (nettó átlagár 22 ezer), akár a Professional-ból (nettó átlagár 35 ezer). Tulajdonképpen a Home verzió szinte minden célra megfelel majd, hacsak nem akarunk pl. komoly adatbázisfejlesztést, programozást stb. csinálni a gépünkön.

Ennek az otthoni verziónak a ma 22 ezer Ft körüli ára már elfogadható, ugyanakkor mindenképp megjegyzendő, hogy csak úgy vegyünk ilyet, ha jól tudjuk, hogy a következő másfél-két évben garantáltan nem cseréljük le a gépünk egyetlen egy főegységét sem, ugyanis az OEM verzióban pont az a lényeg, hogy csak egy bizonyos konfigurációhoz lehet egyszer installálni, és ha az megváltozik (pl. lecseréljük az alaplapot), akkor már nem lehet tovább használni. Viszont, amennyiben a jelenleg elérhető csúcsprocesszornál, -alaplapnál épp csak egy fokkal lassabb, ámde emiatt feleannyiba kerülő processzort veszünk (AMD XP-ből pl. a jelenleg nettó 39e Ft-os 2400-ast érdemes venni, mert a csúcsmodell 2800-as 80-90e, ha éppen lehet kapni; Intelből 2.53/533-ast, ami most n. 57e, miközben a jelenlegi sztár, a 3.06 GHz-es, nettó 140-160 körül van) akkor biztosak lehetünk abban, hogy az legalább két évig használható marad az addig kiadandó programokkal.

·         ha felsőoktatási intézménybe járunk, vagy ott oktatunk, akkor az ún. Campus szerződés (http://www.campus.hu/; telefon: 279-2880) értelmében 3000 Ft-ért szert tehetünk egy XP-re és egy Office-ra (valamint pár, kisebb programra), amikkel kapcsolatban ráadásul nincsenek olyan megkötések, mint az előzőleg tárgyalt OEM verziók kapcsán. Amennyiben gépünket (vagy legalábbis alaplapját/processzorát) 2001 októbere előtt vásároltuk (és ezt számlákkal igazolni is tudjuk), akkor nincs több teendőnk. Ha viszont újabb a gép, akkor be kell szereznünk valami "kamu" operációs rendszert, hogy jogtisztán feltehessük az XP-t. Én erre a célra a Windows 95-öt ajánlom, mert ezt már 3000-4000 Ft-ért megkapjuk.

A Windows XP installálása nagyon egyszerű, és nagyon sok cikk, könyv foglalkozik vele, így külön nem térek ki rá. Ajánlom például a Computer Panoráma Windows XP Különszámát (2002 november; amennyiben újságosnál már nem találnánk, akkor a rendelési telefonszám: 4566964), az elmagyarázza, és egy csomó plusz információval is szolgál.

 

Esetleg, amennyiben mindenképp WMA-alapú adásokat szeretnénk adni, mégpedig a lehető legtöbb kliensnek, akkor egyetlen egy lehetőségünk van: a Windows Server 2003 használata. Ez most, amíg nincs végleges változata, ingyenes, ugyanakkor például játékok futtatására nem igazán alkalmas (dehát ki játszana egy kifejezetten rádiószervert üzemeltető, egy szerverszobában, messze levő gépen?). Letöltésével, installálásával, a médiaszerver konfigurálásával kapcsolatban lásd a 6. fejezetet. Itt erre külön nem térek ki, mert elég kicsi a valószínűsége, hogy rá fanyalodunk, hiszen a most tárgyalandó Linux inherensen jobb és kényelmesebb rendszer WMA-n és WMV-n kívüli szerverek üzemeltetésére.

 

Linux: az az óriási előnye, hogy ingyen letölthető. Amennyiben azonban nem tudnánk leszedni (mert nincs olyan ismerősünk, aki ezt megtenné, és felírná CD-re), meg is vehetjük boltban, mégpedig jóval olcsóbban, mint a Win XP-t. Én erre a SoftWare Station-t ajálom (1111.Karinthy Frigyes út 25.; Telefon: +36-1-209-5951 / Fax: +36-1-209-1914). Személy szerint a SuSE jelenleg legújabb, 8.1-es verziójának beszerzését részesíteném előnyben, mert annak a telepítése és használata (most már) egyáltalán nem bonyolultabb, mint a Windows XP-é. Ennek tulajdonképpen a legelső CD-je elég lesz a telepítéshez; a másik kettő (Personal Edition), ill. hat (Professional Edition) nem kell majd ahhoz.

Vásárlás előtt érdemes körülnézni a http://www.suselinux.hu oldalon is, mert egyetemi hallgatók számára többször jelentős, 33%-os árengedménnyel kínálják termékeiket.

A Linux (és, ezen belül, a SuSE), mint írtam, ingyen is letölthető. Sajnos jelenleg csak a SuSE hivatalos FTP szerverén, a ftp://ftp.suse.com címen található meg a 8.1-es verzió, az ún. tükrözéseken nem. Az ezen a szerveren található boot.iso-t írjuk ki  CD-re (címe ftp://ftp.suse.com/pub/suse/i386/8.1/boot/boot.iso), és erről bootoljuk be a rendszert. Ekkor, amennyiben kábelmodemen keresztül csatlakozunk az internetre, akkor azt automatikusan bekonfigurálja (nekünk hozzá se kell nyúlnunk), és a telepítéshez szükséges többi állományt a telepítő már automatikusan tölti majd le az FTP szerverről.

1.2 Pocket PC (zsebszámítógépek, PDA-k)

Nem kell megijedni! Manapság a rádióhallgatásra alkalmas zsebszámítógépek (különösen használtan) már 50 ezer Ft körül kaphatók. Mik ezeknek az előnyei?

Egyértelmű: a mobilitás, valamint (otthon) a később tárgyalandó ActiveSync-es, illetve Wi-Fi csatlakozási mód.

A mobilitás előnyeit nem tárgyalom külön, így essék most szó egy látszólag utópisztikus, ámde a magyar viszonyok között már ma is közel tökéletesen működő és szinte ingyenes (mert általánydíjas!) felhasználásról, a zsebrádió kiváltásáról. Jelen sorok írója már több napja szinte tökéletesen tudja használni a mobiltelefonnal összekötött zsebszámítógépét arra, hogy útközben (!) hallgassa az internetes rádióadókat. Ezt legfeljebb csak egy PC-s notebookkal lehetne megcsinálni, de ott már annak a PDA-hoz képest óriási méretei, súlya és erősen redukált akkumulátor-üzemideje (és a többszörös ára...) problémát jelentenének. Egy notebookot ugyanis nem lehet zsebrevágni, egy PocketPC-t viszont igen, valamint az 1-2 órás üzemidőt csak kevés notebook lépi túl, míg egy PocketPC még alapkiépítésben is simán, amit ráadásul drasztikusan (a köv. linken levő akkumulátor például két és félszeresére!) tovább növelhetünk külső gyártók által gyártott, a gépekbe beépíthető akkumulátorokkal (iPAQ-khoz lásd pl. http://www.doipaq.com/index.htm ill. a http://www.kingrex.net/product/e_pda.htm címet (mindkettő 95 US$ + 5 US$ postaköltség körül árul 2000-2200 mAh akkumulátorokat; a másodikoldalon található teszt-linkek pedig különösen tanulságosak pl. általános, hőmérsékletfüggő, akkumulátor-üzemidő szempontjából). Az http://www.pdainternalbattery.com/ oldal kifejezetten a beépített akkumulátorral rendelkező PDA-khoz kínál (alap, tehát semmi kétszeres-két és félszeres akkura ne nagyon számítsunk) akkumulátorokat. Európában (Németországban) is árulnak már 2000, ill. 2300 mAh-s akkumulátorokat, 100 és 130 euró körüli áron, lásd: http://www.wolfsoft.de/pda/. A beszerelést is vállalják (1-2 óra alatt; a szükséges, a nagykapacitású akkumulátor idő előtti lekapcsolódását megakadályozó, házi módszerekkel elég nehezen beépíthető HyperDrive-val együtt is), így személyesen is megejthetjük a dolgot. Ugyanitt RAM/ROM upgrade is van, lényegesen olcsóbban és gyorsabban (személyesen 1-2 óra), mint pl. a magyar http://www.emasoft.hu/ipaq.htm. (Azért hazánkban is van tisztességes, nem 2 és fél évvel ezelőttről "ittfelejtett" árakkal dolgozó szervizcég, lásd pl. a http://www.flagnet.hu oldalt). A StrongARM PDA-k tipikus akkumulátoros üzemidejéről pedig lásd a http://www.pocketpcmag.com/Jul02/benchmark.asp címen található cikk Battery Runtime Tests, ill. Battery life winners szekcióját. Különösen ennek az alján levő képet ajánlom. XScale gépekre ilyen összefoglaló cikkről nem tudok, az újabb PDA tesztekben viszont külön-külön általában van üzemidő-teszt is, lásd pl. http://www.pocketpcpassion.com/iPAQ/3900/images/3900-32.gif, ami azt igazolja, hogy a PXA250-es processzorok még 400 MHz-en is lényegesen kisebb teljesítményfelvételűek, mint a 206 MHz-en működtetett StrongARM-ok; alegújabb PXA255-ösök pedig kb. 20%-kal még tovább csökkentették a teljesítményfelvételt). Az USB iPAQ bölcsők töltőssé alakításáról lásd pl. a http://ecece.com/info/ipaqcradlemod/ipaqcradlemod.html oldalt.

Természetesen nem csak ilyen felhasználási területei vannak egy zsebszámítógépnek. Sőt, nem is kell hozzá Internet-előfizetés (pl. mobiltelefon), ha megosztott Wi-Fi internetre vagy egy "gazda" PC-re csatlakozik USB-n vagy soros kábelen keresztül (ezekről bővebben később). Ez még az általánydíjas (jelenleg még Vodafone, de sajnos úgy néz ki, nem sokáig) GPRS-előfizetésnél is olcsóbb megoldás. Arról nem is beszélve, hogy egy zsebszámítógépet a rádióhallgatáson kívül ezer és egy más dologra is használhatunk, játékon keresztül videózáson át (alapszintű) Word- és Excel-nézegetésig, szerkesztésig mindenre. Ilyen például még az elektronikus könyvek olvasása, ami jelen sorok kezdetben igen szkeptikus írója számára is igen kellemes és kényelmes megoldásnak bizonyult (egy kézzel nagyon kényelmesen lehet olvasni egy könyvet, nem kell hozzá két kéz. Ez különösen buszon állás közben lehet kényelmes.) A szótárak (amelyek egy része ingyenes, lásd pl. http://www.microsoft.com/reader/downloads/dictionaries.asp) és enciklopédiák kereshető (!) használata csak hab a tortán. Jelen sorok írója pl. komplett angol-német-francia szótárakat, enciklopédiákat (pl. Encarta) hord magánál a zsebszámítógépén. Ez nagyon hasznos tud lenni, ha valamilyen fogalomnak vagy dátumnak gyorsan utána kell nézni. A nem online HTML-alapú hírforrások offline, a Pocket PC kis képernyőjén is remekül látható olvasgatása is ide tartozik. Én ez ügyben leginkább a Mobipocket Readert (http://www.mobipocket.com) kedvelem, mert az ingyenes verzióhoz is (!) járó tartalomszolgáltatás sokkal jobb és érdekesebb, mint pl. az http://www.msn.com/-é vagy az Omega One Journal Bar-é (http://www.omegaone.com/PocketPC/JournalBar.html; lásd még:  http://www.pocketpclife.co.uk/featureddetails.asp?article=304, http://www.tekguru.co.uk/PPC_Reviews/journalbar/), különösen a technikai hírek (The Register) kommentárjai miatt (a Register szerkesztőinek karakteres véleményük van egyes nagy számítástechnikai cégekről, és ezt szerencsére nem rejtik véka alá). Sőt, még az AvantGo jelenleg rendelkezésre álló csatornáinak (amelyekről el lehet mondani, hogy sok van, de a legtöbb csatorna vagy nem tartalmaz semmit, vagy ősrégi, vagy igazából csak online linkeket tartalmaz) kínálatánál is bővebb a Mobipocket Reader e-News kínálata (erről lásd az 1-2 héten belül megjelenő, PDA-s offline tartalomszolgáltatókkal, szótárakkal és e-book olvasási lehetőségekkel foglalkozó új cikkemet, ami itt érhető el!). E-mailben is kérhetünk a Pocket PC-n is jól olvasható ingyenes hírszolgáltatást; a műszaki hírek kedvelőinek például a Fierce Wireless napi-kétnapi rendszerességgel küldött, tartalmas hírlevelét (http://fiercewireless.com/) ajánlom. A PDA mint újságolvasó platform annyira jól sikerült, hogy kényelmessége (nem kell újságokat hajtogatni), tisztasága (nincs az ember kezére kerülő festékanyag) és nem mellesleg ingyenessége (szinte minden újság ingyen fent van) miatt sokkal jobban szeretek PDA_n újságot olvasni, mint papíron. Ezzel szerencsére nem vagyok egyedül; a technikai fejlettségben és a társadalmi trendekben 1-2 évvel (persze ott ez széles, tízmilliós néprétegeket érint, míg nálunk csak pártízezer, a technika iránt érdeklődő embert) előttünk járó Japánban is hasonló a helyzet, lásd a http://www.japanmediareview.com/japan/wireless/1047257047.php cikket.

Játékra jelenleg a Pocket PC platform nem igazán ajánlható az igazán jó játékok kis száma (például a Gameboy Color, ill. Gameboy Advance (SP)-hez képest), valamint amiatt, hogy jelenleg sincs egy tiszta szívvel ajánlható Pocket PC, amelynek ne lenne legalább egy súlyos hibája. Persze, lehet játszani a géppel, de ne várjunk játék-tömeget. Igazság szerint csak a különböző emulátorok (SNES, NES, Gameboy (Color), GBA (kissé lassú), C64 (remek) stb.) jóvoltából vannak igazán elfogadható játékok a gépen. Amennyiben mégis főleg játékok futtatását tervezzük a gépen, ajánlom a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=2269, a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=2154, a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=334, a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=24, a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=128, a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=332, a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=1557 és a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=2411 fórumot (a régebbi gépek kapcsán pedig a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=843-t, a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=338,  a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=169 és a  http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=724), amelyek kifejezetten ebből a szempontból tárgyalja a legjobb Pocket PC-t (bár a nem játékos kedvűek számára is értékes információkat tartalmaznak). A játék-konzolok, illetve a 8 bites háziszámítógépek emulátorainak tárgyalásával kapcsolatban pedig ajánlom a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=2291, a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=356, a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=338 és különösen a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=2244, valamint a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=494 fórumot. Fontos megjegyezni, hogy az Axim nem futtatja ezek közül a Pocket Genesis-t. A http://sourceforge.net/projects/gravcave/ címen pedig egy C++ forráskóddal is rendelkező, nagyon egyszerű játékot találunk. Az Ultima 4 szabad forrású klónját is át kívánják portolni Pocket PC-re, lásd: http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=384. Az MS-DOS-os, a PocketDOS (http://www.pocketdos.com) alatt futó játékok listáját pedig a http://discuss.cewindows.net/ubb/Forum28/HTML/000563.html címen találjuk.

Aug. 2-i upgrade: a ScummVM (http://www.scummvm.org) külön megemlítendő, mint igazán kitűnő, a LucasArts SCUMM értelmezőjével készült játékokat mind PocketPC-n, mind Palm OS-en (), mind DreamCAST-on (ez utóbbi WinCE alapú, ezért konvertálják rá át ilyen gyorsan mind ezt, mind a PocketMVP-t), mind egy sor Unixon (Mac OS X-en is) futtató környezetet. Játékokat hozzá jogtisztán a fenti oldalon (Beneath a Steel Sky extra, teljes verziója; ez szintén ma került fel), illetve a http://www.igijon.com/personales/monkeyg/content/adventures.htm oldalon találunk (ez utóbbi német nyelvű). Már csak az Infocom-utód (van, aki e céget nem ismeri?) Legend Entertainment régi, hagyományos szöveges kaladjátékainak (http://www.waitingforgo.com/legend/;  http://www.legendent.com/games/index.html alul) handheldes futtatását kéne megoldani.

Sajnos pont az, hiányzik a nem túl nagyszámú PDA-s játékok közül, ami csábítóvá tenné a PDA-t mint játékplatformot: a GPRS-es, eseteg Wi-Fi-s  játéklehetőség mások ellen az interneten. Az http://www.overloaded.com kínál egy-két fizetős GPRS-es játékot. Ezen kívül még az igazán nagyszerű Snails említendő meg (http://www.snailsgame.com), valamint egy-két extrapocsék kártyás játék (pl. http://www.dq.com/download.html). Mostanában jött ki egy, a neten keresztül játszható sakkprogram is, ami a http://www.valil.com/chess/downloads.html címről ingyen letölthető. A Pocket Quake-ek szintén Net-képesek (de ki akarna egy, a jelenlegi gépeken még félképernyőn is csak 5-9 FPS-sel "büszkélkedő" Quake-kel játszani?!), lásd pl. http://forums.pocketmatrix.com/viewtopic.php?t=3418. A Rocket Elite (http://www.rocketelite.com/) szintén net-képes.

A Flash 5, illetve 6 (lásd: http://www.pocketpcthoughts.com/forums/viewtopic.php?t=10689) PPC-s verziója lehetővé teszi egyes Flash-es játékok futtatását is, lásd pl. http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=443.

A zsebszámítógépek és az igazi PC-k között (méretben) nincs igazán komoly eltérés például a Toshiba Libretto-sorozatának új, Transmeta PIII processzorral felszerelt gépei kapcsán (mérete: 268 x 167.2 x 20.5mm, súlya 1.1 kg) lásd pl.  http://www.mobileplanet.com/product.asp?cat%5Fname=&cat%5Fid=&dept%5Fid=5347&pf%5Fid=MPN02001&listing=1. A 800 MHz-es, 256M/20G-s (azaz 256M memóriával és 20G merevlemezzel rendelkező), beépített Wi-Fi-s változat ára 2040 US$; Wi-Fi nélkül ez kb. 200$-ral olcsóbb. Ezeket a gépeket a Toshiba nem árulja Japánon kívül, ezért nem található meg az a Toshiba nem japán nyelvű oldalain (sokan ezért nem találják meg, mert automatikusan a toshiba.com-on keresik). A gép történetéről, felhasználóiról, akik, nem mindennapi gépről lévén szó, valóságos szubkultúrát alkotnak, lásd még: http://www.silverace.com/libretto/librettocontent.html). A Libretto mellett talán a Sony új Vaio U3-asa érdemel még figyelmet a VHS kazetta-méretű kategóriában (ez ráadásul kb. kétszáz grammal kevesebbet is nyom (1,8 font), mint a fenti Libretto, plusz még gyorsabb is! Mérete 7.3" x 5.5" x 1.8" (akkuval), azaz 184.5 x 139 x 46.1 mm (a vastagság akkuval értendő)), lásd: http://www.dynamism.com/u3/main.shtml. A 933 MHz-es, 256M/20G-s, Firewire-ral felszerelt változat ára 2000 US$. Beépített Wi-fi-je nincs, de ezért kárpótol a kisebb súlya és a gyorsabb processzora; PCMCIA kártyahelye meg úgyis van, ahova berakhatunk egy Wi-fi kártyát. Ezen felül, a Fujitsu is bejelentett egy, a Wi-Fi verzióban 1800 US$-ba kerülő, "szélesvásznú" szubnotebookot (lásd http://webshop.fujitsupc.com/fpc/Ecommerce/buildseriesbean.do?series=P2), amelynek a mérete 10.6" x 7" x 1.59", tömege pedig 3,4 font, azaz valamivel nagyobb, mint az előző két konkurense.

Ezek teljes értékű PC-k egy VHS-kazetta méretű, azaz többé-kevésbé zsebrevágható dobozban és az iPAQ 54XX-sorozat árának két és félszereséért-háromszorosáért, azaz erősen meggondolandó, hogy vegyünk-e egy 700 dolláros iPAQ-t, amikor 1800 dollárért már valóban egy teljes értékű és viszonylag gyors PC a zsebünkben lehet. Azért írtam azt, hogy "viszonylag", mert azért azt tudnunk kell, hogy az ilyen kategóriájú gépekben (valamint sok, a következőkben ismertetendő Tablet PC-ben) azért használnak 1000 MHz alatti Transmeta processzort és nem tipikusan 2 GHz körüli vagy afölötti AMD-t vagy Intelt, hogy drasztikusan csökkentsék az energiafogyasztást. Így lehetséges az, hogy 1 kg alatti PC-k is 3-4 órán keresztül képesek üzemelni, ami egy 3-4 kg-os, normál notebook esetében még ötször nagyobb kapacitású (azaz lényegesen nagyobb méretű és súlyú) akkumulátorral is nagyon nehezen elérhető. Összehasonlításképp: vannak olyan 1-3 órás üzemidejű nagy notebookok, amelyeknek csak az akkumulátora akkora, mint egy Toshiba Libretto maga. Ez szerintem tisztességes és megfelelő kompromisszum, mert azért az ember nem érzi meg annyira a különbséget 930 és 2500 MHz, mint mondjuk a 4 órás és a 20 perces üzemidő között.

Az ún. Tablet PC-k (tábla PC-k), az utóbbi pár hónap slágerei, még a szóba jöhető alternatíva (a normál notebookok mellett). Sajnos épp az a bajuk, ami egy Pocket PC-nek vagy egy Librettónak nem: a méretük. Az http://www.microsoft.com/windowsxp/tabletpc/default.asp oldalon sokmindent megtudhatunk róluk; itt jópár modellt is megtekinthetünk, különböző gyártóktól. Az árak 2000-2500$-tól kezdődnek, bár egyes gyártók, pl. az Acer nagyon dolgozik az árak letörésén (lásd pl. http://www.tabletpcbuzz.com/forum/topic.asp?TOPIC_ID=1716). Egyéb tablet PC siteok, fórumok címei: http://www.tabletpctalk.com/, http://www.tabletpcbuzz.com/, http://www.tabletpchome.com/, http://www.pocketpcpassion.com/forum/forumdisplay.php?forumid=57.

A Tablet PC-ken belül még kísérleti (értsd: szponzort, mecénást, gyártót kereső) stádiumban vannak az olyan, kétségkívül rendkívül merész projektek, mint pl. az OQO (http://www.oqo.com/; http://news.com.com/2100-1040-883861.html), az Antelope (http://www.antelopetech.com/op.html) és a Tiquit (http://www.tiqit.com/, http://www.palmtopmagazin.de/seiten/873.php3). Ezeknek a projekteknek az eredménye, bár már több éve futnak, még mindig nem jutott el kézzel fogható formában a boltokban, így pl. 2002 egyik, világméretekben is legnagyobb csalódása (lásd pl. http://www.wired.com/news/culture/0,1284,57023-2,00.html) volt. A legjobb OQO-linkgyűjtemény az  http://www.stevebarr.com/cgi-bin/cgiwrap/barrst/goto.pl?oqo címen található; a gépnek a http://groups.yahoo.com/group/oqopc/ címen található (nem túlságosan "pörgős") fóruma, ami főleg azért jó, mert más, hasonlóan "extrém" kezdeményezésekről is esik benne szó.

Persze egy Libretto vagy egy egyéb, egy-másfél kilónál könnyebb subnotebook árban nem versenyezhet egy 200 dolláros iPAQ 1910-zel vagy egy Dell Axim X5-tel, amelyek bizony megérnék az árukat, ha nem jönnének ki pár hónapon belül az új XScale-gépek. (A Viewsonic V35-tel [lásd pl. http://www.pocketpcmag.com/mar03/v35.asp], ami szintén olcsó gép, nem foglalkozom, mert a legtöbb ember véleménye szerint sokkal jobb nála az X5-ös.)

A http://www.pocketpcpassion.com/forum/showthread.php?threadid=26875 és a http://www.pocketpcpassion.com/forum/showthread.php?threadid=20488 címen a laptopokat/notebookokat és a PDA-kat vetik össze.

Ápr. 15-i bővítés: a http://msn-cnet.com.com/2100-1005-996962.html?tag=lh címen található cikkben több, nagy cég tenyérméretű, a fent említett, úgy néz ki, soha meg nem jelenő OQO-hoz hasonló funkcionalitású várható PC-kompatibilis (!) gépeiről is szó esik.

Május 30-i bővítés: a legújabb hírek szerint a HP nem készíti el a 1910/1915-ös gépekhez a Pocket PC 2003 upgrade-t. Nagyon tanulságos a http://www.pocketpcthoughts.com/forums/viewtopic.php?t=12921, mindenek ajánlom az elolvasását!

Május 31-i bővítés: a http://www.bargainpda.com/default.asp?newsID=1395&showComments=true címen találunk egy jó kis összefoglalót az iPAQ 1910/1915-öt követő 19XX-ekről, illetve a 2200-asokról.

Július 23-i bővítés: megjelentek a piacon a kifejezetten olcsó tablet PC-k is. A TDV Vision Visionary V800XPT gépe 799 $, ami alig drágább, mint egy felsőkategóriás normál Pocket PC PDA (az olyan WindowsCE gépekről, mint a 800*600-as, 5"-os képernyővel büszkélkedő Samsung Nexio S160 - lásd http://www.dynamism.com/nexio/index.shtml -, amely a Dynamism kínálatában 1250 dollárért szerepelnek, nem beszélek). Lásd még: http://www.theregister.co.uk/content/54/31768.html.

Július 23-i bővítés: sajnos a 2200, bármilyen jó kis gép, jónéhány problémától szenved (valszeg csak így tudták ilyen olcsón tartani az árát):

-          nincs az oldalán fel/le scrollgomb, ami nem jönne rosszul a könyvolvasásnál

-          a kurzorblokkja hiperérzékeny, sokszor egy nyomást többnek érzékel

-          a képernyője nem olyan jó, mint a 3900/5400/5500, és főleg a 1910-é. Különösen a villogására panaszkodnak. (Lásd még: http://www.pocketpcthoughts.com/forums/viewtopic.php?t=13980; keressünk a ‘shimmer’ szót tartalmazó hozzászólásokra!)

-          a Bluetooth profiljai közaül hiányzik a Headset és a Keyboard, azaz például bluetooth billentyűzettel nem használhatjuk.

Július 23-i bővítés: a 1910 utóda, a 1940, bizonyos tekintetben (sebesség: a benne levő 266 MHz-es Samsung nagyon ott van a topon, sok esetben még a 2210-est is megfogja) nagyon ott van a topon. A képernyője viszont botrányosan rossz (sárgába hajló), lásd: http://www.pocketpcthoughts.com/articles.php?action=expand,15246.

Aug. 11-i bôvítés: a CEWindows mai cikkében ( http://www.cewindows.net/faqs/cf.netperf.htm ) nagyon jól látható, milyen rosszul futott a PPC2002 a PXA250-es gépeken.

Cikkemben rengeteg kiegészítő hardvert soroltam fel. Ezeknek gyűjteménye a http://www.pocketpcmag.com/enc/cat.asp?cat=1&name=Hardware, ill. PDA-k és telefon-PDA kombók esetében a http://www.mobileplanet.com/private/handango/dept.asp?cat%5Fid=902&cat%5Fname=Pocket%20PC&pdept%5Fid=900101, kiegészítők esetében pedig a http://www.mobileplanet.com/private/handango/dept.asp?cat%5Fid=902&cat%5Fname=Pocket+PC&pdept%5Fid=900102 címen található. Egész jól karbantartott listákról van szó, mert például a pocketpcmag-osban szúrópróba-szerűen megnéztem a Belkin legújabb, árletörő Bluetooth Access Point-ját, amit csak kb. 1 hete adtak ki, és már benne volt (a mobileplanet-osban még nem). Ugyanez szoftverekre a http://www.pocketpcmag.com/enc/cat.asp?cat=2&name=Software és a http://www.handango.com/PlatformSoftware.jsp?siteId=1&platformId=2 címen érhető el, a kapcsolódó szolgáltatásokra (hol vehetünk zsebgépet stb.) pedig a http://www.pocketpcmag.com/enc/cat.asp?cat=3&name=Service címen. A http://ppc4you.com/ oldalon is érdemes körülnézni.

Április 8-i hír: a http://www17.tomshardware.com/network/20030408/index.html címen megtalálható a http://www.tomshardware.com Belkin BT AP-bemutatója. A gép jelenlegi ára 110 és 150 dollár között van.

Érdemes megemlíteni, hogy ma már a Pocket PC-k is elfogadott demo platformnak számítanak. Ha megnézzük például a http://www.pouet.net/prod.php?which=7156 oldalon tárgyalt demót, amelynek a kritikus részeit assembly nyelven írták, demóít, garantáltam leesik az állunk. (A táblázat tetején levő Pocket PC linkre - lásd http://www.pouet.net/prodlist.php?platform=PocketPC - klikkelve más demókat is találunk, de az itteni darabok jelen pillanatban, február közepén, lényegesen gyegébbek. Egyesek egyenesen azért kerültek ide, mert multiplatform, Perl (!!) nyelven írt demókról van szó).

Mire figyeljünk a gép beszerzésénél? Első és legfontosabb: a benne levő processzor. Ennek (Strong)ARM-nak vagy XScale-nek kell lennie. A régebbi MIPS, illetve SH3 processzorral felszerelt zsebszámítógépeket inkább kerüljük, mert jelenleg csak az GSPlayer létezik rájuk, a lényegesen megbízhatóbb WMP 8.0/8.5 nem. Ilyen nem ajánlott (nem ARM/XScale) gépek pl. a HP viszonylag olcsó, használtan 30-40 ezer körül kínált, régi, csapnivaló Jornada gépei (pl. a 525, lásd http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=7188; ezek az 500-as sorozat "fekete bárányai" a DSTN, 256 színű képernyővel és az SH-3-as processzorral; az újabb Jornadák, pl. az 565-ös, már jobbak, lásd pl. http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=182), a Hitachi régebbi típusai (pl. a 105-ös), vagy a Siemens mobiltelefonnal egybeépített SX45(i) zsebszámítógépe. Hasonlóképp kerülendő a nagyon olcsó (Mo.-n jelenleg kb. br. 65e) Casio BE-300, mert ez nem szabványos (lásd pl. http://www.pocketpcmag.com/Nov01/BE300.asp, http://www.pda-review.co.uk/casio-be300.html, http://www.neoseeker.com/Articles/Hardware/Reviews/casiobe300/, http://www.hardwarecentral.com/hardwarecentral/reviews/3925/1/, http://www.zdnet.com/supercenter/stories/overview/0,12069,524490,00.html, http://hardware.earthweb.com/computers/article.php/930621, http://www.computingreview.com/pscHandheld,PCs-PDAs/Handheld,Other/Casio,BE-300/PRD_136184_2531crx.aspx). A Psion, illetve Palm összes régebbi gépe kerülendő.

Az, hogy a processzor StrongARM vagy XScale, döntően befolyásolja a PDA sebességét, ugyanis ökölszabályként elmondható, hogy a StrongARM processzorok ugyanakkora órajel mellett jelenleg (!) átlagosan kb. kétszer  gyorsabban futtatják ugyanazokat a programokat, mint az ugyanazon az órajelen üzemelő, újabb, XScale alapú gépek (lásd pl. http://www.pocketpcpassion.com/forum/showthread.php?threadid=23950). Ez talán az új XScale processzor legnagyobb hátránya. (Talán az az egyetlen előnye a jelenlegi XScale-eknek, hogy kétszeres órajel mellett is kevesebbet fogyasztanak, mint a régi StrongARM processzorok.) Ugyanakkor az Intel most, január legvégén jelentette be, hogy dolgozik egy új, az elődjénél immár valóban gyorsabb XScale processzoron, amelyre épített gépek már 3-4 hónapon belül a piacon lesznek (lásd pl. http://www.pocketpcthoughts.com/forums/viewtopic.php?p=71956, http://www.pocketpcpassion.com/forum/showthread.php?threadid=27103). Emiatt azt javaslom, hogy most ne vegyünk XScale alapú gépet, mert pár hónapon belül úgyis elavultak és csigalassúak lesznek, és sajnos a PDA-kban nem lehet processzort cserélni, szemben az asztali gépekkel (arról nem is beszélve, hogy az új XScale processzor teljesen más csipkészletet (chipset) használ majd, mint a régi, mert a buszsebessége 200 MHz az eddigi százzal szemben, így nem is lehetne egyszerűen kicserélni).

Az is nagyon fontos, hogy az operációs rendszer Windows CE 3.0 (ezek az ún. Handheld PC-k vagy, rövidítve, H/PC ill. HPC-k), ill. Pocket PC 2000 vagy Pocket PC 2002 kell hogy legyen. Ez alól azért van kivétel, amelyek Linuxot (így mplayer-t is) futtatnak. Ilyenek például a Sharp Zaurus (http://zauruszone.com/), illetve a YOPY (http://www.yopy.at/) nevű zsebgépei. Ezek. Azért nem említettem meg a lehetséges alternatívák között, mert egyrészt nagyon drágák ezek a gépek (100 ezernél kezdődnek), másrészt Magyarországon ritkák, mint a fehér holló.

A két fenti feltételt (StrongARM/XScale és Pocket PC 2000/2002) a következő gépek elégítik ki:

1.2.1 Compaq / HP gépek

A legelterjedtebb és leginkább támogatott gépek. A támogatás azt jelenti, hogy egy kiadott program száz százalék, hogy iPAQ-n fut, miközben más, ugyanúgy StrongARM/XScale gépeken nem biztos. Ilyen, közismert program például az (azóta az eredeti szerző által letiltott) Elite (http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=2090), amely pl. a Toshiba e740-en nem fut, vagy a Tomb Raider PPC-s konverziója  (http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=1727; ez utóbbi a másolásvédelem miatt). Felhasználói programokkal kapcsolatban pl. a WithMP3 nem fut a Razor Zayo-n (lásd: http://discussion.brighthand.com/printthread.php?threadid=69594&perpage=244), ami nagyon komoly hiba, mivel a WithMP3 a PWMP-nél lényegesen jobban játszik (lokális) MP3-akat: gond nélkül megbirkózik a VBR és 192kbps-es vagy afölötti fájlokkal is, szemben a PWMP-vel, amely, ha egyáltalán el is indítja a lejátszást, VBR MP3-ak esetén azt jóval a fájl vége előtt leállítja stb. Sajnos a http://www.pocketmind.com/index.html oldalon található, ingyenessége miatt (is) ígéretes PocketMusic könnyen lefagy, magával rántva az egész gépet (azaz resetelni kell azt), így azt nem ajánlom.

Ugyanez a hardverekre igaz: bővítőkártyákat stb. legelőször iPAQ-kon próbálnak ki, és csak később (esetleg soha se) más gépeken. Ilyenre példa például egy FM rádióvevő CF kártya, amely nem működik Dell Aximban (http://www.ibizcorp.com/pocketradio.html).

Egészen a legutóbbi időkig (pl. a Toshiba e750 színre lépéséig) az is általánosnak nevezhető volt, hogy az iPAQ-knak volt a legnagyobb, 3,8"-os képernyője, míg a konkurenciának (e740, Razor Zayo stb.) általában csak 3,5"-ös. Egyetlen kivétel volt csak, a rendkívül elegáns Toshiba Genio e550(G) (http://genio-e.com/pda/store/), amelynek 4"-os a képernyője (de más előnye nincs is - egy egészen átlagos PXA250-es gép). Törekedjünk minél nagyobb, legalább 3,8"-os képernyővel rendelkező modell vásárlására, mert a könyvek, e-News olvasására sokkal jobbak, mint a 3,5"-ösök.

A Compaq (újabban HP) iPAQ fantázianévvel nagyon sokféle gépet gyárt(ott). Időrendben, ezek  31XX, 36XX, 37XX, 38XX, 39XX (http://www.pocketpcpassion.com/iPAQ/3900/3900-1.htm), 545X, 1910 típusszámúak (az X azt jelenti, hogy azon a helyen bármilyen szám állhat). Ezek Magyarországon messze a legelterjedtebb készülékek, ezért tárgyalom a többi gyártó gépeit egy közös pont alatt. Használtan legjutányosabb áron a 36XX-as, ezen belül a legelterjedtebb, 3630-as gépeket mérik. Ezeket már tokkal-vonóval 50 ezer Ft körüli összegért beszerezhetjük, ami az új, ámde nem sokkal többet tudó zsebszámítógépek (kivéve a Magyarországon hivatalosan még nem árusított, de előreláthatóan mélyen 100 ezer alatt árusítandó 1910-et) 120-150 ezernél kezdődő árához képest valóban olcsó. Jelen pillanatban a www.extra.hu-n található apróhirdetés-rész zsebszámítógépekkel foglalkozó részének (http://www.stop.hu/apronet/lista.tdp?alrovat=168) kb. 20%-a hirdet eladó 3630-osokat.

Jelenleg elmondható, hogy jelenleg (amíg az 1910/1915-ös, ill. a később tárgyalandó Dell Axim X5 be nem jön az országba) a 3630-as a legjobb ár/érték aránnyal rendelkező zsebszámítógép.

Ha nagyon olcsón adják, beruházhatunk egy Compaq iPAQ 31XX-be is, de csak akkor, ha maximum 30 000-ért adják, ugyanis az lényegesen rosszabb, mint a 3630-as. Rádióhallgatásra tökéletes, de mivel limitált a memóriája és csak fekete-fehér a képernyője, ezért rádióhallgatáson kívül nem sok mindenre lehet használni, míg a 3630-at játéktól net-böngészésig, levelezésig, videók nézéséig bármire. Lehetőleg a vásárlásnál törekedjünk arra, hogy USB ún. "bölcsővel" ("cradle") rendelkező példányt vegyünk, mert az kb. egy nagyságrenddel gyorsabb, mint a régebbi, olcsóbb (ugyanakkor ma már szinte egyáltalán nem használt) soros bölcső (megj.: ha mégis régi gépünk, és ahhoz soros bölcsőnk lenne, akkor azt a http://www.pocketpcpassion.com/iPAQ/USBCableMod/USBCableMod.htm oldalon leírt módon alakíthatjuk át USB-sé).

A 37xx ill. 38xx sorozat gépei meglehetősen rossz ár/érték aránnyal rendelkeznek. Általában 100 ezer Ft körüli árat kérnek értük, amit messze nem érnek meg, mert meglehetősen elavult, gyenge, a 36XX-osoknál nem jobb képernyőjű gépekről van szó. Ezekre csak akkor adjunk ki pénzt, ha max. 65-70e Ft-ért odaadják.

A 39XX sorozat már modernnek nevezhető, így bruttó átlagára 120 ezernél kezdődik. Ezek technikailag sokkal magasabb szinten állnak (különösen képminőség szempontjából), mint a 36xx/37xx/38xx sorozat gépei, viszont játékra és különösen a GameBoy emulátor futtatására nem annyira alkalmasak, mint a 36xx/37xx, illetve az 545x sorozat gépei, mivel elég szerencsétlen a kurzorvezérlő konstrukciója (bár az 545x grafikai sebessége nem a legjobb). Ezügyben lásd a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=2078 fórumot. A túlságosan aszimmetrikus kurzorvezérlő annyira nem problémás, mert lehet (majd?) külső, a géphez vezetéken csatlakozó (lásd pl. http://www.the-gadgeteer.com/zeta-ipaq-gamepad-review.html), ill. a kurzorblokk fölé húzható (lásd pl http://www.hanaho.com/products/QPad/index.html) ún. joypad-okat kapni, mégpedig kifejezetten olcsón (a két megadott link jelenleg csak a régebbi iPAQ-kkal működik, a 38xx/39xx-esekkel nem; a cikk olvasásának pillanatában viszont már más lehet a helyzet. Javaslom a http://www.pocketgamer.org/homeindex.php sűrű látogatását, ill. fórumának olvasgatását, mert ha valahol, hát ott biztosan találunk információt az újabb joypad-ekről (lásd pl. http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=1997). A 38xx/39xx-es sorozathoz a Saitek fejleszt joypad-et, de az még a http://www.saitekusa.com/usa/prod/gamecon.htm oldalon található információk szerint még nem kapható. Megjegyzés: nem csak azért van a 36xx/37xx-as sorozathoz ennyi gamepad, miközben a későbbiekhez egy sem, mert a legelterjedtebb és régóta a piacon levő gépekről van szó, hanem mert ezek a gamepad-ek korrigálják a 36xx/37xx-as sorozat játék szempontjából legnagyobb problémáját: azt, hogy egyszerre csak egy gomb lenyomását érzékeli. Ez ráadásul szoftveresen korrigálhatatlan hardveres probléma, mert az ezekben a régi modellekben még ellenállásmátrixot használtak a billentyűzet lekérdezésére. Jónéhány játék (pl. az igazán kitűnő Rayman 2.0), ill. emulátor (pl. Gameboy emulátorok) ezen úgy segít, hogy ilyenkor a képernyőre (vagy annak egy adott területére) nyomást is pl. tűzgombnak érzékel. Sajnos ez nem általános: a Pocket C64 C64 emulátor pl. nem támogatja ezt (ahogy az autofire-t sem).

A legmodernebb sorozat, az 545X nagyon drága, 180-240 ezer (lesz, ha majd valamikor bejön az országba, ill. egyáltalán Európába), ezekre csak akkor ruházzunk be, ha a rádióhallgatáson kívül másra is akarjuk használni a gépünket. (Rádióhallgatásra, ahogy már mondtam, még a legolcsóbb iPAQ-k is jók.) Sajnos elég sok betegségtől szenved ez a sorozat is, különösképp a Wi-Fi tekintetében ("kevés a memória"-hibaüzenetek, csak teljes újraindítással, sokszor törléssel kiküszöbölhető fagyások stb.; lásd pl. http://www.pocketpcpassion.com/forum/showthread.php?threadid=26386, ami egy nagyon jó gyorsítási/hibajavítási módot ír le, ami viszont sajnos lehetetlenné teszi a kabátok használatát.) A gép grafikai sebessége (játékokban, videonézésnél) is kívánni valókat hagy maga után, mert ugyanazt a bufferelő architektúrát használja, mint az e740-es. A gép hangszórója se túlzottan jó (lásd pl. http://www.pocketpcpassion.com/forum/showthread.php?threadid=27185 és http://www.pocketpcpassion.com/forum/showthread.php?threadid=26960). A gépről például a http://www.pocketpcpassion.com/forum/showthread.php?threadid=21178 linken találunk kimerítő információt.

A 1910, bár modern és kitűnő képernyővel rendelkező, nagyon olcsó, kifejezetten a kispénzű felhasználók számára kifejlesztett gépek. Átszámítva kb. 60-80e Ft-ért fogják majd adni, ha megérkeznek Magyarországra. Ha bejön egyáltalán, mert bizonyos információk szerint a 1910-est nem hozzák be Európába, csak a 1915-öst, ami állítólag Bluetooth-os lesz - lásd pl. http://pdamania.hu/hir.php3?&id=1334&do=1; ezt a modellt áprilisra ígérik Európába, 400 eurós átlagáron, lásd http://www.mobile2day.de/platform_wince/news/news_details.html?nd_ref=1514); ettől függetlenül Amerikából nyugodtan hozhatunk egyet (sajnos az Amazon nem postázza külföldre). Ez nagyon komoly lehetséges alternatíva a 3630-oshoz képest. Ráadásul itt garanciát és garantált "tisztaságot" is kapunk, amit egy használt, legalább másfél éves 3630-nál általában nem. Egyetlen hátránya, hogy Magyarországon még nem kapható, illetve nem rendelkezik olyan kitűnő bővítési lehetőségekkel, mint nagyobb és (jóval) drágább testvérei (a 3630-ast beleértve), valamint azoknál gyárilag, "piszkálás" nélkül lényegesen lassabb is (ez különösen játékoknál, ill. videonézésnél zavaró; szerencsére ez a hátrány szinte teljesen eltüntethető a http://discussion.brighthand.com/showthread.php?threadid=69594 és a http://discussion.brighthand.com/showthread.php?threadid=68127 címeken tárgyalt programmal). Ez a sebesség azonban még rádióhallgatásra több, mint elegendő. Sajnos még az is negatívuma a gépnek, hogy az infravörös ablaka az oldalán van, így kifejezetten kényelmetlen vele az infravörös kommunikáció, ha egy kézben akarjuk tartani a mobiltelefont és a PDA-t. Nézzük meg például a következő képet, amely egy Ericsson R520m-et és egy iPAQ 3630-at ábrázol, infravörös kommunikáció és a Vodafone hálózatára GPRS-sel éppen felkapcsolódás közben:

 

 

Jól látszik, hogy egy kézzel (tenyérrel) könnyen megfogható egy olyan PDA, amelynek tetején van az infravörös kommunikáció ablaka, illetve egy olyan mobiltelefon, amelynek az oldalán.

Most képzeljük el, hogy lehetne egy kézben biztonságosan megfogni egy olyan PDA-t, amelynek az oldalán van az infravörös ablak. Horribile dictu, egy olyan mobiltelefont (ilyen a Nokia nagyon sok modelle), amelynek a tetején.

Sajnos a 1910/1915-ös hibája még az, hogy, szemben az összes többi iPAQ-val, a csatlakozóján nem vezették ki a soros portot (lásd http://www.pocketpcpassion.com/forum/showthread.php?s=&threadid=26281), emiatt szinte semmilyen, az azt használó perifériát (külső billentyűzetek, soros porton csatlakozó GPS modulok, GPRS mobiltelefonok (!!)  stb.) nem csatlakoztathatunk hozzájuk. Hasonlóan, az iPAQ kabátokat, amelyek minden más modellen ugyanúgy használhatók (kivéve a gyermekbetegségeitől szenvedő 54xx sorozatot, amely a ritkább kabátokkal nem garantált, hogy működik; ilyen pl. a Compaq-HP GSM/GPRS kabát, lásd pl. a http://ppcw.net/index.php?area=story&story=01/11/08/0779413 hozzászólásait), ezzel a sorozattal szintúgy nem használhatjuk. Végül: a 1910-esnek papíron 64M memóriája van, de ez igazából csak 47M; ennek okáért lásd http://www.pocketpcpassion.com/forum/showthread.php?threadid=24051.

Ha valóban be szeretnénk ruházni egy olcsóbb PDA-ba, akkor egy használt 3630 vásárlása előtt mindenképp tájékozódjunk a HP Magyarországnál (382-1111), megérkeztek-e már az országba a 1910/1915-ösök. Esetleg megvárhatjuk az új, legalább másfélszer gyorsabb, pár hónapon belül már piacon levő XScale-t, ill. a HP következő sorozatát, az iPAQ 22XX-t is, lásd pl.: http://www.pocketpcpassion.com/forum/showthread.php?threadid=26860, ill. a billentyűzettel rendelkező, még névvel nem bíró rejtélyes gépet, amit a http://www.pocketpcthoughts.com/forums/viewtopic.php?t=6317 oldalon nézhetünk meg. Az 54xx-as sorozat GSM telefonnal egybeépített sorozata, az 56xx, is hamarosan megjelenik (lásd http://www.pocketpcpassion.com/forum/showthread.php?threadid=26944). Nagyon jó, összefoglaló cikket találunk az iPAQ jövőjéről a http://www.ipaqabilities.com/news/articles/0103-ipaqsfuture.shtml címen.

Máj. 30-i plusz infó: a HP időközben letett a 56xx-es sorozatról (többek között a beépített telefon rossz működése és "bugossága" miatt; lásd http://brighthand.com/article/What_Happened_to_the_iPAQ_5600_Series). Viszont, megjelentek egyes képek az 5550-esekről (PocketPC 2003 op. rendszer, természetesen PXA255 CPU és 128 Megabyte RAM), lásd itt: http://www.pocketpcpassion.com/forum/showthread.php?s=&threadid=31755 és http://discussion.brighthand.com/showthread.php?s=&threadid=78702.

Máj. 30-i plusz infó: A legújabb 545x rom upgrade-ben már javítottak a sleeve lekérdező exe lassításán, lásd: http://www.pocketpcpassion.com/forum/showthread.php?s=&threadid=30696.

Máj. 30-i plusz infó: Az újabb gépekbe, mivel az Intel már nem gyártja a PXA250-ös processzorokat, kapásból PXA255-ösöket építenek. Emiatt az újabb, március-április óta gyártott, eredetileg PXA250-ös processzorokkal felszerelt gépekben is PXA255 "ketyeg", lásd pl. http://www.pdalive.com/forums/showthread.php?postid=27083. Persze ezek, mivel a gép hardvere az eredeti PXA250-ösökhöz lettek tervezve, max. 15-20%-os sebességnövekedést hoznak (lásd a http://discussion.brighthand.com/printthread.php?threadid=74824 benchmark teszteit).

 Az olcsóbb gépeket összehasonlító cikkekkel kapcsolatban pl. a http://www.pocketpcpassion.com/forum/showthread.php?threadid=23487 címen érdemes körülnézni.

A http://www.pocketpccentral.net/ipaqppcs.htm címen szépen fel vannak sorolva az iPAQ gépek; az ott található fotókról a modellek képernyőinek mellbevágó minőségi különbségéről is véleményt alkothatunk (a 3870-es képe nem valódi). A http://www.pocketpcthoughts.com/forums/viewtopic.php?t=6317 címen egy pillantást vethetünk a valószínűleg következő modellre is.

A 1910-ről és az 54xx-es sorozatról olvashatunk még pl. a http://www.pocketpcmag.com/mar03/ipaqs.asp, a http://discussion.brighthand.com/forumdisplay.php?forumid=233 és a http://discussion.brighthand.com/forumdisplay.php?forumid=219 címen.

http://discussion.brighthand.com/printthread.php?threadid=69594&perpage=244!!!!!

Márciusi hírek:

1, sajnos a 1915-ös nem kapott Bluetooth-t, európai ára olyan 450 euró körül van, azaz kifejezetten drága. Ennél már a lényegesen jobban bővíthető 3950-es is olcsóbb, ami most a HP Magyarországnál is csak 103e + áfa.

2, hivatalosan is, nyár végi megjelenéssel, bejelentették az iPAQ 2200-ast. Két változatban szállítják: egy 400 MHz + BT és egy alap, 200 MHz-esben. Mindkettő tartalmazni fog CF és SDIO (! Ez utóbbi feltétlen pozitívum az Axim-okhoz képest) bővítőhelyet, és már szintén az új, PXA255-ös processzort (remélhetőleg, okulva a 133 MHz-es RAM-okat használó, és emiatt a memóriakezelést nagyon lelassító Toshiba 750-es hibájából, a RAM-ok is 200 MHz-esek lesznek). Ezen felül (és ez nagyon fontos hír!) már állítólag az új, az Xscale processzorokra optimalizált PPC operációs rendszerrel szállítják. Ha ehhez hozzávesszük a Toshibával szembeni iPAQ-előnyöket (nagyobb kapacitású akkumulátor, 100% kompatibilitás minden programmal, sokkal hangosabb hangszóró stb. Sajnos a gép nem kompatibilis a régi bővítőkabátokkal, mivel kisebb a 3X00/5X00-as sorozatnál), akkor máris megéri várni nyár végéig. Egy-két link a témában: http://www.pocketpcthoughts.com/forums/viewtopic.php?t=7746, http://discuss.pocketnow.com/showthread.php?threadid=12976,   http://www.davespda.com/ipaq2200.htm, http://discussion.brighthand.com/printthread.php?threadid=69594&perpage=241  stb.

Június 4-i módosítás: az Amazon már most előrendeléseket felvesz az új iPAQ-kra, egész tűrhető áron (399US$ a 2215-ért, 299US$ a 1945-ért és 599US$ a 5550-ért) a most júniusban megjelenő gépekre (a 2215-öt jún. közepére ígérik). Lásd: http://www.pocketpcthoughts.com/forums/viewtopic.php?p=117836.

Július 11-i módosítás: megjelent Magyarországon is, méghozzá egészen korrekt áron (br. 121 ezerért; ami egész korrekt az osztrák/német, 550 euronál kezdődő árakhoz viszonyítva), a 2215-ös. Lásd: http://www.depo.hu/?page_number=6&id=13764&lid=3&csid=78.

A http://www.pocketpcthoughts.com/forums/viewtopic.php?p=134948 fórumban a CF-fel összefüggő, a Windows CE (Pocket PC) alatt sajnos általános bekapcsolási lassúságról olvashatunk.

1.2.2 Dell Axim X5

A két Axim gép (http://www.dell.com/us/en/gen/topics/segtopic_axim_x5.htm) a Dell új, árletörő sorozatának tagjai. A "nagyobb", 400 MHz-es gépeket már 250$ körül megkapjuk, hagy ügyesek vagyunk ( http://www.pocketpcthoughts.com/forums/viewtopic.php?t=7452 ). Elmondható ezekről a gépekről, hogy nagyon jól meg vannak csinálva. Mind CF, mind SD slottal rendelkeznek. Nagyon jó alternatívát jelentenek az iPAQ-knak. Hozzájuk képest az emberek csak a kicsit csúnyább kinézete miatt panaszkodnak. Ha olcsón megkapjuk, ne habozzunk megvenni. Lásd még: http://www.pocketpcthoughts.com/forums/viewforum.php?f=35. Nagyon fontos, hogy a "kisebb" Axim nem csak órajelben, hanem memóriában (32 MByte a 64-gyel szemben), illetve a ROM méretében is különbözik a "nagyobbtól". Emiatt a kisebb, 300 MHz-es modell elég rossz vétel.

A gép egyetlen hátránya (a Bluetooth hiánya mellett) az, hogy csak SD, és nem SDIO csatlakozója van. Ez ugyanakkor nem akkora baj, hisz van CF kártyahelye, és ma még a CF-alapú kommunikációs kártyák (Wi-Fi vagy Bluetooth) még mindig jóval olcsóbbak, mint SDIO-s kártyák.

A gépről cikkeket olvashatunk pl. a http://www.pocketpcmag.com/mar03/dell.asp címen.

1.2.3 Toshiba, Casio, Fujitsu-Siemens, Razor ill. Hitachi gépek

Magyarországon itt-ott (jelentéktelen számban) fellelhetők a fenti gyár PocketPC gépei is. Ha ilyet kínálnak nekünk eladásra, akkor ökölszabályként a fentieket alkalmazzuk: StrongARM/XScale processzor, PocketPC operációs rendszer.

A Fujitsu-Siemens Loox nevű gépét Magyarországon is árusítják. Jó középkategóriás gép: se pro, se kontra nem igazán nincs semmije. Lásd még a http://www.pocketpcthoughts.com/forums/viewforum.php?f=22 fórumot.

A Toshiba e740-ese (lásd pl. http://www.pocketpcpassion.com/toshiba/e740/e740-1.htm) sok szolgáltatással rendelkező és olcsó gép, nagyon jó bővítési lehetőségekkel (pl. beépített CF és SD slot, ill. egy nagyon kis interfészben VGA- és USB-csatlakozó, amely bizony kuriózum a PDA-k világában), de megvannak a hibái is (viszonylag gyenge, nem transzflektív, és az iPAQ-knál kisebb méretű képernyő) Ha megtanulunk élni a hiányosságaival, akkor jó vétel lehet.

A Razor Zayo A600 (lásd pl. http://www.pocketpcmag.com/mar03/zayo.asp) gyors grafikájú és meglepően jól optimalizált (lásd pl. http://www.techtv.com/screensavers/print/0,23102,3399609,00.html, http://computers.cnet.com/hardware/0-2709830-404-20354273.html?tag=dir) gép, de ára, akkumulátorideje és csapnivaló, reflektív képernyője miatt szerintem nem igazán versenyképes. További információért lásd a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=2293 és http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=2325 fórumokat. 

Március 12-i változások: a Toshiba bejelentette az új, e750/e755 (a két modell azonos, a különbség csak annyi, hogy az egyiket online, a másikat viszonteladói értékesítésre szánják. Ugyanezért vannak egyébként a HP iPAQ-knak is 0-ra, ill. 5-re végződő, de ugyanolyan modelljei) gépeit (http://www.csd.toshiba.com/cgi-bin/tais/pc/pc_prodList.jsp?comm=CS&plin=Toshiba%20Pocket%20PC&pfam=Toshiba%20Pocket%20PC%20e750%20Series). Ezek már az új, 200 MHz-es, azaz a régi, PXA250-esekhez képest drámai sebességnövekedést ígérő busszal rendelkező PXA255-ös processzorokkal rendelkeznek. Az általam többször említett képernyő-problémát is orvolsolta a cég: az új modell képernyője egyrészt nagyobb, mint az előzőé (3,8"), másrészt transzflektív, azaz lényegesen jobb minőségű. Maradt a beépített Wi-Fi, valamint az USB hosztolási, illetve a VGA-kimeneti lehetőség, ami az e740-es esetében is unikum volt. Az e740-essel azonos (sajnos elég kis, 1000 mAh, kapacitású és emiatt az iPAQ-khoz képest viszonylag gyorsabban lemerülő) akkumulátort tartalmaz, és az e740-eshez készített kiegészítők is használhatók hozzá. Ezen felül, alapmemóriája 96 Mbyte (lásd a http://www.pocketpcthoughts.com/forums/viewtopic.php?p=90167 topic egyik fő témáját). Mind CF, mind SD(IO) kártyahelye van. Ára ugyanakkor alatta marad az iPAQ 5450-esének, 600 US$. Ha valóban az akkumulátoros üzemidőben (amiben az e740-es kicsit gyengébb, mint az Xscale-es iPAQ modellek) is "veri" az új gép az e740-est, és az új processzor valóban drámai sebességnövekedést hoz (erről még nem jelentek meg benchmarkok),  akkor bátran kijelenthető, hogy az e750-es személyében megszületett az iPAQ killer.

Egyéb e750 információforrások: http://www.pocketpcpassion.com/forum/showthread.php?threadid=29241, http://computers.cnet.com/hardware/0-2709830-417-20893648.html, http://www.mobile2day.de/platform_wince/news/news_details.html?nd_ref=1515.

Mércius 27: megjelentek az első e750 benchmarkok. Lásd pl. http://www.pdabuyersguide.com/toshiba_e750.htm, http://www.pocketpcthoughts.com/forums/viewtopic.php?p=96699. Valamivel gyorsabb a gép, mint a konkurencia, de a memóriasebesség még így sem az igazi, valószínűleg a 133 MHz-es SDRAM-ok alkalmazása miatt, amik magyarázatul szolgálhatnak a csupán kb. 33% körüli memóriaelérés-sebességnövekedésre. A grafikus gyorsító nagyszerű. A készülék kurzorvezérlője lényegesen jobb játékra, mint a 3800/3900-as sorozaté. A beépített Wi-Fi hatósugara kisebb, mint az átlag CF Wi-Fi kártyáké. A Toshiba gépek állandó problémája, a kis hangerejű hangszóró, itt is jelentkezik, amiben lényegesen rosszabb a gép az iPAQ-knál.

Április 7: az amazon.com-on már 550 dollárért beszerezhető az e755-ös, lásd: http://www.pocketpcthoughts.com/forums/viewtopic.php?p=99750.

Június 22: megjelent a piacon a HP 2200-as sorozat. Ennek a sebessége igazán meglepő, lásd: http://discussion.brighthand.com/printthread.php?threadid=81209&perpage=1000, http://www.brighthand.com/article/iPAQ_h2210_Review, és ami a legjobb, http://www.pocketpcthoughts.com/articles.php?action=expand,13980. Még az eddigi sebesség-királyt, a Razor Zayo-t is simán lekörözi. Szinte mindenben király; talán egyedül a gyengébb hangerő és a 1910-esnél valamivel kevésbé kontrasztos, az 5450-nel pontosan meegyező (ámde annál, sajnos, 0.3 inchcsel kisebb) kép szól ellene.

Június 26: megint áll a bál a Toshiba körül. Még sokan emlékeznek arra, hogy tavaly a Toshiba az e300-as sorozatát, akkor még egy éves születésnapját sem ünneplő gépéhez nem akarta se az EUU2, se az EUU3 update-t kiadni. Most ugyanerre a sorsra jutott a pont egy éves e740-es: ahhoz nem akarja kiadni a Pocket PC 2003 (újabb nevén: Windows Mobile 2003) update-t. Se ingyen, se pénzért (ahogy a többi gyártó). Lásd még: http://www.pocketpcthoughts.com/forums/viewtopic.php?t=13375, http://www.petitiononline.com/e300e740/petition.html.

Ugyanakkor míg az igencsak elaggott iPAQ3800-as sorozat is upgradelhető az új operációs rendszerre, addig a fél éves (!) 1910 nem. Valószínűleg azért, hogy ne csapja agyon a hiperolcsó, ugyanakkor az upgrade-del igencsak meggyorsuló 1910-essel agyonvágni a drágább gépek eladásait. Lásd még: http://www.pocketpcthoughts.com/forums/viewtopic.php?t=14016.

 

 

1.2.4 Hogy csatlakoztassuk a zsebszámítógépeket az Internetre USB-n (esetleg soros kábelen), ActiveSync-en keresztül?

Mivel az Internet-csatlakozásról még később is lesz szó, ezért kifejezetten csak a zsebszámítógépekre (másra nem) érvényes kérdéseket tárgyalom itt, ugyanis az USB-s/soros kábelen keresztüli net-elérés kizárólag a PPC zsebszámítógépek (amelyeknek a PC-s szinkronizáló programja az ActiveSync) sajátja. Ez az ActiveSync az újabb, kb. egy évesnél fiatalabb verzióiban (a 3.5-östől felfelé; régebbiekben nincs ilyen, így mindenképp töltsük le az http://www.microsoft.com/mobile/pocketpc/downloads/default.asp oldalról az ActiveSync éppen legújabb verzióját; ez jelenleg 3.7-es, ami május elején jött ki, lásd http://www.microsoft.com/downloads/details.aspx?FamilyID=67e9e87c-ca96-48b4-b5d4-f3e047ca5108&DisplayLang=en) felkínál egy ún. Internet Pass-Through lehetőséget. Ez alapból be van kapcsolva, azaz nekünk nem kell külön engedélyeznünk.

A zsebszámítógépeket amellett, hogy magukban is csatlakoztathatók az internetre (például mobiltelefonon vagy Wi-Fi-n keresztül), ún. USB-s szabványos (típusfüggetlen) csatlakozással is rendelkeznek. Ezt felhasználhatjuk arra, hogy hallgassuk a rádiót és kószáljunk az interneten. Ilyenkor a zsebszámítógépen magán nem kell, hogy legyen Internet-elérés (nem kell hozzá semmi plusz telefon vagy hálózati kártya), viszont kell hogy legyen egy "gazdagép", amihez az USB/soros csatlakozást megejthetjük. Ennek a számítógépnek bekapcsolva és az interneten fent kell lennie, ha a PDA-n rádiózni akarunk, de semmi mást nem kell tennie.

Mi az előnye az USB-s kapcsolatnak? Az, hogy ha valahol már van egy, állandóan működő számítógép, akkor szinte nulla költséggel a PDA-n is lehetséges Net-elérés anélkül, hogy az Internet-megosztással foglalkozó fejezetben írtakba beruháznánk (net-megosztó házi routerek és  zsebszámítógépes hálózati kártyák). Ha azt vesszük, hogy egy net-megosztó házi router 20 ezer Ft-nál kezdődik (ugyanez vezeték nélküli változatban meg 60-nál), egy iPAQ ún. PCMCIA bővítő 30ezer, egy belevaló PCMCIA hálókártya pedig 10 ezer körüli akkor már elég tekintélyes summánál tartunk. Arról nem is beszélve, hogy ez a vezetékes megoldás. Ha ugyanezt Wi-Fi (drótnélküli) architektúrában akarnánk megvalósítani, akkor a hazánkban is kapható PCMCIA

Amennyiben van egy állandóan működő gépünk, amire USB-n ráköthetjük a PDA-t, akkor ez a megoldás olcsóbb lehet, mint egy külön házi router beszerzése.

Ráadásul a PDA és a "rendes" számítógép közötti távolság akár 15-20 m is lehet. Ezt úgy érhetjük el, hogy veszünk több ún. USB vagy soros hosszabbító kábelt, és ezeket egymásba dugjuk, az így létrejövő lánc "apa" végét pedig a "nagy" PC-be, a lánc másik végén levő "anyába" pedig a PDA-nk bölcsőjének kábelének csatlakozóját. USB/soros hosszabbító kábel bármilyen komolyabb számítástechnikai boltban kapható, jellemző átlagára br. 800 Ft 3 m-es hossz esetén. (Megjegyzendő, hogy sok eladó azt hiszi, hogy USB-n nem hidalható át pár méternél hosszabb távolság. Ez nem igaz, én 15-20m-t is sikerrel áthidaltam.) Ezután már csak meg kell várni, hogy a gazdagépen futó ActiveSync program észrevegye a PDA-t és összekapcsolódjon vele. Most már indítható is a rádióvevő program a PDA-n. A "gazda" PC ebből semmit se fog észrevenni, ott nem kell semmiféle rádióvevő programot futtatni. A PDA és a "gazda" PC egymástól teljesen függetlenül működhet.

Nem árt megjegyezni, hogy az, hogy a zsebszámítógépek esetében az USB megtévesztő lehet. Ezek a gépek ugyanis csak USB kliensként funkcinálhatnak, azaz csak egy gépre lehet őket rácsatlakoztatni, és nem USB szerverként. Ez azt jelenti, hogy semmiféle USB eszközt (USB-s egeret, billentyűzetet, merevlemezt, CD-meghajtót) nem lehet hozzájuk csatlakoztatni. Ez alól csak a Toshiba egyes modelljei (e330, e740) kivételek (lásd a fórumukat: http://www.pocketpcpassion.com/forum/forumdisplay.php?forumid=36). Sajnos a Toshiba gépek alapkiépítésben nem tartalmazzák az USB csatlakozót (az "anyát"), és a csatlakoztatást lehetővé tevő ún. USB host kábel elég drága, 25 és 75 euró közötti (lásd pl. http://www.cylife.de/product_info.php/products_id/599, http://computers.cnet.com/hardware/0-7618925-404-20717501.html). Az összes többi (nem Toshiba) gépet viszont a most (március elején) kijött CF USB hoszt kártyával tehetjük USB szerver kompatibilissé, lásd: http://www.pocketpcpassion.com/forum/showthread.php?s=&postid=148596. Nem olcsó mulatság a kártya, és (még) nem sok, zsebszámítógépről értelmesen üzemeltethető USB-s periféria (pl. billentyűzet) kompatibilis vele. A billentyűzetekkel kapcsolatban pedig érdemes azt megemlíteni, hogy ma már egész olcsón lehet kapni összecsukható, teljes méretű, szinte minden géphez jó, zsebben hordozható billentyűzetet (lásd pl. a http://www.pocketpcpassion.com/forum/showthread.php?s=&postid=148785 vagy a http://www.mobileplanet.com/private/pocketpcpassion/product.asp?cat_id=902&pf_id=MP865083&dept_id=3715&listing=1 oldalt; ugyanez nem összecsukható, "mikro" kivitelben pl. a http://www.mobileplanet.com/private/pocketpcpassion/product.asp?cat_id=902&pf_id=MP965249&dept_id=3715&listing=1 oldalon látható).

A http://www.otterbox.com/ címen olcsó (10-20 dollár közötti, amely a konkurenciához képest nagyon olcsó, ráadásul ezek jól is néznek ki), 100m-ig vízhatlan PDA-táskákat találunk. Hasonló kiegészítőkkel (képernyővédők, külső billentyűzet stb.) kapcsolatos cikket találunk pl. a http://www.pocketpcmag.com/Jul02/hardware.asp és a http://www.pocketpcmag.com/Sep02/guptas.asp oldalon.

 

1.3 Okos mobiltelefonok

A legújabb felsőkategóriás mobiltelefonok krémje (pl. a hazánkban még nem kapható Nokia 3650 vagy az Ericsson P800) lassanként eléri a zsebszámítógépek színvonalát. Ez sajnos nem vonatkozik a szoftverellátottságukra, amely még sokkal rosszabb, mint a Pocket PC-éké. Ugyanez vonatkozik a képernyőjük felbontására/minőségére is: még az abszolút sztár Ericsson P800 képernyője is csak feleakkora felbontású, mint a Pocket PC-k 320*240-es felbontása. Minőségük pedig lényegesen gyengébb, mert reflektívek (azaz oldalról/alulról megvilágítottak), és nem transzflektívek (azaz hátulról), szemben az újabb iPAQ, ill. Dell modellekkel (39xx, 54xx, 1910; ill. Axim X5). Mivel azonban egy gépben tartalmazzák a PDA-t és a mobiltelefont, valamint jóval kisebbek, mint a PDA-k, illetve a Pocket PC Phone Edition gépek, jó alternatívát jelenthetnek, különösen internetes rádióhallgatás esetében.

Április 19-i kiegészítés: április elején a Pannonnál előfizetéssel 100-ért, most pedig a Vodánál előfizetéssel 60-ért (!) megjelent a 3650. Bár vannak hibái (legfőképp a hangkimenet hardveresen (!) mono volta és emiatt igazából multimédiára használhatatlansága, lásd pl. http://www.nokia3650.net/forum/showthread.php?threadid=765; aztán például a fényképezőgép optikáját nem védi semmi, vagy például nincs hotkey-hez assign-olható beszélgetésfelvétel, vagy a Nokia hozzáállása a memóriakártya-kérdéshez - azaz csak az ő általuk, a piaci MMC-átlagárnak többszörösébe kerülő, ráadásul jelenleg csak max. 64M-s méretben forgalmazott kártyát lehet garanciavesztés nélkül (lásd: http://www.howardforums.com/showthread.php?threadid=122576) használni; bár ez még mindig jobb, mint a 7650 bővíthetetlensége; akárcsak a Nokiák általában, ez is csak 3 downlink GPRS slot-tal rendelkezik), ennyiért talán megéri, hacsak nem jön ki addig elfogadható áron az új Siemens. A http://www.howardforums.com/forumdisplay.php?forumid=177 oldalon új fórumot is kaptak a kifejezetten Symbian series 60 gépek. A 3650 legnagyobb forgalmú fórumát a http://www.nokia3650.net/forum oldalon találjuk.

Április 21-i kiegészítés: a Siemens SX1 is nemsokára debutál. Nagyon ász okos telefonnak néz ki, a 3650 fent említett bajai és hiányosságai nélkül, és természetesen Class 10-es GPRS-sel (azaz 4 downlink slottal, szemben a 3650-es 3-ával). Lásd még: http://www.symbian.com/news/2003/pr030219b.html, http://mobile.burn.com/review.jsp?Id=239, http://www.futurebytes.ch/content/article/1045676133.php.  

A fenti, zömében Symbian operációs rendszerű, gyakorlatilag beépített számítógéppel rendelkezőnek nevezhető telefonok mellett meg kell említeni a Microsoft-alapú kombókról is. A Micrsoft legújabb, kifejezetten a PDA-telefon kombókhoz kifejlesztett operációs rendszerei is támogatják az ilyen gépeket.

Két ilyen Microsoft operációs rendszer van. A "régebbi" (azért a macskaköröm, mert igazából még ilyen készülékek is csak mostanában jelennek meg a piacon) a Pocket PC Phone Edition (lásd pl. http://www.pocketpcmag.com/Jul02/phone.asp), mint pl. a HP Jornada 928 Wireless Digital Assistant (lásd még: http://www.pocketpcpassion.com/forum/forumdisplay.php?forumid=48), vagy a  O2 XDA (lásd pl. http://ppcw.net/index.php?area=story&story=01/11/27/6191121), a T-Mobile, ill. AT&T SX56 (http://www.pocketpcpassion.com/forum/forumdisplay.php?forumid=47), ami gyakorlatilag egy teljes értékű Pocket PC 2002 operációs rendszer, telefonfunkciókkal megspékelve. Az újabb a Smartphone (lásd pl. http://www.pocketpcmag.com/Sep02/smartphones.asp, http://www.pocketpcpassion.com/forum/forumdisplay.php?forumid=50, http://ppcw.net/index.php?area=story&story=1042400673, http://www.smartphonetalk.com, ill. a Microsoft főoldala, a http://www.microsoft.com/mobile/smartphone/default.asp; fórumból a legjobb a http://www.microsoft.com/mobile/smartphone/club/community/newsgroups.asp; a http://www.theregister.co.uk/content/68/29800.html cikket is érdemes elolvasni a platform jövője kapcsán, amit alátámasztanak az eladási adatok mellett az egyik leglátogatottabb mobil fórum, a  http://www.howardforums.com/index.php Smartphone/PPC Phone Edition fórumainak a Symbian-hoz képest gyenge látogatottsága is. Sajnos azért meg kell jegyezni, hogy a Pocket PC is így kezdte a Palm-hoz képest - és hol van ma már a Palm, Palm OS 5, csúcs Clié ide vagy oda?), amely egy lebutított Pocket PC 2002, sokkal kisebb felbontással és a képernyős bevitel támogatása nélkül. Ez viszont szerencsére erős méretbeli csökkenést is jelent.

Június 22-i adalék: azért nem kell temetni a Palm platformot, mert pár dologban (például azonnali rendelkezésre állás, szemben a Pocket PC-k 2-3 másodperces "bemelegedésével", akkumulátor-üzemidő vagy például a Zire71 ára és beépített kamerája) még mindig jobbak. A Palm legújabb gépe, a Zire71-es, például igencsak "pofás" - annyira király és olyan olcsó, hogy én is beszereztem egyet, és nem bántam meg. Pár ezzel foglalkozó fórum: http://www.pdastreet.com/forums/forumdisplay.php?s=&forumid=120, http://www.palminfocenter.com/forum/forum.asp?FORUM_ID=30 (ez a Palm minden gépével foglalkozik, de főszerepben itt is a Zire71 van), illetve a legjobb a righthand-en (http://discussion.brighthand.com/palmhandhelds/forumdisplay.php?forumid=156). Egyéb cikkek: pl. http://www.pdaforum.de/zire71/.

Aug. 1-i kiegészítés: multiméd-ia-területen a Palm kezd lefaragni a hátrányából. A márciusban debütált MMPlayer (http://www.mmplayer.com) igaz, hogy most (0.1.7) még csak lokális fájlokat tud lejátszani, de már ez sem rossz, különösen azt nézve, hogy DivX-et is játszik (igaz, overclockolás nélkül igazán csak a max. 160*160-as eredeti méretet bírja). Az overclockolható, jelenleg csak Xscale Palm-ok (azaz NEM a TI OMAP processzoros Zire71/Tungsten T-k) a 320*320-at is simán bírják 30 fps körül (lásd még: http://www.mmplayer.com/forums/viewtopic.php?t=221).

Máj. 30: a Linuxos Sharp Zaurus soorzat új modellje, a c700-as, illetve annak május 16-án bejelentett két utóda, az immár PXA255-tel és még több RAM/ROM-mal felszerelt  750-es és a június második felében kijövő 760-as, nagyon jónak ígérkezik (néhány, kisebb hibától, mint a hangszóró és a beépített mikorofon hiánya, eltekintve), és már az USA-ban is forgalmazzák, igaz, méregdrágán (600/700/800 US$-ért adják a három modellt; lásd az első linket alább!). Ez az iPQ-méretű gép beépített QWERTY-billentyűzetetet (immár nem a régebbi Zaurus-gépekről ismert miniatűr, gyakorlatilag használhatatlan thumbboard-ot!) és, ami a legfontosabb, 640*480-as képernyőt (!!!) tartalmaz. Lásd még: http://www.dynamism.com/zaurus/index.shtml,  http://sharp-world.com/corporate/news/030516.html, http://www.the-gadgeteer.com/sharp-c700-review.html. Ugyanekkor a régebbi Zaurus-modellek ára is lecsökkent, immár 200 US$ körül beszerezhetők. A HWSW.hu fórumának Evo rovatában például most gyülekeznek az ilyeneket beszerezni kívánó emberek.

Jún. 8-i update: a Zaurus-szal kapcsolatos legnagyobb fórum a http://www.zaurus.com/dev/board/index.php címen található. A http://www.zaurus.com/dev/board/index.php?act=ST&f=1&t=4098 topicot nagyon ajánlom a c750-nel kapcsolatban.

Ezen felül még meg kell említeni az olyan egyedi megoldásokat, mint például a jó ideje a piacon levő iPAQ GSM-GPRS kabát (lásd pl. http://ppcw.net/index.php?area=story&story=01/11/08/0779413). Ezeket jobb, ha sürgősen elfelejtjük, mert a "hivatalos" okostelefonokhoz képest nagyon komoly hibáik vannak. Az említett iPAQ GSM-GPRS kabát (amelyet használtan már 60-70-ért megkapunk az Apróneten [http://www.stop.hu/apronet/lista.tdp?alrovat=168]) például feltételezi azt, hogy a hívásfogadáshoz állandóan bekapcsolva van a PDA. Ez persze maximum 8-10 órás (!) készenléti időt jelent. Arról nem is beszélve, hogy a kabát szinte minden használója panaszkodott kihagyásokra és hasonló problémákra.

Nagyon speciális esetet jelentenek a GSM PCMCIA, ill. legújabban CF kártyák. Ezeket a PDA-nk, esetleg notebookunk PCMCIA (CF) kártyahelyére berakva, kommunikálhatunk a gépünkkel, mindennemű oeprációs rendszeri támogatás nélkül is (azaz mondjuk egy nagyon régi 3630-assal is tökéletesen telefonálgathatunk). Hogy mire vigyázzunk ezekkel a kártyákkal, ha esetleg ilyet szeretnénk venni? Például arra, hogy valóban tudja vagy a GPRS-t, vagy a normál telefonálást, vagy mindkettőt, esetleg pluszban Wi-Fi-vel megspékelve. Sajnos a jelenlegi (magyarországon általános) választék erősen kompromisszumos: vagy az egyiket tudja, vagy a másikat, bár a később ismertetendő CF-kártyák bejövésével változóban van a helyzet.

A Nokia nagyon olcsó (az Apróneten 25 ezer körül szokták kínálni) Nokia Cardphone 2.0 (http://www.nokia.com/nokia/0,1522,,00.html?orig=/phones/cardphone2_0/, http://www.gsminfo.hu/cikk.php?cikk=2049, http://www.reviewcentre.com/reviews705.html) PCMCIA kártyája nem ismeri a GPRS-t, így kapásból felejthető. Nagyon vigyázzunk, hogy nehogy ilyen kártyát vegyünk, mert az eladói valahogy mindig "elfelejtik" közölni, hogy nem GPRS-képes a kártya. Kétségkívül előnye viszont (az árán kívül) az, hogy normál telefonként használható, legalábbis asztali gépekben. PDA-kban sajnos csak normál (nem GPRS) modemként használható, mert eléggé limitált a szoftvere (azt lásd: http://nds1.nokia.com/phones/files/guides/cp2_supportguide_WinCE_en.pdf).

A http://www.nokia.com/nokia/0,5184,2022,00.html címen található honlapú, és (legalábbis Nyugaton) agyba-főbe reklámozott Nokia D211 (Amerikában: D311) már támogatja a GPRS-t (sajnos csak 3 slottal tud letölteni; ez a Nokiák általános problémája), valamint a 802.11b-t. Viszont, még PC-n sem támogatja a beszélgetést, szemben elődjével (lásd még: http://www.zdnet.de/mobile/artikel/handy/200207/nokia_d211-wc.html). Ezért inkább háromszor gondoljuk meg, mielőtt leperkáljuk érte a kb. 120-130 ezret, nem lenne-e egyszerűbb egy normális telefont és/vagy Wi-Fi CF/SD kártyát venni helyette. (Ráadásul akkor még egy csomó pénz meg is maradna, és nem kell ormótlan PCMCIA bővítőkabátokkal járkálni.)

CF-ből megemlítendő pl. az egész olcsó, 250 euró körüli Audiovox RTM 8000 (http://www.isystem.se/downloads/UKRTM8000.PDF, http://www.infosyncworld.com/reviews/n/3186.html, http://www.worldofi.de/HWTests/audiovox.htm; a legjobb cikk róla talán a http://ppcw.net/index.php?area=story&story=02/10/18/3570253 című, itt jó linkek is vannak). Ez, mérete, ára, sebessége (Class 8!)  és beszédkészsége miatt egyértelmű győztes a Nokia D211-hez képest. Persze ez sem tökéletes, azaz egy normál mobiltelefont nem fog kiváltani: nagyon alacsony rendelkezésre állási idő, vagy a PDA-k hangszórójának/mikrofonjának nem használata (azaz csak úgy fogadhatunk hívásokat, ha használjuk a kártyához adott vezetékes headsetet). Persze még így is sokkal olcsóbb megoldás, mint egy igazi Smartphone vagy egy Pocket PC Phone Edition telefon, különösen, ha már megvlevő PDA-hoz vesszük.

Más CF-kártyákra példa pl. vagy az amerikai Sprint hálózatán üzemelő, meglehetősen bugos Sprint PCS CF Connection Card (CF2031)  (http://www.pocketpcpassion.com/forum/showthread.php?s=&threadid=26938). Ez utóbbi nem GPRS-alapú.

Vannak persze olyan, lényegesen drágább (pl. az AudioVox Thera, lásd http://www.pocketpcpassion.com/forum/forumdisplay.php?forumid=46; http://www.zdnet.com/supercenter/stories/overview/0,12069,562366,00.html; http://www.mythera.com/HardwareReviews/Audiovox-Thera/Audiovox-Thera.htm; ez jelenleg 800-900$ körül fut) készülékek is, amelyek még nem a Smartphone/Pocket PC Phone Edition-t használják, ugyanakkor egész használhatók, szemben pl. a már említett iPAQ GSM-GPRS kabáttal, ezek ugyanis nem csak akkor képesek hívást fogadni, ha a gép be van kapcsolva.

A http://pdaphonehome.com címen a legelterjedtebb kombókról olvashatunk recenziókat.

Aug. 18-i update: a Siemens áprilisbvan beharangozta a CF-alapú megoldását, a CF-45-öt (http://www.infosyncworld.com/news/n/3542.html). Sajnos azóta sem került piacra.

1.4 Célgépek

Kifejezetten friss kategória. Olyan MP3/WMA-lejátszókról van szó, amelyek képesek hálóra csatlakozni. Ez utóbbi hiányzott eddig a tradícionális MP3-zseblejátszókból, amelyek már 5-6 éve a piacon vannak.

Sajnos még nagyon kevés ilyen van. Egyik, kifejezetten olcsó, egy PDA árának felébe-harmadába kerülő reprezentánsuk a http://www.cd3o.com/ címen található. Ez jelen állapotában még nem képes közvetlenül, gazdagép igénybe vétele nélkül internetes adások vételére, ugyanakkor érdemes vissza-visszalátogatni a honlapjára, mert nem kizárt, hogy ezt a problémáját előbb-utóbb orvosolják.

A http://www.streamium.com/ szintén nagyon friss fejlesztés (a FAQ a http://www.streamium.com/faq/ címen található), ráadásul ez már valóban képes internetes adások vételére. Normál CD-ket (mp3/mp3PRO is lehet) játszik, valamint normál rádiótuner is van benne. Hátránya, hogy a WMA-t, illetve az OGG-ot nem ismeri. A demóját mindenképp érdemes megnézni, tele van jobbnál jobb poénokkal.

A Kiss Technology legújabb asztali DVD/DivX/XviD lejátszója, a DP-500-as, szintén képes mind önmagában csatlakozni az internetre, mind egy, a lokális hálózatban levő gépről (azaz nem kell kiírnunk a lejátszani kívánt MP3-akat, filmeket egy CD-re, azokat a gép képes közvetlenül a PC-nk merevlemezéről lejátszani). Lásd még: http://news.zdnet.de/story/0,,t101-s2131509,00.html, http://www.kiss-technology.com/projects/dvd_500.asp, http://www.pcwelt.de/news/hardware/28893/,  http://de.news.yahoo.com/030306/13/3btw3.html, http://www.slashcam.de/artikel/News/Hardware_DivX_DVD-Player_in_der_Uebersicht.html (ez minden más, DivX-et lejátszani képes asztali lejátszót is ismertet), http://www.divx-world.net/d/workshop/hardware/kissdp500.shtml. Ugyanakkor, vigyázzunk egy ilyen géppel (ha egyáltalán leperkáljuk érte a 450 eurós induló árat), mert lesznek olyan DivX filmek, amiket nem képes lejátszani, lásd pl: http://playbacktime.com/archives/000281.html. Öröm az ürömben, hogy manapság az emberek kezdenek áttérni a DivX-ről a minden tekintetben ingyenes és liszenszdíj-mentes XviD-re, amit viszont (állítólag gond nélkül) lejátszik az eszköz. Sajnos a gép semmilyen Microsoft-os hang-, ill. Videoformátumot (WMA, WMV) nem ismer. A gép pár hónapon belül megjelenő utóda, a P-600-as, állítólag már ezeket is képes lesz lejátszani (lásd: http://www.slashcam.de/artikel/News/Hardware_DivX_DVD-Player_in_der_Uebersicht.html) a plusz szolgáltatásokon (pl. beépített 80 Gbájtos merevlemez) kívül.

Március 31: igencsak fellendülőben van az ilyen célgépek piaca. Gondoljuk meg: egy eleve bekábelezett hotelszobában nagyon jól jöhet egy, az internetes rádióadások vételére alkalmas, nem túl drága (egy számítógépnél sokkal olcsóbb) készülék, amit ráadásul (szemben egy igazi számítógéppel), a vendég nem is tud elrontani. Kifejezetten ilyen célokból jött most ki például a Hi-Fistáknak, házimozi-szerelmeseknek igencsak ismerősen csengő Onkyo új készüléke, a Onkyo NC-500 Net-Tune (lásd http://www.pcmag.com/article2/0,4149,980607,00.asp).

2. Internet-előfizetés

Az internet eléréséhez nem elegendő az, hogy legyen egy gépünk. Még elő is kell fizetni az internetre. A következőkben sorra vesszük, hogy milyen alternatíváink vannak akkor, ha Internet-előfizetést szeretnénk vásárolni. Ezek a következők:

- kábeltévé (urbánusabb területeken)

- DSL (urbánusabb területeken)

- mikró (kevésbé urbánusabb területeken is, de még nem elterjedten; igazából ezek is Wi-Fi alapúak)

- műholdas letöltés + GPRS

- GPRS (mindenhol)

- végül és utolsósorban a "hagyományos" vezetékes telefonos, ezért méregdrága megoldások

Sajnos az "urbánusabb terület" nem jelenti feltétlenül egész Budapestet (sem). Budapesten olyan területek maradtak meg "fehér foltként", mint például a Havanna lakótelep. Itt se a UPC, se a MATÁV nem szolgáltat szélessávú (gyors) internetet. Itt csak Wi-Fi szolgáltatók (pl. Enternet, lásd: http://www.enternet.hu/index.phtml?MENU_ID=1&ROVAT_ID=1&PAGE=18) vannak, amelyek elfogadható áron szolgáltatnak.

A témában (az egyes témakörökben feltüntetett címek mellett) a http://forum.index.hu/forum.cgi?a=t&t=9066533&tl=100&dr=0 fórumot is látogassuk meg, mert, ha átrágjuk magunkat az összes hozzászóláson, szinte minden, internet-előfizetéssel kapcsolatos kérdésünkre választ kapunk. Ezen felül ajánlom a http://euroastra.hu címen található portált is.

Azt se árt tudnunk, hogy a személyi jövedelemadóra vonatkozó 1995. évi CXVII. törvény 2003. január 1-től életbe lépő módosítása lehetővé teszi, hogy a munkáltatók adómentesen biztosítsanak dolgozóik részére Internet-hozzáférést. Lásd pl. http://www.terminal.hu/newsread.php?id=04204212020114.

2.1 Kábeltévé

A kábeltévés Internet-szolgáltatók a már létező kábeltévés hálózatokon működnek. Sebességük igen nagy, általában megbízhatóak (a rendelkezésre állás 99,99% körüli), viszonylag olcsók: jellemzően 15 000 Ft alatti a havi korláltan(nak tekinthető) előfizetés. Ráadásul, mindent beállítanak a gépünkön, azaz nekünk egyáltalán nem kell az Internet-beállításokkal matatni, azt kulcsrakészre varázsolja a kábeltévé által kiküldött ember.

Több cég foglalkozik kábeltévés Internet-szolgáltatással. A legnagyobb ezek közül a UPC, amely a teljes lefedettségi területének (az ország kb. 50%-a) jó részén képes Internetet is szolgáltatni. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ahol van UPC kábeltévé, ott internet-előfizetésre is van lehetőség. Ha még nem alkalmas a UPC helyi hálózata az Internetre, akkor is lehetséges, hogy ez a helyzet 1-2 éven belül megváltozik.

Kábelen a Matáv is szolgáltat Internetet, amennyiben a kábeltévét is ők adják (pl. pesti, nem a UPC-hez tartozó kerületek).

2.1.1 UPC

A UPC az országban számos helyen kínálja jelenleg havi 11,900 Ft-os szolgáltatását. Ehhez az összeghez sajnos még legalább a bővített tévéprogramcsomagot is meg kell rendelni, ami jelenleg 3000 Ft körül van havonta. A 06-40-333-872 telefonszámon érdeklődhetünk a pillanatnyi lefedettségről. (Lefedettség = hol érhető el az adott szolgáltatás. Lakásra lebontva meg tudják mondani, hogy hol.)

A UPC-nél havi 15 Gbyte-os forgalmi korlát van (lásd pl. http://www.lx.hu/messages.php?lang=hu&session_id=&group_id=32&threadselect=1300014982&first=0&sb=4&ow=2&nom=149 és http://www.lx.hu/messages.php?lang=hu&session_id=&group_id=32&threadselect=1300015348&first=0&sb=4&ow=2&nom=43). Ebbe egy rádió jó minőségű 48 kbps-es adásának 24 órás, megszakítatlan hallgatása éppen hogy belefér. (A kbps jelentése, ismétlésképp: kilobit per second, azaz másodpercenként átvitt kilobit-ek száma. Minél több, annál jobb egy internetes adó hangminősége. 11 kbps-nél még csak elfogadható szövegminőségről beszélhetünk, miközben 48 kbps-nél kitűnő zenei hangminőségről is. Szintén a kbps-t említjük az egyes Internet-elérési lehetőségek sebességének tárgyalásakor. Egy normál modemes elérés például maximum 56 kbps-sel képes kommunikálni, a GPRS kommunikáció pedig még ennél is lassabb. A többi Internet-elérési mód lényegesen gyorsabb.)  A határ átlépése esetén nem kell plusz pénzt fizetnünk, "csupán" jelentősen lelassul a net-elérés. Gyengébb minőségű, ugyanakkor sokkal lassabb (pl. a 11 kbps-es Világrádió) adások azonban még ilyenkor is élvezhető minőségben szólnak.

Megemlítendő, hogy, különösen előfizetés előtt, érdemes elolvasni a UPC internetszolgáltatásának szentelt http://forum.index.hu/forum.cgi?a=t&t=9025490 fórumot.

       2.1.2 Matáv Kábel TV Net

Ott, ahol a Matáv a kábeltévé-szolgáltató is (pl. pesti külső kerületek), nagy valószínűséggel előfizethetünk az általuk szolgáltatott internetre is. Vigyázat! Amíg a UPC, illetve (általában) az ADSL szolgáltatók ingyen adnak modemet, addig a Matáv megveteti azt (75 ezer egyszeri Ft-ért, vagy havi 4 ezer Ft-os részletre). Ezért, mielőtt szerződést kötnénk velük, és még mindig ez a helyzet, tájékozódjunk más szolgáltatóknál is, mert, ha majd lemondjuk az előfizetést (vagy a modem elavul, és újat akarunk majd venni), akkor ott marad a nyakunkon egy méregdrága, ám eladhatatan és másra nem használható modem.

Telefonszámuk 06/80/820027, illetve 06/80/335577. A netszolgáltatással foglalkozó legjobb fórum a http://forum.index.hu/forum.cgi?a=t&t=9036618 címen található.

2.1.3 Egyéb kábeltévés szolgáltatók

Ezekre jellemző, hogy csak egy városon belül szolgáltatnak. Falvakba nem igazán jutnak el, mivel kábeleken szolgáltatnak. Néhány ilyen, általam ismert szolgáltató:

 

Cégnév

Telefon/fax

Típus

Lefedettség

Bekötési díj (ált. 1 éves szerződésnél)

Havi díj (ált. 1 éves szerződésnél)

Sebesség

BiaTV

?

kábel

Biatorbágy

Viszonylag olcsó (?)

 

 

Cory-Net Kft.

Telefon: (74) 415-426

Fax: (74) 415-426

kábel

Szekszárd

Telefonon érdeklődni!

Telefonon érdeklődni!

?

 

Ez távolról sem teljes lista. Amennyiben van kábeltévé-szolgáltatónk, és az nem a UPC, ill. a MATÁV, és a fenti listán sem szerepel, akkor hívjuk fel őket, és érdeklődjünk az Internet-lehetőségekről. A legtöbb helyi kábeltévé-szolgáltató gondolkodik/dolgozik az Internet-szolgáltatáson, így kellemes meglepetés érhet bennünket.

2.2 DSL

        A DSL-szolgáltatók (általában) normál, ugyanakkor bizonyos feltételeknek megfelelő telefonvonalon szolgáltatnak. Áraik általában elég alacsonyak (kivéve egy-két szolgáltatót) és általánydíjak, ami mellé viszonylag magas, általában 384/64 kbps-es sebesség járul. A legtöbb DSL-szolgáltatónál nincs forgalomkorlátozás, szemben a UPC-vel. Sajnos ez a jövőben változhat, lásd pl. a http://www.hwsw.hu/perl/ultimatebb.cgi?ubb=get_topic&f=9&t=000442 fórumot, ill. az onnan fellinkelt cikket.

        2.2.1 Axelero

A MATÁV Axelerója a legismertebb DSL szélessávú "spíler". Ez is hasonló kondíciókkal, sebességekkel és árakkal dolgozik, mint pl. a UPC, azaz lényegesen gyorsabb, mint a GPRS/analóg telefonos megoldások. Jelenleg nem rendelkezik adatforgalom-korlátozással, ezért esetleges internet-megosztás esetén sem futunk át a havi 15 gigás határon, ami után meglehetősen nehézzé válik, különösen megosztott Internet esetén, a rádióhallgatás.

Jelenleg a következő településeken van ADSL szolgáltatás: Balassagyarmat, Balatonfüred, Biatorbágy, Budakeszi, Budaörs, Budapest (részlegesen), Cegléd, Debrecen, Dombóvár, Eger, Érd, Gyöngyös, Gyor, Hajdúszoboszló, Kaposvár, Kecskemét, Keszthely, Kisvárda, Komárom, Körmend, Koszeg, Marcali, Mátészalka, Miskolc, Mohács, Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Oroszlány, Paks, Pécs, Pilisvörösvár, Pomáz, Siófok, Solymár, Százhalombatta, Szekszárd, Székesfehérvár, Szentendre, Szigetvár, Szolnok, Szombathely, Sopron, Tapolca, Tata, Tatabánya, Törökbálint, Törökszentmiklós, Zalaegerszeg.

Az Axelero ADSL sajnos csak faxon (06 80 41 00 41), ill. az Internetről (https://bolt.axelero.hu/) rendelhető, közvetlen telefonszám nincs.

2.2.2 Alternatív ADSL-szolgáltatók

Nem csak a MATÁV (az Axelero) szolgáltat DSL-t, hanem vannak "konkurensei" is. Azért használtam macskakörmöket, mert a "verseny" csak korlátozott, hiszen a DSL-szolgáltatók szolgáltatási területei megegyeznek, hisz mind ugyanazokat a MATÁV DSL vonalakat használják.

Mivel a DSL-szolgáltatók csak létező, adott infrastruktúrán képesek működni, ezért ha egy adott DSL szolgáltató nem tud egy adott helyen DSL Internet-szolgáltatást nyújtani, akkor a többi sem. (Kivétel az Alba, ami csak Székesfehérvárott és Budapesten szolgáltat). Emiatt nem sok értelme van végigtelefonálgatni az DSL-szolgáltatókat egy adott település ellátottsága felől érdeklődni. Ugyanezen okból nem tüntettük fel a listán az összes DSL-szolgáltatót (a teljes listát tartalmazó oldalak címeit megtaláljuk az 1. függelékben).

 

 

Cégnév

Telefon/fax

Lefedettség

Bekötési díj (ált. 1 éves szerződésnél)

Havi díj (ált. 1 éves szerződésnél)

Sebesség

23Vnet Kft.

 

Telefon: (1) 215-2454

Fax: (1) 455-0869

= MATÁV ADSL

22500 n

9000 n

384/64

ACE Telecom Kft.

telefon: 457-1180

fax: 457-1179

= MATÁV ADSL

25000 n

12500 n

384/64

Alarmix Online

Telefon: (84) 545-989

Fax: (1) 319-1045

= MATÁV ADSL

30000 n

14000 n

128…384/64

Alba Internet Kft.

Telefon: (22) 500-100

Fax: (22) 500-107

Csak Bp, Székesfehérvár

22500 n

8500 n

384/64

Externet

Telefon: (56) 523-111

Fax: (56) 523-110

= MATÁV ADSL

15000 n

9900 n

384/64

 

Sajnos mindez azt jelenti, hogy kis településeken, falvakban nincs DSL. Ilyenkor már csak a műholdas, a mikrós, illetve a GPRS-alapú Internetben bízhatunk, amelyet a következőkben ismertetünk.

2.3 Mikrós szolgáltatók

Amennyiben se a UPC nem szolgáltat a lakhelyünkön, se DSL-re nincs lehetőségünk, nem szabad elszontyolodnunk. Rengeteg kisebb szélessávú, ill. ún. mikrohullámú (rádiós) Internet szolgáltató létezik. Ezek sajnos jelenleg még csak lokalizáltak, azaz nem szolgáltatnak az egész országban, de itt is jellemző a nagyon gyors fejlődés. Ugyanakkor vigyáznunk kell, mert nagyon sok fantomcég lépett színre a MATÁV modemes Mindenkinek csomagjának, ill. 150 Ft-os kedvezményének (lásd a telefonmodemes előfizetéssel foglalkozó részt!) eltörlésekor, hogy lecsapjon az új, általánydíjas és/vagy elfogadható árú internet-szolgáltató után néző több tízezer felhasználóra.

Sajnos el kell mondani előljáróban, hogy amennyiben a házunkban vagy közvetlen környezetünkben nincs valakinek mikrós internete, akkor lehetséges, hogy nem fogják hozzánk telepíteni a szolgáltatást, még akkor sem, ha pedig térerő van, mert különben nem tudnák rentábilissá tenni a szolgáltatást. Ez persze szolgáltatófüggő.

 

Cégnév

Telefon/fax

Lefedettség

Bekötési díj (ált. 1 éves szerződésnél)

Havi díj (ált. 1 éves szerződésnél)

Sebesség

Lanport

06-20-479-8905, 06-20-479-8909

Nagyon fontos, hogy olvassuk el a köv. fórumokat velük kapcsolatban:

http://www.hwsw.hu/perl/ultimatebb.cgi?ubb=get_topic&f=9&t=000354

http://forum.index.hu/forum.cgi?a=t&t=9081857&uq=49

 

A http://www.radio-net.hu/ címen található R-Net állítólag ugyanaz, mint a Lanport, csak - állítólag - más név alatt fut, annyi panasz érkezett ez utóbbira (lásd http://forum.index.hu/forum.cgi?a=t&t=9066533&tl=100&dr=0#27820577 ).

?

?

 

EnterNet 2001

Tel: 412-2001 Fax: 412-2099

RDSL; Bp. DSL/kábel-mentes területei, lásd még:  http://www.enternet.hu/index.phtml?MENU_ID=1&ROVAT_ID=1&PAGE=18 és http://www.hwsw.hu/perl/ultimatebb.cgi?ubb=get_topic&f=9&t=000415

22500 nettó

9800 nettó

384/64

Datanet

+36-1/452-4490

Pofátlanul drága (árlista a http://home.datanet.hu/mdsl/index-static.html címen), ugyanakkor vidéken is szolgáltat.

49.000 n

46.550 n

128 (!)/64

Covysoft

Telefon: +36.1.297.5717

Fax: +36.1.297.5718

Még csak Bp; túlterhelve, lásd még:

http://www.hwsw.hu/perl/ultimatebb.cgi?ubb=get_topic&f=9&t=000374

 

79.000 n

13.900 n

? gyors

Info-Trade

Tel.: 62/548-640

Fax: 62/548-641

Csongrád, Szentes, Szeged, Baja, Kiskunfélegyháza; utóbbinál problémák, lásd: http://www.hwsw.hu/perl/ultimatebb.cgi?ubb=get_topic&f=9&t=000345

8000 n

11.500 n (van olcsóbb is, de az nem korlátlan forgalmú!)

 

DunaWEB

Telefon: (27)-300-072

Fax: (27)-300-072

Telefon: 06-1-413-1852

Fax: 06-1-413-1852

Dunakanyar (Nagykőrös, Kismaros, Verőce, Nagymaros, Dunakeszi - Fót - Pomáz - Szentendre - Vác); Szolnok; Vácott kábeltévé is!

Telefonon érdeklődni az árakról!

Telefonon érdeklődni az árakról!

 

SystelNET

Tel.: 06-1-3981641 Fax: 06-1-3981642

Jelenleg csak Bp. néhány kerülete; http://www.systel.hu/szolg_wless.php

 

 

 

Tanet

Telefon: 06-63/321-642

Fax: 06-63/444-006

Szentes

0 (?)

9000 n

 

 

Ami Internet-oldalt még érdemes megnézni a témában, az a HWSW témába vágó, bár kissé elavult cikke a http://www.hwsw.hu/oldal.php3?cikkid=760&oldal=1 címen. Kiemelendő, hogy a cikkből, részleges elavultsága miatt, a következő szolgáltatók hiányoznak:

 

Cégnév

Telefon/fax

Lefedettség

Bekötési díj (ált. 1 éves szerződésnél)

Havi díj (ált. 1 éves szerződésnél)

Sebesség

Netroller

Telefon: 437-9006

?

10e alatt

9000 br

384

Skydata

70-312-56-26

Miskolc ?

Nagyon gyermeteg és primitív a cég honlapja

30e n

10e n

384

SoHoNET

Tel/Fax: 52/536-654

Mobil: 20/464-77-20

Debrecen ?

0

9600 br

128…384

 

Nagyon fontos, hogy nézzük át a http://www.hwsw.hu/perl/ultimatebb.cgi?ubb=get_topic&f=9&t=000142  linken levő fórum hozzászólásait is.

 

Július 11-i új információ: nem elég a Sulinet Express 60e Ft-os adóvisszaigénylése körüli botránysorozat és a 25%-os teljes, de, mint kiderült, pl. UPC-előfizetőket egyáltalán nem érintő internet-díjcsökkentési botrány, itt van egy új: az IHM 6/2003-as rendeletében korlátozni akarta a Wi-Fi szolgáltatókat; gyakorlatilag úgy, hogy hat, kitüntetett szolgáltatón kívül senki más se építhessen Wi-Fi hálózatot. Szerencsére az IHM időközben visszakozott. Lásd még: http://forum.index.hu/forum.cgi?a=t&t=9094061&uq=287

2.4 Műholdas internet

Nem, nem kell megijednünk, nem kell a gatyánkat is ráfizetni az ilyenre, mert a havi előfizetése, ha ügyesen internetezünk (erről még lesz szó!) még GPRS-használattal sem magasabb, mint például a UPC br. 11900 Ft-ja. Ráadásul az országból bárhonnan elérhető. Az általa feltételezett eszközigény se túl magas: legyen egy legalább 60-90 cm-es, univerzális fejjel (LNB) rendelkező  műholdvevő parabola-antennánk (ez 4-5 ezer Ft) és egy PC kártyánk, ami szintén nem túlzottan drága. Ez utóbbi lehet például a SkyStar2 kártya, amit akciósan, ingyenes próba-előfizetéssel együtt már bruttó 27 ezer körül megvehetünk pl. a P-Sat Hungary Kft-nél (http://www.sat.hu/h/index.shtml, Tel: 52 561-702; fax: 52 229-176) vagy az http://olexdigital.hu cím alatt található Olex Digital-nál (Tel./Fax.:06/37 578-004). Leírást a rendszerről pl. a http://www.sat.hu/h/1satnet.shtml címen találhatunk; a http://www.radlight.net/download.htm címen pedig külső cég által a kártyához írt komplett applikációt (DVBViewer).

Felvetődhet a T. Olvasóban a kérdés, hogy hogy lehet az, hogy tudunk böngészni, rádiót hallgatni egy egyirányú rendszerben, azaz hogy lehet az, hogy pont az általunk kívánt oldalak töltődnek le hozzánk. Nos, a válasz egyszerű: a visszirányú adatátvitel telefonos vagy GPRS-alapú. Ez azt jelenti, hogy a műholdas előfizetés mellé még elő kell fizetnünk egy GPRS-szolgáltatónál is. A GPRS-szolgáltatókról később lesz szó.

Természetesen MATÁV-os, normál modemes előfizetést is választhatnánk (ez is elérhető mindenhonnan), de az azonnal "kiesik" a kapcsolat irdatlan ára miatt, hisz az perc-alapú (nem adat-alapú) számlázású és nem általánydíjas. A GPRS viszont nem ún. vonal-, hanem csomagkapcsolt. Ez azt jelenti, hogy GPRS-nél nem a kapcsolattal eltöltött időt, hanem a tényleges adatforgalmat fizetjük meg. Ez a forgalom szinte nemleges akkor, ha csak rádiót hallgatunk, mert a GPRS-en keresztül csak a tőlünk kiinduló forgalmat továbbítjuk, a hozzánk bejövő a műholdon keresztül jön. Például, 5 órányi rádióhallgatás se generál 100-150 kByte-nál nagyobb kimenő forgalmat, miközben a bejövő forgalom ilyenkor (48 kbps-es rádióadóval számolva) a 100 Mbyte-ot (100 millió byte-ot) is meghaladhatja.

A legelőnyösebb műholdas szolgáltatást a NetSystem SatADSL nyújtaná, ha működne GPRS-sel. Ez gyakorlatilag korlátlan és 100%-os internetet ad (szemben a műholdas internet-szolgáltató konkurenciával). Ára 4 hónapra 25000+ÁFA, ami nagyon tisztességes és alacsony ár. Ezen felül előnyeként még az is elmondandó, hogy az Astra műholdról ad, ami a lehető legbővebb (magyar) TV-csatornaválasztékot jelenti. Természetesen még az olcsóbb, a műholdas netelérésre szolgáló kártyákkal is lehet akár netezés közben is TV-t is nézni. (Közbevetőleg, a fent említett "olcsó" SkyStar2 kártya csak annyiban különbözik a majdnem kétszer annyiba kerülő nagy testvérétől, a SkyStar1-től, hogy ez utóbbihoz dekódert is hozzáköthetünk a dekódolt műholdas adások vétele érdekében.) Ez a fenti telefonszámon rendelhető meg. Sajnos a SkyStar2 Linux és Win95 alatt nem működik, szemben a SkyStar1-gyel.

Nagyon fontos, hogy, ahogy ez a NetSystem SatADSL a cikk írásának pillanatában nem működött együtt a magyar GSM-szolgáltatók GPRS-szolgáltatásával, azaz sajnos elfelejthetjük (lásd még: http://www.netboard.hu/viewforum.php?forum=47 és http://www.netboard.hu/viewtopic.php?topic=6682&forum=47). Marad a két, a GPRS-sel szerencsére együttműködő konkurens rendszer, az EOL és a SkyBooster. Mit is kell róluk tudni?

 

2.4.1 SkyBooster

Ez a fejlettebb rendszer, ez ugyanis online, valós idejű böngészést, rádióhallgatást stb. is lehetővé tesz, szemben az EOL-lal. Miért is hangsúlyoztam ki, hogy valós idejű? Egyszerű: azért, mert az EOL-t csak fájlok programozott letöltögetésére használhatjuk (azaz szó sem lehet pl. élő rádióhallgatásról), míg a SkyBooster-rel azonnal megérkeznek az általunk lekért információk.

Leírást a rendszerről pl. a http://www.sat.hu/h/1skyb1.shtml címen találhatunk.

Sajnos a SkyBooster időkorlátos, azaz a 15 ezer Ft-os előfizetés 20 órányi internet-időre ad lehetőséget. Szerecsére azonban nem olyan rossz a helyzet, mint telefonmodemes kapcsolatnál. Egyrészt a sebesség miatt, ami eleve 768 kbps (EOL, programozott letöltési módban pedig 2 Mbps; az EOL előfizetést általában a SkyBooster-é mellé, grátiszként kapjuk), másrészt azért, mert az egyes lekérések között (pl. weblap- vagy levelezés-letöltés) között egy gombnmyomással megszakíthatjuk, majd újraindíthatjuk a kapcsolatot. Ez azt jelenti, hogy ez a 20 óra a valóságban sokkal több, ha valóban azonnal kikapcsoljuk az adatátvitelt a kért oldal vagy fájl megérkezésekor. Ráadásul nem kell egy adott hónapban felhasználnunk a 20 órát, azaz 3-4 hónapig "ellehetünk" egyetlen egy 20 órás csomaggal. Ez már nagyon jól hangzik!

Persze a fent vázolt "takarékos" megoldás azt is jelenti, hogy IRC-zni vagy élő rádióadásokat hallgatni nem igazán tudunk akkor, ha állandóan ki, majd a következő weblapra való átnavigálás előtt visszakapcsoljuk a műholdas kapcsolatot, hisz az ilyen alkalmazások futtatásának alapfeltétele az állandó internet-kapcsolat. Konzervműsorok letöltésére, heti pár órás élő (!) internetes rádióadás hallgatására, levelezésre és web-böngészésre viszont kiváló.

2.4.2 EOL

Lényegesen olcsóbb (korlátlan, egyéves előfizetés br. 45000, három havi 11700), ugyanakkor kevesebbet is tud, mint a SkyBooster, mert csak fájlok letöltésére használható, böngészésre és egyéb internetes tevékenységekre nem. Ez azt jelenti, hogy - a rádióhallgatást tartva szem előtt - csak konzervműsorokat töltögethetünk le vele. Viszont a sebessége kitűnő, 2 Mbps, ami majdnem egy nagyságrenddel gyorsabb, mint az ADSL/kábeltévé.

 

Jún. 5-i update: a Matáv is beszállt a műholdas internetszolgáltatói (viszonteladói) bizniszbe, lásd http://www.matav.hu/lakossagiszolgaltatasok/termeklista/skydsl.html.

2.5 GPRS

Már többször elhangzott az a bűvszó, hogy "GPRS". Mit is jelent ez? Nagyon egyszerű: mobiltelefonos netelérést. Ebben semmi ördöngősség nincs: kell vennünk egy olyan mobiltelefont, ami tud GPRS-t (használtan már 20 ezerért kapunk), ahhoz esetleg egy kábelt. Ez utóbbi nem kötelező, mert lehet, hogy például ún. infravörös vagy ún. Bluetooth kapcsolaton keresztül is tudunk kommunikálni a számítógéppel, ilyenkor nem kell vesződnünk a külön kábelezéssel (meg annak a sokszor 10 ezer Ft körüli árával). Ha mégse lenne ezekre az alternatívákra lehetőségünk, akkor a mobiltelefon és a számítógép közé GPRS (azaz adat) kábelt a SpeedShop-ban vehetünk. Telefon: 06-1-351-75-60 (fax is), 06-1-351-75-41, 06-20-36-36-004, 06-30-904-05-03, 06-70-234-47-20.

Kifejezetten a GPRS-témakörnek szentelt magyar oldal a http://www.gprsmobilnet.tk/, érdemes rajta körülnézni.

Mindhárom GSM-szolgáltató kínál GPRS szolgáltatást. Olcsóbbtól a drágább felé haladva:

2.5.1 Vodafone

Általánydíjas, azaz a telefonhálózati modemeket használó, méregdrága megoldásnál nagyságrendekkel olcsóbb. Nagyon fontos, hogy jelen pillanatban nem működik együtt az imént tárgyalt műholdas NetSystem SatADSL-lel! A P-Sat Hungary Kft-nek jelen pillanatban nincs információja arról, hogy a Westel, illetve a Pannon GPRS szolgáltatása együttműködik-e azzal, de a cikk megjelenésekor ez már valószínleg máshogy lesz. Érdeklődjünk náluk (Tel: 52 561-702; fax: 52 229-176) ez ügyben!

A Vodafone-nál most havi 2500+Áfa Ft R’N’R előfizetéssel és plusz 2500+Áfa GPRS előfizetéssel bármennyit internetezhetünk. Azonban, több hátulütője van a Vodafone-nak.

-          a GPRS mellé a Vodafone Ericsson R-600-as mobilt ad. Ez a telefon sajnos eléggé megbízhatatlan. Gyakorlatilag bármilyen más, GPRS-et tudó telefon jobb lesz nála. Azt tanácsolom, hogy vegyünk valamilyen kifutóban levő, ámde a mai csúcsmodelleknél semmivel sem rosszabb GSM telefont, ami tud GPRS-t. Ericsson R520-at már 25-30 ezer körül kapunk. Ezek messze jobb és megbízhatóbb telefonok, mint az R600-as, ráadásul az R520 nem csak kábellel csatlakoztatható a számítógéphez, hanem infravörös, ill. Bluetooth kapcsolaton keresztül is. Az R520-ban még az is jó, hogy - szemben mondjuk az igen népszerű és drága T68i-vel - nagyon jó a rádió-része (RF). Az 520-ast újabban Nyugaton 99$-ért árusítják újonnan. Használt készülékek ügyében az extra apróhirdetés-oldalát ajánlom (http://www.stop.hu/apronet/lista.tdp?alrovat=235), új készülékeknél (ill. bármilyen kiegészítőknél) pedig a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=366 fórum második hozzászólásában említett forrásokat (mysimon.com, price.com, dealtime.com, pricewatch.com).

                Ugyancsak nagyon olcsó (20 ezer körüli használtan) a Motorola Timeport GPRS telefon. Ez azonban nem a legjobb telefon, telefonálásra lényegesen gyengébb, mint az előbb említett modellek. GPRS-re azonban ez is jó.

                Mindebből az következik, hogy külön kell beszereznünk a GPRS telefont és az előfizetést. Ha az adott Vodafone viszonteladónál/márkaboltban vannak más GPRS-képes, használt telefonok is, akkor akár helyben választhatunk. Máskülönben meg nézzünk be előzetesen egy, használt GSM telefonokat forgalmazó üzletekbe.

-          a GPRS szolgáltatás sebességéről és megbízhatóságáról elmondható, hogy gyakorlatilag inkább csak Budapesten belül megbízható és gyors (kb. nagy vonalakban olyan gyors, mint egy telefonos kapcsolat), vidéken, ill. egyes budapesti helyeken (pl. Nagytétény) már lassú lehet. Az, hogy hol milyen sebességű és megbízhatóságú, sajnos nem mondható meg biztonsággal  előre. Pédául, amíg Budapesten belül Nagytétényben olyan lassú, hogy már a Világrádió 11 kbps-es adását sem lehet vele hallgatni, Budaörsön tökéletesen "hozza" a maximális 53 kbps sebességet. Olvassunk bele a következő fórumokba is: http://forum.index.hu/forum.cgi?a=t&t=9072073, http://www.lx.hu/messages.php?lang=hu&session_id=&group_id=32&threadselect=1300015224&first=0&sb=4&ow=2&nom=46  és http://forum.origo.hu/forum?act=show&fid=44143.

-          sajnos a Vodafone csak júliusig garantálja a fenti árat. Utána valószínűleg forgalmi korlátot vezet be, ill. ezen ár többszörösét fogja elkérni, ahogy a Pannon GSM, illetve a Westel 900 is teszi. Ez azt jelenti, hogy nem érdemes több évre elköteleznünk magunkat a Vodafone mellett. Ha viszont egy évre sem kötelezzük el magunkat, akkor a SIMM kártya aktiválásáért plusz 10 000 Ft-ot kell fizetni a szerződéskötéskor.

                Megjegyzendő, hogy a Vodafone január 28-án bejelentette, hogy februártól korlátozni fogja a nagyforgalmú előfizetőket. Mivel ezen korlátozás mibenléte, ill. egyáltalán jogossága (mert a Vodafone moratóriumot vállalt bárminemű korlátozásra/áremelésre nyár közepéig) még kétséges, így nem tudok jelen pillanatban róla többet mondani.

Március 15-i bővítés: ma vezette be a Vodafone az egy gigás havi korlátot, ami viszonylag korrektnek (ámde nem éppen jogszerűnek) nevezhető a versenytársak (W900, Pannon) áraihoz és kondícióihoz képest.

Július 11-i bővítés: a Vodafone, ahogy várható volt, árat emelt; az azonban még így is messze olcsóbb, mint a konkurensek árai. Most az eredeti nettó 2500 Ft csak 200 megáig érvényes; utána duplázódik. El kell mondani, hogy normális GPRS-használat (levélolvasás PDA-n, esetleg egy kis böngészgetés) mellett 200 megát sosem forgalmaz az ember egy hónapban.

2.5.2 Westel 900

A Westel 900 csak most rukkolt elő az új, havidíj nélküli GPRS-csomagjával. Ez igen előnyös, akkor és csak akkor, ha keveset forgalmazunk. Azaz, ha a rádiót GPRS-en keresztül akarjuk hallgatni (ami óránként a 11 kbps-es Világrádió kb. 5 MByte-nyi forgalmat jelent), akkor sürgősen felejtsük el a Westelt. Ha viszont műholdas net-elérés visszirányú, parancs-kiadó csatornájaként kívánjuk használni, arra pont jó. Ennek oka az, hogy a tőlünk kiinduló forgalom lényegesen kisebb, mint a hozzánk beérkező. Ez azt jelenti, hogy egész napos internetes rádióhallgatás esetén is bent maradunk a napi nettó 100 Ft-os GPRS-költségen. (Ez a 100 Ft csak akkor igaz, ha reggel 7 előtt már feljelentkezünk a Netre. Ha csak később, napközben, akkor legalább nettó 300 Ft-unkba fog kerülni aznap a rádióhallgatás. Természetesen még ez is nagyságrendekkel olcsóbb, mint a normál MATÁV-os netelérés.)

Még egyszer: a W900 GPRS-szolgáltatását csak és kizárólag akkor használjuk, ha van mellette műholdas előfizetésünk is! A W900 választásánál pont az a lényeg, hogy a visszirányú kommunikáció szinte nemleges, percenként 200 byte körüli. Ez azt jelenti, hogy a Westel általánydíjas napi 500 kByte-jába kb. 500*5 percnyi jó minőségű rádióhallgatás fér bele: a visszirányú feltöltés az egész nap alatt sem éri el a határt.

A cég most, január közepén, radikálisan csökkentette az éjszakai díjszabását, de ettől függetlenül sajnos a nappali maradt a régi (http://index.hu/tech/ihirek/?main&116652 ).

A Westel 900 lényegesen megbízhatóbb GPRS szolgáltatást nyújt, mint a Vodafone. Rosszat még nem igazán hallottam róla (de az ördög nem alszik; olvasgassuk szorgalmasan a http://forum.index.hu/forum.cgi?a=t&t=9066533&tl=100&dr=0 fórumot!)

2.5.3 Pannon GSM

A Pannon GSM-nek igazán csak egy megfizethető árú GPRS-csomagja van, a mostanában mindenütt "akciósan" hirdetett "majdnem" korlátlan éjjeli csomag. Ez a "majdnem" azt jelenti, hogy,  szemben a Vodafone, illetve a W900 ajánlatával, azt csak este 9 után használhatjuk (azaz rádiót is csak akkor hallgathatunk) és csak havi 300 Mbyte forgalomig. Emiatt gyakorlatilag kiesik az alternatívák közül.

2.6 Telefonhálózati modem

A kábelnetes/mikrohullámos/műholdas/GPRS Interneten felül az egész országban elő lehet fizetni a MATÁV, ill. az egyéb, az adott településen kizárólagos joggal szolgáltató telefonos társaságok által nyújtott telefonos Internetre (pl. Monoron a Monortel, Dél-Magyarországon a DélTel van MATÁV helyett). Sajnos minden telefonos megoldásra jellemző, hogy méregdrága, "hála" annak, hogy a MATÁV tavaly július 1-én megszüntette a boldogult emlékű, az internetet valóban szinte ingyen, este hat és reggel hét között általánydíjasan (4000 Ft havonta) a lakásokba varázsló Mindenkinek csomagot, ill. augusztus 1-én az ún. 150 Ft-os kedvezményt, mely a kedvezményes időszakokban (általában 22 és 05 óra között) csak 150 Ft-ig számlált.

Helyettük van, az "információs társadalom" jegyében (ami azt jelenti, hogy Európában Magyarországon van a legkevesebb háztartásnak internete, és még Románia is jóval jobban áll ebben a tekintetben!), a 15 és 40 Ft-os "kedvezmény". Ezek a kiterjesztett kedvezményes időszakra (azaz hétköznap 16 - 24, hétvégén és munkaszüneti napokon pedig 7 - 24 óra között) érvényes "kedvezmények" azt jelentik, hogy a fenti időszakokban bármikor maximum 15, ill. 40 órát netezhetünk 15 óra esetén nettó 1240 Ft-ért, 40 óra esetén pedig nettó 3200 Ft-ért. Ezen felül a másik "káprázatos" kedvezmény az éjfél utáni (nesze neked kialudtság!) percenkénti 50 filléres internet-percdíj. Gratulálunk Matáv, csak így tovább az "információs társadalom" felé (lásd még: http://www.lx.hu/messages.php?lang=hu&session_id=&group_id=32&threadselect=1300015387&first=0&sb=4&ow=2&nom=23, http://forum.terminal.hu/messages.php?lang=hu&session_id=&group_id=9&threadselect=20010718229486&first=0&sb=4&ow=2)! Állítólag az IHM dolgozik a 15/40 órás "kedvezményes" csomagok felülvizsgálatát. Jelenleg (febr. közepe) még senki sem tud biztosat; állítólag be akarnak vezetni egy 100 órás csomagot is 9000 (kilencezer) Ft-ért, ami bizony egy újabb pofon a sz… … annak. (Lásd még: http://index.hu/tech/net/internet0127/; http://forum.index.hu/forum.cgi?a=t&t=9066533, http://forum.index.hu/forum.cgi?a=t&t=9088200,   http://www2.mno.hu/index.mno?cikk=128160&rvt=5&norel=1). Ez kb. olyan, mint amikor a MATÁV nagy boldogan bejelentette 2002 augusztusában, a 150 Ft-os kedvezmény, ill. a Mindenkinek eltörlése után, hogy 85%-kal csökkentették az internet-díjakat, hiszen azokat a percenkénti 3.25-ről 50 fillére csökkentek. Csak azt "felejtették el" közzétenni, hogy az csak éjfél és reggeli hét között csökkent, a fennmaradó időben pedig, amikor az emberek 99,99%-a internetezne, nem.

A fenti "kedvezményes" MATÁV-csomagokhoz szinte minden ISP-nek van illeszkedő (15 ill. 40 órás) csomagja. Ezek általában igen olcsóak, az Interware-nél (ismert telefonmodemes ISP; 06-40 200-166; 06-1 452-5300) például 40 óra esetén havi nettó 3200 Ft.

Sajnos a fenti szemkiszúró MATÁV-csomagokon kívül nincs semmilyen, normális időpontbeli (nem éjfél utáni) MATÁV-csomag. Azaz: meg kell fizetnünk a telefondíjat, ami napközben percenként 4,88, illetve 2,60 Ft (csak éjfél után 50 fillér), ha már kifutottunk a 15/40 órából (vagy elő se fizettünk rájuk).

Márciusi kiegészítés: időközben kiderült, hogy mit is takar ez a 25%-os csökkentés. A kezdeti botrány után (lásd pl. http://www.hwsw.hu/oldal.php3?cikkid=648&oldal=1) a minisztérium, ill. a MATÁV/Axelero visszakozott, és most (március 5.) úgy néz ki, hogy három vagy négy ADSL-szolgáltató is csökkenti az árait. Kábeles szolgáltatókról (pl. Matáv Kábelnet, UPC), GPRS-szolgáltatókról semmi hír. Elég "féloldalasra" sikeredett ez az "árcsökkentés"… Ugyanakkor közben a MATÁV korlátozta az éjfél és reggel hét közötti 50 filléres percdíjat a 51-es behívószámú ISP-kre, azaz ma aki nem 51-es számon internetezik (hanem pl. céges behívó-modemen), az lényegesen többet fizet.

3. A rádióvevő program telepítése, ill. indítása

Ha megvan a gép és az internet-előfizetés, akkor már csak a rádióvevő programot kell felinstallálnunk, ill. elindítanunk.

3.1 Windows

3.1.1 Windows Media Player

Windows operációs rendszer alatt nincs más dolgunk, mint hogy a Start menü Programs almenüjéből kiválasszuk a Windows Media Player-t. Annak elindulása után a File menü Open URL részébe írjuk be a hallgatni kívánt rádió címét (pl. HTTP címet SHOUTcast esetén).

Ha nem lenne a fenti Start/Programs menüben Windows Media Player (vagy ott még csak a régi, 9-es előtti verzió lenne), akkor azt töltsük le a http://www.microsoft.com/windows/windowsmedia/download/default.asp címről (itt minden létező verzió fent van; válasszuk nyugodtan a legelsőt, a 9-est, ha XP-nk, illetve a másodikat, ha Win98 SE/Me/Win 2000 op. rendszerünk van) és installáljuk.

3.1.2 QuickTime

Sajnos ennek nincs PPC-s kliense (csak ígérik, lásd pl: http://forums.pdabuzz.net/showthread.php?threadid=35626; ezen felül lásd még: http://www.pocketpcpassion.com/forum/search.php?s=0ece78f44e1a724cc24ad5ea473b4f04&action=showresults&searchid=164407&sortby=lastpost&sortorder=descending), viszont mind Windowsra, mind Max-ra van kliense, és a szerver program is ingyenes, szemben mondjuk a RealONE-nal. Arról nem is beszélve, hogy videó streamelésére is jó, amire - az ingyenes kategóriában - egyedül a Windows Media Encoder/Services képes még.

Aug. 1-i kiegészítés: időközben megjelent a Btibank Software Pocket QuickView szoftvere, amely többek között (lokális, nem streamelt!) QuickTime videókat is lejátszik, valamint egy sereg egyéb, nagyon hasznos dolgot ismer. Lényegesen jobb a WM2003 beépített képnézegetőjénél. Lásd még: http://www.bitbanksoftware.com/PQV.html

3.2 Linux

Linux operációs rendszer alá sem nehéz installálni a klienst. A teendőink a következők: a http://www.mplayerhq.hu/homepage/dload-hu.html oldalon, a táblázat első sorában a legelső linkre klikkeljünk, és töltsük le a lejátszó forrását (a kurrens fájl a MPlayer-0.90rc3.tar.bz2 névre hallgat; az alábbi példában is ezt a fájlnevet használom; ha már újabb verzió rendelkezésre áll, akkor a 0.90rc3-t cseréljük ki az aktuális verzióra). Emellett a táblázat 6. sorából ("Win32 codec-ek") is töltsük le a w32codec.tar.bz2 fájlt. A következőkben feltételezem, hogy a két fájlt a home könyvtárunkba mentettük le (ez az alapértelmezett mentési cél).

Nyissunk egy terminálablakot, és írjuk be a következőket (félkövérrel szedtem azt, ami az új verzióval változni fog):

cd /usr/lib/win32

mv ~/w32codec.tar.bz2 .

bunzip2 w32codec.tar.bz2

tar xfv w32codec.tar

cd

bunzip2 MPlayer-0.90rc3.tar.bz2

tar xfv MPlayer-0.90rc3.tar

cd MPlayer-0.90rc3

./configure

make

make install

Ha az utolsó három lépés nem sikerülne, mert például nincs fent C fordító, akkor azokat installáljuk. Ezeket például a sok linuxos disztribúció nem rakja fel a telepítés során. Installálása nagyon egyszerű: rakjuk be a SuSE 8.1 2. CD-jét (itt most csak SuSE 8.1-gyel foglalkozunk; lásd még: http://forum.index.hu/forum.cgi?a=t&t=9067779&tl=500&dr=1, http://www.cd.linuxuser.hu/index.php?module=forum&topic=5 stb.), és írjuk be a következőket:

 

cd /media/cdrecorder/suse/i586 vagy cd /media/cdrom/suse/i586

rpm -i binutils-2.12.90.0.15-40.i586.rpm (ftp-n a legújabb verzió: binutils-2.12.90.0.15-49.i586.rpm)

rpm -i glibc-devel-2.2.5-151.i586.rpm  (ftp-n a legújabb verzió: glibc-devel-2.2.5-161.i586.rpm)

rpm -i gcc-3.2-36.i586.rpm (ftp-n a legújabb verzió: gcc-3.2-44.i586.rpm)

rpm -i make-3.79.1-389.i586.rpm (ftp-n a legújabb verzió: make-3.79.1-406.i586.rpm)

 

Ha nem lenne második CD-nk, mert az tényleg felesleges az installáláshoz, akkor a fenti fájlokat az ftp://ftp.suse.com/pub/suse/i386/8.1/suse/i586/ címről tölthetjük le. Legegyszerűbb a Linux alapértelmezésű browseréből, a Konqueror-ból, a fenti címre felmenve, a négy fájlra sorban ráklikkelni, majd letöltés után (! - ez nagyon fontos, mert sokszor megszakad a kapcsolat, és ilyenkor az ablakban, a Description alatt, nem látunk semmit. Ilyenkor egyszerűen nyomjunk egy Enter-t a Location sorban levő címen) a bal felül levő Install package with YaST gombra egyszer klikkelni.

Más Linux disztribúcióknál más lesz a könyvtár, ill. a fájlok neve; a parancsok sorrendje, illetve az állományok neveinek kezdete viszont azonos lesz! Egyes Linux disztribúciók már az installálás során felkínálják az ún.  development, fejlesztői programok installálását. Ilyen pl. a Redhat. Ezeknél nem kell külön installálnunk a fenti programokat, amennyiben már a telepítés során kérjük azt (azaz bejelöljük az adott opicó jelölőnégyzetét).

Ezután már elindíthatjuk (egy külön terminálablakban) a programot: mplayer <rádióadó internet címe>. Ha indítás után arra panaszkodik, hogy a dev/dsp eszközt (a hangkártyát) nem találja, akkor a következőt tegyük (itt is feltételezem a SuSE 8.1-es, a SuSE legújabb Linux disztribúciójának alapbeállításokkal fent levő verzióját): a Control Center ikonjára klikkeljünk; azon belül YaST2 modules / Hardware / Sound. Itt (illetve 8.2-es SuSE esetén a jobb oldalon levő Volume gomb megnyomása után) azt kell látnunk, hogy a SuSE nem installálta a hangkártyát. Egyetlen gombnyomással ezt installálhatjuk (8.2-es SuSE esetén ilyen gondom nem volt, csak 8.1-essel). Utána még nem árt ide visszajönni, és a Volume gombra klikkelni, mert installálás (illetve rendszerújraindítás) után nem hallunk semmit a hangkártya kimenetén. Az eredetileg 0-n álló (felül, középen levő) Headphone értékét emeljük fel 100-ra, és arról is győződjünk meg, hogy a második legfelső, PCM feliratú csúszka sem 0-n áll (8.2-es SuSE esetén a két felső, vízszintes csúszkát húzzuk jobbra). A beállítást a legfelső csúszkáktól jobbra levő Test gombbal is ellenőrizhetjük. Ezután már hallanunk kell a rádiót.

A fenti módszerrel nem kapunk GUI (Graphic User Interface, Grafikus Felhasználói Felület)-támogatást. Azért ezt ismertettem, mert ez egyszerűbben installálható, és rádióhallgatáshoz úgy se kell GUI.

Az mplayer-rel foglalkozó egyik legismertebb magyar fórum a http://forum.index.hu/forum.cgi?a=t&t=9072303 címen található; egyéb fórumok a http://www.google.com/search?hl=en&ie=UTF-8&oe=UTF-8&q=mplayer+forum által visszaadott találatokon találhatók. Fórumok az mplayer honlapján is találhatók: http://mplayerhq.hu/pipermail/. Nagyon sok ilyen fórum van; az alkönyvtárakban kedvünkre válogathatunk.

Az egyéb linuxos (nem WMA! WMA-t egyedül az mplayer képes lejátszani!) lehetőségekkel kapcsolatban lásd még a http://www.tldp.org/HOWTO/MP3-HOWTO-12.html oldalt.

Június 5-i update: a közelmúltban kijött, 8.2-es SuSe alapból tartalmazza az mplayer-t, valamint a C fordítót. Az mplayer verziószáma sajnos csak rc4-es (a jelenlegi verzió már 0.90rc5-es), így mindenképp megéri leszedni és installálni, különösen amiatt, mert a SuSe-vel szálított rc4 nem képes használni a Windows DLL-eket, így vele többek között WMA-kat nem tudunk majd lejátszani (ismeretlen stream típusra fog panaszkodni).

3.3 PocketPC / Windows CE

Sajnos zsebszámítógépen nem tudunk venni se RealONE (a RealONE kliens (http://www.real.com/realonemobile/download.html) csak papíron tud venni élő adásokat, a gyakorlatban egyáltalán nem; lásd pl. http://www.pocketpcpassion.com/forum/showthread.php?threadid=10485. Az itt említett két URL iPAQ-n egyáltalán nem működik; HP Jornada-n lehet, hogy tényleg működnek), se Quicktime adásokat. Szerencsére most már a RealONE kezd kiszorulni a piacról, és egyre több rádióadó kezd el (akár a régi Real-lel párhuzamosan) WMA-ban (is) adni. Ma már pl. az YLE oldalán (http://www.yle.fi/) minden adás hallgatható WMA-ban, azaz Pocket PC-n is, míg régebben szinte minden Real-ben ment csak.

Két kliensről érdemes beszélni: a PWMP-ről és a GSPlayer-ről.

3.3.1 Pocket Windows Media Player (PWMP)

A 8.0-s verziótól képes internetes rádió- és tévéadások vételére (azaz a Pocket PC 2000-be építettel nem hallgathatunk élő rádióadásokat, de persze ez nem baj, mert szinte minden Pocket PC 2000 upgradelhető 2002-re. Ezért írtam azt, hogy a 2000-reseken is hallgathatunk WMA-kat: egy operációs rendszer-upgrade után).

1, Ha nem lenne fent (mert pl. 3600-as sorozatú, 16M ROM-mal rendelkező gépünk van, amibe már nem fér be a teljesen a 2002-es op. rendszer, és a PWMP pont egyike azoknak a programoknak, amiket külön, a RAM-ba kell installálni), installáljuk a hivatalos 8.0-s verziót a 2002-es update CD-ről (ez a 0096-os build), ha még nem lenne fent. Az 2-es pontban ismertetendő update már létező 8.0-s verzióra tölthető rá, ami nincs online.

2, szedjük le a http://www.microsoft.com/windows/windowsmedia/software/pocket/playerupdate.aspx címről a 0103-as buildot. Installáljuk. Ha ez sikertelen, akkor nevezzük át ZIP-pé wmnall.exe-t, és tömörítsük ki belőle a wolfRAM.ARM.CAB-ot. Ezt másoljuk be a PPC-re, és indítsuk el a File Explorert, majd clickeljünk a gépre másolt wolfRAM.ARM.CAB-ra. Az installálódik. (Ezzel a trükkel kapcsolatban lásd még: http://www.pocketpcpassion.com/forum/showthread.php?s=&threadid=16647.)

3, szedjük le a http://www.microsoft.com/windows/windowsmedia/create/embedppc.aspx címről a Embed Windows Media Player on Pocket PC-t és installáljuk. Ez mindenképp kell, mert különben a PWMP csak 1-2 rádióadót képes lejátszani (pl. a mms://rj-wmt.gekimedia.net/rj28, mms://rj-wmt.gekimedia.net/rj56, mms://rj-wmt-m.gekimedia.net/rj28, mms://rj-wmt-m.gekimedia.net/rj56 címeken fogható Radio Japan Online Live), szinte semmi mást nem.

Figyelem! Voltak olyan problémáim, hogy ha minden komponenst memóriakártyára installáltam, akkor nem működött a streamelés. Egy hard reset és mindhárom fenti program központi memóriába való installálása után ez a gond megszűnt.

Jó tudni azt, hogy amikor már a 3. pontot is megcsináltuk, akkor közvetlenül a PWMP Open URL-ében is megadhatjuk a WMA-es adások címét (nagyon hasznos lehet ezután a PWMP Tools/Add Web Favorites haszálata is; az itt eltárolt adók között a Select/Web Favorites menüben választhatunk), nem kell a Pocket Internet Explorer (PIE)-t elindítanunk a rádióhallgatáshoz. Azt sem árt tudni, hogy más, alternatív web-böngészőkből is automatikusan indítható a rádióhallgatás, így egyáltalán nem kell a meglehetősen silány PIE-vel még a legelső adás vételének indítása előtt sem vacakolni. Ilyen alternatív browser például a Bitstream Thunderhawk-a (http://www.bitstream.com/wireless/info.html). A PIE-nél szintén lényegesen jobb (bár a Thunderhawk-tól kicsit elmaradó) Netfront (http://www.access.co.jp/english/ppc/) szintúgy támogatja a PWMP közvetlen elindítását, ha valamilyen streaming WMA linkjét tartalmazó ASX fájl (ezek leírását lásd a WME tárgyalásánál!) linkjére kattintunk. Ehhez a következőket kell csinálnunk: a program installálása után a Tool/Browser Setting menüben válasszuk ki a Helper fület; ikszeljük be a fenti Use external applications jelölőnégyzetet, majd nyomjuk meg az Add gombot. Válasszuk ki az Extensions legördülő listából az ASX-et (az Application ilyenkor automatikusan player.exe lesz, azaz a PWMP, ami nekünk pont jó), és nyomjuk meg az OK gombot. A fenti három böngészőről bővebben a http://www.pocketpcmag.com/karpencolumns/webguide.asp?id=135 és a http://www.geekzone.co.nz/content.asp?contentid=505 címen olvashatunk. Ami viszont ebben az összehasonlításban nincs benne, az egy új, ingyenes (freeware) PocketPC webböngésző: http://www.pocketpcpassion.com/forum/showthread.php?threadid=28745; a  topicban linkelt http://discussion.brighthand.com/showthread.php?s=&threadid=73855 címet is mindenkép nézzük meg; ez különösen ajánlott a japán karaktereket bármiltyen PocketPC-s programban látni kívánóknak. A browser angol nyelvű változata a http://www.af.wakwak.com/~ftoshi/pocket/index_e.html címen található. Támogat több ablakot (ezt igazán jól csak a Netfront támogatja még, de annál sokkal több helyet foglalnak el az alakok fülei), teljes képernyőt, ClearType-ot (lásd http://grc.com/cleartype.htm; ezt semelyik másik browser nem támogatja, bár a Thunderhawk saját készítésű, a diszjunkt kék-piros-zöld TFT subpixeket kihasználó  karakterkészlete ezt teljesen emulálja és a http://www.pocketpcpassion.com/forum/showthread.php?threadid=28297 valaki azt írta, hogy a PIE számára is defaulttá tehető a használata), a HTML oldal forrásának megnézését és képek lementését (a PIE egyiket sem támogatja!).

Ezután már élvezhetjük az internetes rádióadásokat.

Ha 32M ROM-mal rendelkező gépünk van (pl. iPAQ 3700-tól fölfelé, HP 568 és afelett, Casio CASSIOPEIA E-200 stb.), akkor a 8.5-ös verziót is felrakhatjuk, amiről azt mondják, hogy még jobb a streamelt adások vételére. Ezt a tavaly novemberben, az EUU3-ban (a legújabb End User Update) találhatjuk meg. Ezek, ahogy az előző előtti mondatban említettem, jelen pillanatban még nem telepíthető a legolcsóbb (iPAQ 36xx, 1910) zsebszámítógépekre (ez a HP hibája). A Microsoft az elemi felháborodást látva már több, mint két hónapja ígéri az ezekre a gépekre való installáló program megírását - eddig ez nem látott napvilágot. A http://www.microsoft.com/windows/windowsmedia/download/default.asp címen találjuk meg a WMP letöltési oldalát - a PWMP 8.5-ös, illetve a remélhetőleg mihamarabb kibocsájtandó 9.0-s PPC-s verzióját itt találjuk majd meg (ez utóbbira valószínűleg még sokat kell várni, de ez nem különösképp gond, mert a PWMP le tudja játszani a legtöbb WMA 9-es anyagot, kivéve a Voice, illetve a Professional codeccel készülteket. Sajnos elmondandó, hogy a WMA9-es anyagok lejátszása lényegesen rosszabb minőségű Pocket PC-n, mint normál PC-n, WMP9-et használva).

Jún. 25-i megjegyzés: a Pocket PC operációs rendszer új verziója (melynek új neve Windows Mobile 2003) már WMP9-kompatibilis lejátszóval rendelkezik. Sajnos nem úgy néz ki, hogy kiadják 16Mbyte ROM-mal rendelkező gépekhez is (ahogy az EUU3-beli 8.5-öst sem adták ki a 3600-as sorozathoz).

A www.ppcvidz.com oldalon találunk egy-két online adót. Sajnos a TV-adók túlnyomó többsége nem élő, hanem pár perces reklámblokkokat (pl. a japán TV-adók helyett jpop-reklámokat) adnak. Helyesebb ötlet eleve a http://www.windowsmedia.com/ -mal próbálkozni (ezen belül a nemzeti, azaz nem angol adókat a http://www.windowsmedia.com/mg/Radio.asp?rf=21 címen találjuk).

A PWMP lokális zeneszámok lejátszására nem épp a legideálisabb, mert nagyon bugos. Egyik ilyen bug pl. az, hogy 11 percen túli anyagra nem lehet gyorstekerni, ill. hogy kb. 1 órán túl már semmiféle lejátszás nem lehetséges (azaz hosszú pl. rádiójátékok, felolvasott könyvek stb. kiesnek). Ez esetben ajánlott más klienst használni.

3.3.2 GSplayer

Ha esetleg MP3 (Shoutcast)-adásokat szeretnénk adni/élvezni, akkor a Gsplayer-re lesz szükségünk (letöltési cím http://hp.vector.co.jp/authors/VA032810/gsp.htm; keressünk rá a második Download (English version) linkre, és töltsük le). Ez mind Pocket PC, mind Windows CE operációs rendszerű, valamint az ARM architektúra mellett MIPS processzorú gépeken fut. Magát a programot a letöltött ZIP fájl az adott operációs rendszernek, ill. processzornak megfelelő directory-ban tartalmazza. Ezt csak fel kell másolnunk a számítógépre (pl. az ActiveSync programmal), és ott elindítanunk (nem árt ehhez egy Start menü-hivatkozást létrehoznunk). Alul a jobb szélső ikonra klikk, és az Open URL-be írjuk be a SHOUTcast szerver címét. Hamarosan meg is indul a lejátszás.

A GSplayer tökéletesen működik USB-s internet-megosztás (96 kbps feletti rádióadókat ne hallgassunk vele, mert ilyenkor 5-6 percenként leáll a program; ezen sebesség alatt ilyen nem fordul elő), ill. Wi-Fi kapcsolat felett. Vodafone GPRS mellett csapnivaló: ilyenkor, ha egyáltalán bekonnektál, általában 1-2 percenként leáll, és csak a Play/Pause gombot megnyomva indul tovább az adás (sajnos ebben sokkal rosszabb, mint akár a PWMP 8.0, amely legfeljebb csak bufferelni áll le. A 8.5-ös PWMP pedig még annál is jobb). Vodafone  GPRS kliensek számára használjunk 16 kbps-es oddcast-ot. Érdekes módon, a 8 kbps-es adást sokkal megbízhatatlanabbul veszi Vodafone GPRS-en keresztül, mint a 16 kbps-est. (Nem ezt várná az ember).

4. A kábeles/ADSL Internet megosztása

Megtehetjük, hogy ugyanazt az egyetlen Internet-előfizetést megosztjuk a lakásban levő több gép, vagy esetleg, bizonyos esetekben, akár több lakás között is. Ez utóbbi esetben a közvetlenül egymás mellett/alatt, ill. egymással szemben lakók megoszthatják az egyikük Internet-előfizetését és ezáltal az előfizetési díj felezhetik/harmadolhatják/negyedelhetik/stb. attól függően, hogy hányfelé osztják meg azt.

Egyes kábeles/DSL szolgáltatók megengedik, hogy megosszuk az előfietésünket. Az ilyen amerikai szolgáltatók listáját lásd a http://forums.80211-planet.com/showthread.php?threadid=755 címen; a magyar DSL/kábelszolgáltatókról, nagy számuk miatt, nem készítettem ilyen listát. Általánosságban elmondható, hogy szinte mindegyik engedélyezi a lakáson belüli internet-megosztást, sokan pedig (persze ez csomagtól is függ) lakáson kívül is.

Ha esetleg olyan szolgáltatónk lenne, amely ezt nem engedi meg, nem szabad elcsüggednünk. Távolról nem látja a szolgáltató, hogy meg van-e osztva egy adott előfizetés. Lásd még: http://www.hwsw.hu/perl/ultimatebb.cgi?ubb=get_topic&f=16&t=001029. Amerikában is csak úgy tudtak lebuktatni embereket, hogy azok Web-lapokon (!) hirdették egy adott régióban (200-300m-es körzet, mert Wi-Fi-ről van szó) a megosztást (lásd: http://forums.80211-planet.com/showthread.php?threadid=668). A magyar szolgáltatók kívülről nem tudják/akarják eldönteni, hogy ki osztja meg otthon a hálózatát, lásd http://index.hu/tech/net/ipid/.

A megosztásra szolgálnak az ún. (házi) routerek. Ezek azt csinálják, hogy létrehoznak egy belső számítógépes hálózatot egynél több géppel, amely viszont kifelé egy gépnek látszik (lásd az előző linkeket). A legolcsóbb routerek is legalább négy gépet képesek kiszolgálni egyszerre, azaz egyszerre négy gépről internetezhetünk egyetlen előfizetésen keresztül. Ha előreláthatóan több gépet szeretnénk arra rácsatolni, akkor már vásárlásnál figyeljünk erre. Természetesen a 8, 16 stb. felhasználót kiszolgáló kábel/DSL routerek ára is magasabb, mint a 4 felhasználós "alap" routereké. Zsinór nélkül még a legolcsóbb "kombinált" (vezetékes + rádiós) routerhez (lásd később) is legalább 16 gép csatlakozhat.

Mi is a routerek előnye? Nagyon egyszerű. Egymástól teljesen függetlenül internetezhetünk. Ez azt jelenti, hogy az eredeti Internet-előfizető gépe akár kikapcsolva lehet, a routerre kötött többi gépen attól még vígan internetezhetünk. (Ez nagy különbség például a zsebszámítógépek kapcsán vázolt USB-s internetezéshez képest.)

Kétféle helyi hálózatot építhetünk ki: olyan vezetékest, ami nem támogatja a vezeték nélküli számítógépek felcsatlakozását, és olyat, ami igen (a normál vezetékes számítógépek mellett). Az utóbbi eset ma még kb. háromszor drágább, de érdemes elgondolkodni rajta, különösen, ha nem szeretünk kábelezni, zsebszámítógép vagy notebook beszerzésén gondolkodunk vagy olyan épületben lakunk, ami nem árnyékoló anyagból készült (tégla vs. vasbeton). Ez téglaépületen belül (!) is 50-100 m hatótávolságú, szabadban pedig akár 300m-t is "átvisz", anélkül, hogy kábeleznénk.

A két esetben ugyanazt csináljuk: van egy eloszotó (az ún. router) közvetlenül a kábel/ADSL modemen. Ezen felül minden gépben van egy, az ehhez az elosztóhoz kötött hálózati kártya. Ez a "hozzákötés" vezeték nélküli esetben természetesen az éteren keresztül történik, de a kombinált, rádiós hálózatot is támogató routerekben van legalább négy normál vezetékes csatlakozó is, azaz nem kötelező csak rádión keresztül csatlakozni a routerhez, használhatjuk a jóval olcsóbb kábeles megoldást is, ha akarjuk.

Figyelem! Ha nem kábeles/ADSL-es az internet-előfizetésünk, akkor felejtsük el az Internet-megosztást. Az ország bármelyik szögletében működő műhold+GPRS kombinációval elért internetet például nem lehet megosztani. ISDN-es, illetve modemes előfizetést megosztani - több, drágább router ezt is tudja -  pedig már borzasztóan lecsökkentené az egyes gépekre jutó sávszélességet, hiszen egyetlen egy kliens lefoglalhatja azt, ha nem a 11 kbps sebességű Világrádió adását hallgatja, hanem valami jobb minőségűt (és emiatt nagyobb sebességűt). Ilyenkor persze még használhatjuk a belső hálózaton a relézést (6. fejezet), de akkor egy gépen mindenképp futnia kell annak.

4.1 Vezetékes Internet-megosztás

Nekünk elegendő lesz a SMC7004VBR típusú, legolcsóbb router is (felhasználói tapasztalatokról lásd http://forum.index.hu/forum.cgi?a=t&t=9035864&tl=200&dr=1#27045254), ez jelen pillanatban (a Lap Stúdiónál; telefonszám a 4.2-ben) bruttó 20 375 Ft.

Az ennél drágább modellek olyan plusz szolgáltatásokat tudnak, mint pl. a telefonmodemes/ISDN-es előfizetés elosztása vagy a központi printelés támogatása. Ezekre nincs szükségünk akkor, ha ADSL-t vagy kábelnetet szeretnénk megosztani.

Megjegyzés: amennyiben nem kívánunk ilyen routerre beruházni, akkor ugyanezt egy használaton kívüli, min. 386-os, merevlemez nélküli gépen is megcsinálhatjuk. Erről információt pl. a http://www.pigtail.net/LRP/ címen találunk (ezen kívül számos ilyen megoldás létezik). Mivel egy olcsóbbfajta normál vezetékes router 20 ezer Ft-ja, különösen elosztva több felhasználó között, nem igazán nagy tétel, ezért ez utóbbit nem is tárgyaljuk. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen megoldás sokkal könnyebben konfigurálható és sokkal biztonságosabb (nincs tűzveszély stb.), mint egy plusz számítógépen futó router program használata.

A vezetékes, minden egyes, a hálóba kötendő számítógépbe berakandó hálózati kártyák ára 1-2 ezer Ft. Bármilyen típusút használhatunk, nincs köztük különbség vagy inkompatibilitás veszélye. Tulajdonképpen mindegy, hogy 10 vagy 100 Mbps sebességűt veszünk, hisz nem az lesz a "szűk keresztmetszet" "kifelé", hanem a modem sebessége. A hálózaton belül viszont szinte minden mai router támogatja a 100 Mbps sebességet, és mivel a 100 megás kártyák szinte egyáltalán nem drágábbak a 10 megásaknál, ezért nem érdemes ma már 10 megást venni. Az 1000 megás, mostanában elterjedő, még jóval 10 ezer Ft feletti hálókártyyáktól viszont tartózkodjunk, mert a jelenlegi házi routerek szinte egyáltalán nem támogatják.

4.2 Vezeték nélküli (Wi-Fi, Wireless Fidelity) Internet-megosztás

Ahogy már írtam, érdemes eleve egybeépített routert + rádiós Elérési Pontot (Access Point, a következőkben AP) venni. Ezt azért hangsúlyozom, mert az AP-ket általában nem építik egybe a kábel/DSL-routerekkel, hanem azokat külön kell rákötni egy, már létező routerre. Ez viszont erősen felemeli az árakat (mert a kombinált router+ AP alig valamivel drágább, mint egy egyszerű, router nélküli AP), ráadásul a router egyik szabad csatlakozóját is lefoglalja, ami egy idő után elég zavaró lehet, ha azok "betelnek". A cikk végén a legolcsóbb router + AP kombinációkat megemlítem; ugyanezt teszem a legmodernebb AP-kkel is. Elmondható, hogy ma már kombinált router + AP-t 120$-ért (nálunk 62e bruttóért) árulnak, ami tényleg nem sokkal drágább, mint egy vezetékes router. (Összehasonlításképp: egy évvel ezelőtt ezek az árak 300-400$-nál kezdődtek.)

El kell mondani, hogy többféle rádiós szabvány (továbbiakban: protokoll) létezik. Mindenképp gondoljuk meg a vásárlás előtt (ha nem csak a legolcsóbb router+AP kombóra van pénzünk), hogy ne ruházzunk-e be egy gyorsabb protokollt is támogató routerbe. Nagyon fontos az is, hogy olvassuk el az 1. függelék idevágó linkjein olvasható recenziókat!

A 802.11b a legrégebbi, legolcsóbb és legáltalánosabban használt, ugyanakkor leglassabb (papíron maximum 11 Mbps) és (viszonylag) legmegbízhatatlanabb. (A legolcsóbb router+ AP kombók csak ezt támogatják). A 802.11b+ ennek továbbfejlesztése, mind sebesség (papíron 22 Mbps), mind hatótávolság tekintetében. Persze, az ezt támogató router+AP kombinációk, ill. magukban álló AP-k már drágábbak. Ugyanez igaz a 802.11g-re is: gyorsabb, mint a 802.11b (papíron 54 Mbps), ugyanakkor drágább és nem sokkal megbízhatóbb, ráadásul az interoperabilitásával is gondok vannak (eltérő gyártójú 802.11g-es gépek nem működnek együtt 54 Mbps módban, csak 11 Mbps-en). A leggyorsabb, legmegbízhatóbb és - szemben a 802.11g-vel - szabványos gépek csak mostanában kezdenek igazán elterjedni. Ezek 802.11a protokollt használnak, ugyanakkor meglehetősen drágák (a legolcsóbb modell is 300$; linket lásd a cikk végén). Ugyanakkor - ahogy a Függelékben is felsorolom - óriási a harc a 802.11g és a 802.11a között; olyan nagy, hogy egyes nagy gyártók egyenesen bejelentették, hogy nem fejelsztenek ilyen vagy olyan szabványú Wi-Fi-t alapból támogató gépeket (pl. az Apple a 802.11a-t teljesen ejtette, lásd pl.  http://www.tabletpchome.com/Messages.aspx?ThreadId=90). Az aktuális  előrejelzéseket, bejelentéseket mindenképp érdemes átolvasni, mielőtt a két nagysebességű hálózat között döntenénk!

A http://www.tomshardware.com/network/20030310/index.html  (1. rész) és a http://www.tomshardware.com/network/20030317/index.html (2. rész) címen a technikai részletek iránt érdeklődők találnank egy márciusi, egész jó 802.11g-ismertetőt.

Most talán a legjobb, ráadásul Magyarországon is kapható router + AP kombináció a D-Link AirPlus DI-614+. Ez nettó 50 ezerbe kerül az OFF-COM BT-nél. Ennek továbbfejlesztése a D-Link DWL-900AP+ AirPlus Enhanced 2.4GHz Wireless Access Point, amelyet a http://www.80211-planet.com/reviews/article.php/1492131 oldalon mutatnak be.

Ezen protokollok megbízhatóságáról stb. több cikk is szól; ezek címét szintén feltüntettem a cikk végén.

A router+AP kombókhoz zsinóron csatlakozó számítógépekben tradícionális (1-2 ezer Ft-os) hálózati kártyákat használhatunk. Drót nélkül csatlakozó gépeknél más a helyzet; ott a legolcsóbb (PCMCIA) kártya 20 ezer körül van jelenleg (lásd a linkeket az 1. függelékben!). Zsebszámítógépbe érdemesebb nem PCMCIA, hanem CF kártyát venni, mert az sokkal kisebb jelyet foglal (és ma, 2003 áprilisában, szemben a fél-egy évvel ezelőtti helyzettel, általában már nem is drágább). Esetleg eleve olyan zsebszámítógépet venni, amelyben van Wi-Fi, azaz amihez nem kell külön drót nélküli hálózati kártyát venni. Ilyen a ma már egész olcsó (ugyanakkor csapnivaló képernyőjű) Toshiba e740-es, vagy a jelenlegi iPAQ (méregdrága és Mo-n még nem kapható) csúcsmodell, az 545x. A http://www.pocketpcpassion.com/forum/showthread.php?threadid=29643 címen találjuk a PPCPassion talán legjobb 802.11b-s SD kártyákkal foglalkozó topicját.

Vásárlási tanácsot nem igazán lehet adni. Ha veszünk valamit, előbb olvassuk el a Fügelékben levő, Wi-Fi-vel foglalkozó oldalak fórumait, kritikáit. Nagyon fontos, hogy a Linksys Wi-Fi eszközei általában kisebb hatótávolságúak, mint a többi (komoly) cégé, így ezeknek  a használatát kerüljük. Azért az "általában", mert vannak egészen kiváló eszközeik is, mint például a hálózat nélküli kapcsolat hatósugarát jelentősen megnövelő  WSB24 (WSB = Wireless Signal Booster), lásd pl. http://www.80211-planet.com/news/article.php/1573031.

A Wi-Fi routerek elhelyezéséről lásd többek között a http://forums.80211-planet.com/showthread.php?threadid=4 fórumot.

 

Magyarországi telefonszámok, elérhetőség:

Gyűjtőhonlap: http://www.depo.hu/?page_number=5&tcsid=200

OFF-COM BT; Tel: 286-9949, 06-30-264-4264

CCS Hungary Bt.  (tel: 1-456 0713; fax: 1-456 0714).

GamaxNet Kft., Tel: 372-7180

LAP Stúdió, telefon: 236 3000 (Most nem kaphatók routerek, csak január közepétől!)

Bluefish Computers Kft. (214-4587); itt általában kisebb a választék routerekből, mint a LAP Stúdiónál.

5. A hanganyag megosztása (vezetékes ill. anélküli eset)

Eddig az internet-előfizetésről, ill. annak megosztásáról beszéltem. Természetesen vannak egyszerűbb és olcsóbb, bár kissé kényelmetlenebb megoldások. Azért egyszerűbbek és olcsóbbak, mert csak egyetlen számítógép (a tulajdonképpeni vevő) meglétét feltételezik. Egyetlen egy ilyen számítógép akár 10-15 lakásba is eljuttathatja ugyanazt a hanganyagot. Ugyanakkor azért kényelmetlenebbek, mert ennek a számítógépnek mindenképp működnie kell és mindenképp vennie kell az interneten a rádió kisugárzott jelét, hogy a szomszédok is azt hallják.

5.1 Vezetékes megoldás: hangdoboz átvitele a szomszédba

Ennél nincs egyszerűbb megoldás. Megtehetjük azt is, hogy az erősítő (ha a PC hangját egy külső erősítőre vezettük) egyik hangdobozát átvisszük a szomszédhoz, ám ez a megoldás több dolog miatt rossz:

-          a szomszéd nem tudja szabályozni a hangerőt (hangszínt stb.)

-          a sztereó egyik csatornája elvesz, márpedig sok rádió sztereóban ad.

Emiatt egy igen költséghatékony, ugyanakkor sokkal kényelmesebb módszert ismertetek.

Egy, számítógéphez való, beépített erősítős, hangerőszabályozós hangszórópárt már 2000 Ft körül megkapunk, bármelyik számítástechnikai boltban. Természetesen ezektől Hi-Fi minőséget ne várjunk.

A szomszédonkénti egy-egy hangszórópár beszerzése mellett még a következőket kell megvennünk:

1, három és feles Jack elosztó(k). Ez egy "apából" csinál két "anyát". Amennyiben nem csak egy szomszédnak szeretnénk "műsort szolgáltatni", akkor szomszédonként egy ilyet kell beszereznünk. Ára kb. 100-200 Ft, kapható szinte minden elektronikai boltban (a MediaMarkt-ban is!) vagy bolhapiacon (pl. PeCsa). Természetesen ha kapunk 1->3, 1->4 stb. elosztót (ezek elég ritkák), az még kényelmesebb.

2, három és feles hosszabbító kábel. Ennek a maximális mérete általában 5-10 m. Ha a szomszéd messzebb lakik, vehetünk többet, és összedugdosva őket, simán áthidalhatunk 20-30m-t is. Ekkor azonban, a kontakthibák elkerülése, illetve az időjárás-állóság növelése érdekében érdemes meggondolnunk, hogy magunk csináljuk meg a hosszabbítót. Ehhez bármilyen (a legolcsóbb is) kéteres árnyékolt kábel jó lesz. Az ilyen kábelek métere általában 100 Ft körüli, míg egy három és feles jack lengőanya ill. apa 50-70 Ft. Egy 5 méteres készre szerelt hosszabító a boltban 500-800 Ft.

Ha megvan(nak) az elosztó(k), a hosszabbító(k) és a hangszórópár(ok), egy elosztót dugjunk be a gépünkön a hangszórókimenetbe. Ha nem tudjuk, melyik az, nagyon egyszerűen megtalálhatjuk. Dugjuk be a kettőhúszba a hangszórót, kapcsoljuk be és tekerjük fel a hangerőt ("volume"-t az óramutató járásával egyirányba fordítani). A hangszóró három és feles kábelvégét pedig dugjuk be a hangkártya mindhárom kimenetébe. Amelyiknél jön hang a hangszóróból, az a hangkártya-kimenet. Nem kell félnünk: nem történik baj akkor, ha rossz helyre dugjuk.

Az elosztó két kimenetébe dugjuk be a hosszabbító(ka)t, illetve hangszórópárt, ha a gép közvetlen közelében is akarjuk hallgatni az adást.

A hosszabbítókat, ill. elosztókat szabadon variálhatjuk. Tegyük fel, hogy tőlünk viszonylag messze, egymás mellett lakik két szomszéd, akiket el szeretnénk rádióműsorral látni. Ilyenkor elegendő lesz egyetlen hosszabbítón oda elvezetni a jelet, és csak a legvégén azt szétosztani.

Szemben a nagyteljesítményű erősítők hangszóró-kimenetével, egy hangkártyát nem "vághat haza", tehet tönkre egy zárlatos három és feles hosszabbító. A kommersz hangkártyák kimeneti teljesítménye olyan alacsony, hogy zárlatos kábel miatt nem fog az leégni, szemben egy nagyteljesítményű, külső erősítővel. Azzal sem kell törődnünk, hogy az ilymódon párhuzamosan kötött hangszórók ún. impedanciája csökkenti az összes, a hagkártya végfokát terhelő impedanciát, mert itt egy hangdoboz lényegesen nagyobb impedanciájú, mint az engedélyezett legalacsonyabb (ami általában 32 ohm).

Figyelem! Ez a megoldás feltételezi, hogy a számítógép állandóan be van kapcsolva. Ezért, azt gyúlékony anyagoktól lehetőleg tegyük minél messzebb, és ellenőrizzük, hogy a processzor ventillátora rendesen működik. Hasonlóan, nem árt, ha garantáltan jó minőségű tápegységet használunk a számítógépben (Chieftec és Enermax a két legajánlottabb és legelterjedtebb márka). Az átlagos számítógépekben használt Acer tápegységeket sürgősen cseréljük le, mert azok leégése nagyon gyakori!

Ha mindezzel megvagyunk, már csak a Windows alapban bekapcsolt hangjait (pl. kattintás) kell kikapcsolnunk, hogy szabadon böngészhessünk, levelezhessünk stb., miközben a hátterben megy  a rádió. Menjünk be a gép Windows Settings (Beállítások) / Control Panel menüpontjába. Kattintsunk kétszer a Sounds and Audio Devices ikonra. A következő ablakot kapjuk:

 

Válasszuk ki a második fület (Sounds), és a Sound scheme legördülő menüben válasszuk ki a No Sounds menüpontot az eddig ott levő Windows Default helyett:

 

Nyomjuk meg az Apply gombot!

Ezután a böngészés, levelezés stb. során már nem fogjuk hallani a kattintásokat, eseményeket, ami különben nagyon zavaró lenne rádióhallgatás közben.

5.2 Vezeték nélküli megoldás: mini FM adók

Cikkem ezen részében kizárólag azokat a megoldásokat ismertetem, amivel egy, Internet-előfizetéssel rendelkező szomszéd a legközelebbi szomszédainak normál rádióval fogható adást képes sugározni. Nagyobb teljesítményű, azaz nagyobb távolságokat átvivő  adókkal nem foglalkozom - a témában lásd a linkeket, illetve a Rádiótechnikát.

Nem véletlen hangsúlyoztam ki, hogy a legközelebbi szomszédokról van szó. A következőkben ismertetendő két kapcsolás közül a második, két tranzisztoros kapcsolás is "csak" 3-4 falon keresztül képes elfogadható minőségben jelet adni.

Mindkét kapcsolás hangolható, azaz be lehet állítani egy szabad frekvenciára. Ezt 104 és 108 MHz között érdemes megtenni, ugyanis az szinte mindenhol "holt sáv", ugyanakkor minden, az utóbbi 30-40 évben gyártott CCIR FM vevő képes venni. (Csak az ennél régebbi rádiók nem, mert akkoriban 100, ill. 104 MHz volt a határ.)

A két kapcsolás anyagköltsége kb. 300-400 Ft. A magyar piacon egyesek pofátlan módon 10 ezer Ft-ot is elkérnek egy készre szerelt változatért. Emiatt címeket sem adok, mert nem akarok népszerűsíteni ilyen pofátlan módon nyerészkedőket. Javaslatom az, hogy keressünk valakit, aki vállalja max. 2000-3000 Ft-ért a kapcsolás elkészítését és postázását. Fontos, hogy ezek a kapcsolások mind mikrofont használnak. A kapcsolásokban a mikrofon helyére egy három és feles kábelt bekötve és azt a hangkártyánk hangszóró-kimenetére bedugva, ezen segíthetünk.

Az egytranzisztoros, kis teljesítményű megoldás:

http://www.boondog.com/%5Ctutorials%5CrfTransmitter%5CrfTransmitter.htm

Ez 108 MHz környékén lehet hangolni (pont megfelel a mi céljainknak).

A kéttranzisztoros, nagyobb hatótávolságú megoldás:

http://www.flashwebhost.com/circuit/fm_wireless_mike.php

Figyelem! Ehhez nincs NYÁK terv. Ez nem komoly baj, mert pillanatok alatt megtervezhető, annyira egyszerű a kapcsolás.

A Rádiótechnika c. folyóirat újabb évkönyveiben is érdemes körülnézni, mert szinte minden huszadik cikk ezzel a témával foglalkozik.

Remek linkgyűjteményt találunk a rádiózásról (nem csak FM!) a http://www.mindspring.com/~brucec/dx.htm címen. A http://www.diymedia.net/stuff/pbrinsonmicro02.doc dokumentumban pedig az amerikai kalózrádiók történelméről tudhatunk meg érdekességeket.

6. Internetes rádióadók telepítése, ill. internetes relézése

Előfordulhat, hogy magunk is rádióadót szeretnénk üzemeltetni az inteneten. Ennek különösen akkor van igazán komoly jelentősége, amikor:

1.        egy olyan helyi számítógép-hálózatot üzemeltetünk, amely viszonylag lassú Internet-csatlakozással rendelkezik (tipikus esete a routerrel megosztott kábelnetnek/DSL-nek). Ekkor megtehetjük azt, hogy a hálózaton belüli (!) valamelyik gépen gyakorlatilag újraadjuk az ugyanazon a gépen, a külső interneten át vett rádiót. Ez esetben a többi, ugyanezt a rádiót hallgatni kívánó gépen az erről a gépről újraadott rádióadást hallgatjuk. Egy ilyen, routerrel létrehozott, helyi hálózaton belül, szigorúan két gép között történő kommunikáció nem terheli a külső internet-csatlakozást. Ilyenkor a gép internet-címe 192.168.x.y lesz (x 0 vagy 1, esetleg 2 vagy 3; y bármi, de általában 1-től indul).

                Nézzük a következő esetet. Tegyük fel, hogy 512 kbps (névleges) sebességű kábelinternetünk van, amit egy routeren keresztül érünk el. Ha a routerünkre mondjuk 8 gép van rákötve (4 vezetéken keresztül, 4 meg vezeték nélkül), és mindegyik ugyanazt a 48 kbps-es rádióadót hallgatja, akkor a kábelcsatlakozás terhelése 8*48 = 384 kbps. Ha viszont egy, a hálózaton belüli gépen ezt az adást újra relézzük (újraadjuk), akkor csak azon a gépen kell a külső adót vennünk, a többin vehetjük az újrarelézett adást is. Így drámaian csökkenthetjük a kábelmodem terhelését, mert az egy gépen történő rádióvétel csak 48 kbps-t foglal majd.

2.        tehermentesíteni kívánjuk az eddig elérhető internetes rádióadókat. Ne feledjük, hogy a mai technikai színvonalon egy rádióadó (a Világrádió kivételével, de az architektúrájában egyenrangú gépekből álló virtuális hálózatot alkot, mivel nem tradicionális kliens-szerver alapú) jó esetben maximum 2-3000 hallgatót tud egyszerre kiszolgálni. Amennyiben viszont "besegítünk" úgy, hogy egy, megfelelően gyors kimenő kapcsolattal rendelkező gépen gyakorlatilag relézzük az adást, akkor még gépenként 2-3000 embernek tesszük lehetővé, hogy hallgathassák a rádióadást. (A Világrádióban hasznát technológiáról lásd pl. a http://www.theregister.com/content/4/29436.html-t, bár ez inkább nem élő adásokra van "kihegyezve". Megj.: a link a cikk végén helyesen http://decentralize.org/).

Mindkét esetben a hangmegosztásnál ismertetett kényelmetlenséggel kell számolnunk: a most ismertetendő relézés igazából vételt, újratömörítést és újraadást jelent, azaz más, hangot produkáló alkalmazás nem futhat a gépen; és természetesen a többi gép csak akkor veheti az így újra relézett adást, ha a reléző számítógép működik (szemben a házi netmegosztó routeres felállással).

A következőkben a három legfontosabb formátumú adás (relézés) mikéntjét ismertetem. Mindhárom esetben az a közös, hogy a háttérben futnia kell egy rádióvevőnek (pl. Winamp-nak, Világrádiónak, RealPlayer-nek vagy Windows Media Player-nek). Az, hogy a rádióvevővel milyen formátumú adást veszünk, és azt milyen formátumban relézzük tovább, teljesen független egymástól. Ez azt jelenti, hogy vehetünk egy Világrádióst adást, amit aztán WMA-ként (Windows Media Encoder-ből), Real-ként vagy MP3-ként (SHOUTcast-ból) adhatunk tovább.

Nagyon fontos, hogy egy gépen egyszerre akár mindhárom típusú adást végző szerver is futhat (persze más-más porton), nem fogják zavarni egymást! A mai, korszerűbb, 1.5 GHz feletti P4/AMD Athlon processzorokban már vannak akkora teljesítmény-tartalékok, hogy mindhárom, viszonylag erőforrás-igényes alkalmazást együtt futtassa.

Érdemes megemlíteni a WME és a másik két adó architektúrája közötti alapvető különbséget. A WME ugyanis egyszerre tartalmazza magát az adót (azt a programot, amihez több száz kliens csatlakozhat egyszerre), ill. az ún. enkódert. Ez az enkóder felelős azért, hogy az adónak eljuttassa az immár MP3, illetve Real formátumúvá alakított hanganyagot.

Mi ennek kettéosztott működésnek az előnye? Hiszen a hátránya azonnal látszik: két külön programmal kell bíbelődnünk, az enkódernek meg kell adnunk az adó helyét stb. Nagyon egyszerű: az, hogy mivel az enkóder és az adó teljesen más számítógépen futhat, az enkódernek nem kell az adó gépén futnia. Ez mikor előnyös? Akkor, ha például egy olyan rádiót szeretnénk üzemeltetni, amely bérelt vonalon vagy DSL/kábelmodemen keresztül csatlakozik az internetre (az esetek 99,99%-a ilyen, ugyanis a normális, több ezer felhasználót egyszerre kiszolgálni képes adók csak ISP-knél működghetnek, szerver-szobában, és nem valahol "kívül"). Ez a csatlakozás viszont azonnal megszabja, hogy milyen sebességgel tölthetünk fel (kifelé az enkódertől). Rögtön rá is vághatjuk, hogy a mai szélessávú technológiáknál is általában maximum csak 128 kbps-sel. Ezen a 128 kbps-en viszont jó minőségben már csak úgy vihetünk át sztereó hangot, hogy azt már eleve enkódoljuk valamilyen "tömör" (WMA, MP3, Real stb.) formátumba (tömörítés nélkül 1.5 Mbps sebességre is szükségünk lenne).

Ha csak olyan architektúránk lenne, amely egyben tartalmazza az enkódert és az adót, akkor egy külső adóhoz csak úgy továbbíthatnánk műsoranyagot, hogy két adót üzemeltetnénk. Az egyik egy "titkos" adó lenne, ami példál a fizikai rádióadó fizikai stúdiójában üzemelne, és csak és kizárólag a "külső", az ISP szerverszobájában levő másik adó venné az adását (mert csak így, egyetlen felhasználó férne bele a rádióstúdió limitált kimenő sávszélességébe). Ez a külső adó aztán újra ki, majd ismét betömörítené (azaz effektíve áttömörítené) a hangot. Ez két okból is nagyon szerencsétlen megoldás.

Egyik az, hogy a hang áttömörítése óhatatlanul veszteségekkel jár. Ha nem használunk igazán jó minőségű tömörítést a rádióstúdió és az ISP szerverszobája közötti kapcsolaton, akkor már eleve kissé "csörgő" hangú, remegő, bizonytalan térhatású hang kerül át az adóhoz. Ezt, ha aztán újra tömörítjük, az új, immár a felhasználóknak kisugárzott hanganyagban ezek a hatások még jobban felerősödnek (és sosem oltják ki egymást a két különböző tömörítés között).

A másik pedig az, hogy óhatatlanul "problémásabb" az ISP-nél levő gépen az áttömörítés megvalósítása, ugyanis ott még egy klienst is futtani kell. Ez azt jelenti, hogy lényegesen bizonytalanabb és kevésbé hibatűrő az ilyen adás, mint az enkóder-adó kliens-szerver megoldásé.

A http://sdots.com/wireless/webcasting.html oldalon nagyon sok információt találhatunk az internetes rádió-, és különösen tévéadásokról. Kifejezetten ajánlott olvasmány!

A következőkben ismertetendő technológiák közül a SHOUTcast, illetve a Real megoldása ilyen kettébontott enkóder-adó kliens-szerver architektúrájú, míg a Windows Media Encoder egy programban tartalmazza az enkódert és az adót.

Nagyon fontos megjegyezni, hogy egyedül a Real-nak van teljes linuxos megoldása (streamer + adó) szervere (http://proforma.real.com/mario/eval/download.html?program=basic és http://www.realnetworks.com/products/producer/basic.html). Ugyan SHOUTcast létezik Linuxra, viszont streamer nincs hozzá - a legtöbben Winamp-ot használnak valamilyen Windows emulátor alatt (lásd: http://slashdot.org/askslashdot/99/01/06/170239.shtml). Azt meg ne is várjuk, hogy a Microsoft bármit kiad Linuxra (lásd WME)...

Linuxos témában a fenti linkeken kívül érdemes még megnéznünk az O'Reilly oldalát a http://linux.oreillynet.com/pub/a/linux/2001/03/30/streaming_resources.html címen. A Linux MP3 How-to adókat (nem a streamereket!) tárgyaló oldala a http://www.tldp.org/HOWTO/MP3-HOWTO-11.html cím alatt található.

6.1 SHOUTcast

A félprofi platformon (azaz nem például nemzeti nagyrádiók adására, mert ott még mindig a Real, ill. újabban a WMA is a "menő") egyik legáltalánosabban használt internetes adásforma. Azért ilyen népszerű, mert bármilyen platformon futtatható a szerver és hallgatható az általa produkált adás, szemben a csak Windows alapú, a szintén adást végző Windows Media Encoder-rel. Ezen felül, a SHOUTcast szerver lényegesen hibatűrőbb és hatékonyabb (több felhasználót képes egyszerre kiszolgálni), mint a Windows Media Encoder.

Elindításához a következőt kell tennünk (az installációt Windows platformra ismertetem; Linuxon és egyéb platformokon hasonlóképp kell eljárnunk):

1.        töltsük le az ún. SHOUTcast plug-in-t a http://www.shoutcast.com/downloads/shoutcast-dsp-1-8-2b-windows.exe címről. Ha már nem lenne ott, akkor a http://www.shoutcast.com/download/broadcast.phtml  oldalon a Download the SHOUTcast DSP Plug-In for Winamp 2.x (a második) szekcióban megtaláljuk az éppen aktuális linket.

2.        töltsük le az ún. Winamp programot a http://download.nullsoft.com/winamp/client/winamp281_full.exe címről. (Vigyázat! Ne a legújabb, a 3-as sorozatú Winamp-ot töltsük le, mert azzal nem lehet rádiót adni!) Ha már nem lenne ott, akkor látogassuk meg a http://classic.winamp.com/download/download.jhtml?_DARGS=%2Fclassic%2Fdownload%2Findex.jhtml oldalt, és a letöltés automatikusan megindul.

3.        töltsük le a tulajdonképpeni adást végző szerver programot a http://www.shoutcast.com/downloads/sc1-9-2/shoutcast-1-9-2-windows.exe címről (ha már nem lenne ott, akkor a http://www.shoutcast.com/download/files.phtml oldal listájának legtetején megtaláljuk az éppen aktuális linket).

4.        installáljuk az előbb (a 2. pontban) letöltött Winamp-ot (dupla klikkelés a winamp281_full.exe-re, majd sorban nyomogassuk az Enter gombot). Amikor, az installálás végével, megjelenik a Winamp grafikai ablaka, azt csukjuk be (pl. Alt-F4).

5.        most installáljuk az 1. pontban letöltött SHOUTcast plug-in-t. Indítsuk el a shoutcast-dsp-1-8-2b-windows.exe-t (pl. dupla klikkel), majd sorban nyomogassuk az Enter gombot az installálás végéig.

6.        következik a 3. pontban letöltött szerverprogram installálása. Futtassuk a shoutcast-1-9-2-windows.exe-t (pl. dupla klikkel), majd sorban nyomogassuk az Enter gombot az installálás végéig.

7.        indítsuk el az adóprogramot (Windows Start menü, Programs, SHOUTcast DNAS almenü, azon belül a SHOUTcast DNAS (GUI) -ra klikkeljünk)

8.        indítsuk el a Winamp-ot (Windows Start menü, Programs, Winamp almenü, azon belül a Winamp-ra klikkeljünk).

9.        nyomjuk meg a Ctrl gombot, majd a P-t, miközben a Ctrl-t még lenyomva tartjuk. A következő ablakot kapjuk:

Itt válasszuk ki az ablak bal oldali részében a DSP/Effect ágat (egy klikk):

Klikkeljünk egyet az ablak jobb oldalán látható Nullsoft SHOUTcast Source DSP feliratra. A következő ablak nyílik ki:

Ebben az ablakban klikkeljünk felül az Encoder fülre, és a két lenyíló menüt a következőképp állítsuk be:

Az Encoder Settings menüben természetesen bármi mást is választhatunk, a használni kívánt sebességtől függően. Megjegyzendő, hogy az itt is látható 24 kbps a leglassabb használható sebesség; ennél is kisebb sebességek használatához (gondolva például a GSM telefonokon keresztül internetezőkre) mindenképp egy másik plug-in-t, az Oddcast-ot kell telepíteni. Erről majd később.

Ezután menjünk át az Input fülre, és az Input Device legördülő menüt állítsuk át Soundcard input-ra.

Most klikk az Output fülön, és máris megnyomhatjuk a Connect gombot. Beindul az adás, amit abból is láthatunk, hogy a Connect-ből Disconnect-re váltott feliratú gomb felett, a Sent felirat mellett, elkezd futni egy szám.

Most már nincs más dolgunk, mint hogy ellenőrizzük egy másik számítógépen, hogy valóban működik az adás. Ezt a következőképp kell megtennünk: indítsuk ott el a Windows Media Player-t, majd annak a felületén nyomjuk meg a jobb egérgombot. A menüből válasszuk ki az Open URL menüpontot, majd a felbukkanó ablakba írjuk be a következőt: http://<IP>:8000. Itt <IP> annak a gépnek az internet-címe kell legyen, amin a szerver fut. Ha ezt megosztott, lokális hálózaton belül tesszük, akkor azt a router konfigurálásakor kapjuk meg; ha viszont nem router mögött vagyunk, akkor a fix/dinamikus címet írjuk oda be.

Figyelem! A SHOUTcast szerver telepítés után egyszerre csak 32 felhasználót tud kiszolgálni. Ezért, a 7. pont (a SHOUTcast DNAS (GUI) elindítása) után klikkeljünk az Edit config menüre, és az előbukkanó ablakban keressük meg a MaxUser=32 tartalmú sort. Itt a 32-t írjuk át 1000-3000-re (attól függően, hogy mekkora a kimenő sávszélességünk). A jelszót, ami changeme, szintén érdemes kicserélni, nehogy valaki kívülről betörjön a szerverünkbe, és például mást kezdjen adni. Ilyenkor viszont a SHOUTcast konfigurációs ablakának Output fülében át kell írnunk a jelszót erre az újra (Password mező alul, középen). Ezek után zárjuk be az ablakot. A szerver ekkor még szól, hogy a változtatás csak annak az újraindítása után lép életbe. Ezt ne felejtsük el!

6.1.1 Oddcast

Az előbb már említettem, hogy a SHOUTcast plug-inben 24 kbps a beállítható legalacsonyabb adási sebesség, amely viszont a 9600/14400-zzal csatlakozó tradícionális GSM, illetve eléggé megbízhatatlan GPRS csatlakozású felhasználóknak még mindig túl magas. Ezen sajnos csak egy újabb DSP installálásával segíthetünk, amit a http://www.streamerp2p.net/dsp_oddcast_beta28.exe  címről tölthetünk le. (Ha nem találnánk, akkor klikkeljünk a http://www.streamerp2p.net/download.html oldal Old Oddcast DSP sorára). Kapcsoljuk le a Winamp-ot. Installáljuk a dsp_oddcast_beta28.exe-t, majd a Winamp-ban a fenti módon nyomjunk egy Ctrl-P-t, majd menjünk vissza a DSP/Effects faágra. Most a jobb oldalon már két DSP-t fogunk látni: az ismert SHOUTcast DSP-t, illetve a most feltelepített oddcast DSP-t. Ez utóbbira klikkeljünk, és a felbukkanó ablakon nyomjuk meg a jobb alsó (Config) gombot. A feltárulkozó ablakot a következőképp töltsük ki:

Itt a Password mezőbe természetesen changeme, illetve, ha azt a fentiek alapján kicseréltük, az új jelszó kerül. A bal felső csoport (LAME Options) a Set LAME Options-ra való klikkeléssel feljövő, a következő módon kitöltendő ablakkal állítandó be:

Itt a Bitrate legördülő listából válasszuk ki a megkívánt (16 vagy a 8 kbps) sebességet. Magasabb sebességet nem érdemes használni, hisz az Oddcast-ot csak azért installáljuk, hogy 24 kbps-nél lassabb streameket is adhassunk a mobiltelefon-felhasználók számára. A quality-t úgy állítsuk be, hogy az enkóder a gépet épp hogy maximálisan "kihajtsa". Egy 500 MHz-es PIII gépen a128 kbps-en a 9-es minőség használata mellett már alig lehet más taszkokat futtatni, g 1-es minőség mellett alig érződik, hogy lassul a gép. Gyorsabb gépeknél természetesen ez még ennyire se fog érződni, azaz nyugodtan használhatunk 9-es minőséget.

Ha mindezzel megvagyunk, nyomjuk meg az OK-t, majd az Oddcast alap ablakában az Adv Rec, majd a Start gombot. Elindul az adás, amit bármikor megszakíthatunk a Stop gombbal.

6.2 Windows Media Encoder (WME) 9 és Services (WMS)

A Microsoft élő adásokat (is) streamelő szerverei, ill. enkóderei mind ingyenesek, ami feltétlen nagy pozitívumuk. Az Encoder (http://www.microsoft.com/windows/windowsmedia/9series/encoder/default.aspx), ahogy a nevéből is sejthető, maga az enkóder, ami ugyanakkor szerver-funkciókat is képes ellátni. A Services, ezzel szemben, "csak" adásra képes. Mindkettőből csak a legújabb verziókat tárgyalom, mivel a WME9-cel adott adásokat régebbi, 8-as WMP-vel is vehetjük; a Service-nél pedig még nagyobb a különbség a jelenlegi (9-es) és az előző (4.1-es) verzió között.

6.2.1 Windows Media Encoder 9.0

A SHOUTcast után, a Real mellett, a másik legnépszerűbb rádióadás-formátum, mivel ennek az adó-szervere is ingyenes. Szerencsére sokkal egyszerűbb a felinstallálása és a használata, mint a SHOUTcast-é, mivel itt egyetlen programba integrálták a kódert (a DSP-t) és az adószervert. Ugyanakkor vannak hátrányai is, amiket már előbb tárgyaltam.

1.        Töltsük le a programot a http://www.microsoft.com/windows/windowsmedia/9series/encoder/default.aspx címről (a kép alatti Download Now gombra klikk)

2.        installáljuk. Itt se lesz más dolgunk, mint a Yes és Next gombok nyomkodása.

3.        Indítsuk el (Start / Programs / Windows Media / Windows Media Encoder)

4.        válasszuk ki a Broadcast a live event ikont és nyomjuk meg az OK gombot

5.        nyomjuk meg a Configure gombot az Audio sorban. Itt a Pin Line Input Mix csoportban választhatjuk ki, hogy a hangkártya mely bemenetét akarjuk élőben adni. Ha relézünk (azaz maga a gép lejátszik már egy streamet), akkor válasszuk ki a Pin Line legördülő listából a Stereo mix-et, ha viszont a hangkártya vonalbemenetére adott hangot kívánjuk élőben adni, akkor a Line in-t. Ha ezzel megvagyunk, ikszeljük be az Enable jelölőnégyzetet, majd OK és Next.

6.        nyomjuk meg a Next gombot (a Pull from the Encoder kell nekünk).

7.        nyomjuk meg a Find Free Port gombot és írjuk fel azt a számot, ami feltűnt. Next gomb.

8.        Válasszuk ki azokat a sebességeket, amiken adni szeretnénk (erről később bővebben). A default Multiple bit rates audio (CBR) ugyanis azt jelenti, hogy egy porton keresztül több sebességű streamet is adhatunk, ahelyett, hogy egyes sebességekhez külön-külön portokon futó szervert használnánk (pl. a WME-t minden egyes portra külön-külön elindítva). Ezután már megnyomhatjuk a Finish-t; ha viszont kétszer megnyomjuk a Next-et, akkor még kitölthetjük az adást leíró ablakokat, amely nem tesztjellegű adásoknál mindenképp ajánlott.

9.        nyomjuk meg a Finish gombot, majd az információs képernyőn az OK-t. Elindul az adás.

10.     már be is csatlakozhatunk egy Windows Media Player (vagy bármi más, WMA-t lejátszani képes) klienssel a szerverre, mégpedig úgy, hogy a File/Open URL menüpontban kiadott szövegmezőbe beírjuk azt, hogy http://<IP>:<port>. Itt az <IP> a gépünk címe, míg a <port> az a szám, amit a Find Free Port gomb megnyomása után kaptunk.

11.     amikor kilépünk a Windows Media Encoder-ből, felajánlja a program, hogy elmenti a beállításokat, így azokat nem kell a jövőben, minden egyes indítás során, újra beállítani. Adjunk meg bármilyen nevet a .wme kiterjesztésű, itt létrehozott fájlnak. Ezt a fájlt a program következő indításainál már annak a kezdőképernyőjét lelőve, a File/Open menüben láthatjuk majd. Erre kell egyet klikkelnünk, és ilyenkor már megtakarítjuk magunknak a beállító-képerrnyőkön való végigvánszorgást: azonnal  az utolsóra jutunk. Itt már elég lesz egy Start Encoding-ot nyomnunk (fent, a Stop mellett), hogy megkezdjük az adást.

                Jó tudni, hogy nem muszáj végigmenni a fenti Wizard-on (varázslón), hanem azt lelőve a Properties menüben mindent beállíthatunk. Ez pl. azért előnyös, mert a varázslóban nem lehet egyszerre kérni azt, hogy mind ide, ebbe a szerverbe is bekonnektálhassanak a hallgatói kliensek (Pull from the Encoder), hanem hogy esetleg emellett kiküldje a streamet egy másik szerverbe is (Push to server), itt viszont (Output fül) igen. Ugyanez igaz az archiválásra is: ha az adást (kódolva) fájlba is szeretnénk menteni, akkor a Properties/Output/Archive to file csoportban lényegesen több beállítási lehetőségünk van, mint a varázslóban, ahol csak a fájl nevét adhatjuk meg.

 

Ahogy már kiderült, egyszerre, egymástól függetlenül, mind írhatunk fájlba, mind push, mind pull üzemmódban adhatunk. Ráadásul, egyszerre több WME9 példány futhat. Ez azt jelenti, hogy ha pl. nem használunk külső szervert, akkor ilyen módon  adhatunk több bitsebességgel pl. Pocket PC-s felhasználók számára, azért, mert a PPC-s PWMP 8.0 mindig csak a legalacsonyabb bitsebességű streamet képes lejátszani Multiple bit rates audio (CBR) típusú adásnál, ami elég rossz lehet pl. USB kapcsolat mellett, amikor van sávszélesség jóminőségű hangátvitelhez is, és nem kívánunk GPRS-hez optimalizált, 10 kbps körüli sebességű, ennélfogva csapnivaló hangminőségű streamet hallgatni.

Ha főleg PC-s (nem Pocket PC-s!!) klienseknek akarunk úgy sugározni, hogy a kliens dinamiksan váltson a különböző sebességek között, akkor ne felejtsük el a fenti 8. pontban több sebességet is kiválasztani. Ha nem a varázslóval dolgozunk, akkor ugyanezt a képernyőt (némi plusz beállítási lehetőségekkel) a Properties ablak Compression fülénél találjuk meg. Itt a Destination drop-down listájában a Windows Media Server (streaming) listaelemet válasszuk ki, és az ekkor alul, a Bit rates listában megjelenő sebességek közül válasszuk ki a szívünknek kedves sebességeket (legyen egy nagyon alacsony, mondjuk a minimális 11kbps, egy 32kbps körüli és egy 60 kbps körüli). A mai korszerű, 2 GHz körüli gépek processzorát még akkor sem terheli meg 60-70%-nál jobban, ha az összes sebességet bejelöljük (bár ez teljesen felesleegs). Azt nem árt elfelejtenünk, hogy a PWMP-k mindig csak a legalacsonyabb sebességű adást fogják lejátszani (ezért emeltem ki a PC-s klienseket), bármit is állítunk be a PWMP Tools/Settings/Network /Internet Connection Speed listában, és hogy bármekkora az aktuális sebesség. Arra ne is számítsunk, hogy a PWMP 8.0 valami olyasmit produkál, mint a RealONE PC-n, azaz, hogy dinamikusan és ugrások/kihagyások nélkül vált a különböző streamsebességek között.

Ha nem kívánunk MBR-t, mert például kifejezetten csak Pocket PC-s klienseknek sugárzunk (amik úgyis csak a legalacsonyabb sebességű streamet játsszák majd le), akkor nyugodtan választhatunk mást is, akár Media 9-et is.

Nem árt megjegyezni, hogy bár a WMP9 minőségével foglalkozó Microsoft-honlap (http://www.microsoft.com/windows/windowsmedia/9series/encoder/quality.aspx) azt írja, hogy az új, kifejezetten a szöveges, beszélgetős tartalmak kódolására használandó Voice codec már jól megbirkózik a zenei részekkel is, ez meglehetős fenntartásokkal kezelendő. 12 kbps körül próbáltam mind a Voice, mind az alap codecet, és nem voltam elragadtatva a Voice codec zenei tartalomkódoló minőségétől. Természetesen a szöveges tartalmat lényegesen jobb minőséggel kódolta, mint az ugyanolyan sebességű, általános célú codec. Arra vigyázzunk, hogy se a Winamp, se a PWMP nem fogja lejátszani a Voice codeccel készült WMA9-es anyagokat, csak a normál codeceset.

Hogy ne csak közvetlenül a (P)WMP-ből, hanem browserből is elérhessük a most létrehozott streamet, egyrészt azt közvetlenül fellinkelhetjük (mms:// URL-ként), vagy létrehozhatunk egy külső ún. ASX fájlt, ami tartalmazza a linkjét. Hogy mik az ASX fájlok, és hogy miért lehet érdemes használnunk őket a fenti közvetlen linkelés helyett, pl. a http://msdn.microsoft.com/library/default.asp?url=/library/en-us/wmplay/mmp_sdk/asx_elementsintro.asp, http://www.phm.lu/documentation/Windows/WMP-Playlists.asp és http://www.microsoft.com/netshow/howto/asx.htm címen nézhetjük meg. Vigyázzunk, egyes web szerverek ezeket a fájlokat textuális fájlként próbálják átküldeni, ami azt jelenti, hogy a PWMP nem fog elindulni. Ilyen, általánosan használt szerver például az Apache 4. Ilyenkor a teendőnk a következő: az Apache 4 conf\httpd.conf fájljában a DefaultType text/plain sort kommentezzük/töröljük ki, és a DefaultType application/octet-stream sort szúrjuk be helyette. Más szervereknél hasonlóképp kell eljárnunk. Ha végképp nem találjuk, hogy hol és mit kell módosítanunk, akkor keressünk rá a text/plain kifejezésre egy generikus fájlkeresővel a konfigurációs állományokat tartalmazó könyvtárban.

Figyeljünk arra, hogy sokan - hibásan - azt hiszik, az MMS URL-eket nem érti meg a Netscape (lásd pl. a http://communities.microsoft.com/newsgroups/previewFrame.asp?ICP=msdn&sLCID=us&sgroupURL=microsoft.public.windowsmedia.server&sMessageID=%253Cv9Smsos0CHA.452@cpmsftngxa08%253E linken levő Microsoft-alkalmazott hozzászólását). Ez csak a régebbi, 2001 előtti verziókra (pl. a 4-es sorozat) igaz, a legújabbakra nem. Ugyanakkor elmondandó, hogy már az Internet Explorer 5-ös, 1999-es sorozata is ismerte az MMS URL-eket, így valóban meggondolandó, ne használjunk-e mindig ASX fájlokat.

Fontos: a WME default portja 7007.

6.2.2 Windows Media Services 9.0

Erről a http://www.microsoft.com/windows/windowsmedia/9series/server.aspx címen találunk információt; a hírcsoportja pedig a http://communities.microsoft.com/newsgroups/messageList.asp?ICP=msdn&sLCID=us&NewsGroup=microsoft.public.windowsmedia.server&iPageNumber=1 címen van. Nagyon fontos, hogy közvetlenül nem tölthető le a szoftver (mivel az a Windows Server 2003 része és jelenleg külön nem letölthető), ahhoz regisztrálnunk kell magunkat a http://www.microsoft.com/windowsserver2003/default.mspx címen, ami pár napos átfutási idővel jár.

A regisztrációban nem kell magunkat mindenféle dollármilliomosnak meg Microsoft-termékek nagyvásárlójának hazudnunk. Például én úgy kértem hozzáférést, hogy egyértelműen megírtam a kérelemben, nem kívánjuk megvenni a szervert, és csak tesztelgetni akarjuk. Simán, minden további nélkül adtak hozzáférést.

Miután, 1-2 napon belül megjön a levél a hozzáférés URL-ével (a levél fejléce Windows Server 2003 <verziószám> available for download). Ebben van az általunk használandó Url, valamint login és password páros. A letöltés során még .NET jelszót is kell magunknak generálnunk, de ez szerencsére pofonegyszerű. Nagyon fontos az, hogy a diszk image letöltése csak és kizárólag a Microsoft saját, az oldalról installálódó letöltőkliensével lehetséges, ezért mindig figyeljünk oda, hogy a "Show insecure"-típusú dialógusablakokban mindenképpen Yes-t nyomjunk, mert különben nem installálódik a program. Nem tudom, erre miért volt szükség, mert elég lassú megoldás mondjuk a FlashGet-tel elérhető sebességhez képest. (Az más kérdés, hogy például az IBM is felkínál saját, ámde nem kötelezően használandó, a Microsoft-éval szemben többszálú letöltő klienst a nagyobb, 100 Mega körüli és afölötti programjainak gyorsabb letöltésére. Annak a sebességével viszont nem is volt gond, stabilan hozta Amerikából a 200-300 kbyte/másodpercet).

Ne feledkezzünk meg az egyik első letöltőoldal felső felén levő linken sorozatszámot kérni. Ezt kell majd az installálás során megadnunk a programnak.

Miután a kliens letöltötte a diszk image-t, azt írjuk ki CD-re, akár a Microsoft nemhivatalos, ezt tárgyaló FAQ-ja által, akár bármilyen, általunk ismert CD-író programmal. Ezután már kedődhet az installálás, amely a Windows XP-hez nagyon hasonló (bootolható CD; ugyanazok a Setup-menük és lehetőségek pl. partíció-témában), így külön nem tárgyalom.

Installálás után, bejelentkezve, a Manage Your Server ablak fogad bennünket. Ezt ne lőjük le automatikusan, mert itt kell elindítanunk a WMS-t. Ehhez a következőt kell tennünk:

·         Click az Add or remove a role nyílon

·         Next

·         Custom config (nehogy a tipikust válasszuk!), Next

·         A listából a legalsó feletti elemet (Streaming media server) válasszuk ki. Az ne zavarjon, hogy ilyenkor No marad mellette a felirat. Ilyenkor, az ablak jobb oldalán levő Read about Streaming media server linken bővebb információt is olvashatunk a WMS-ről.

·         A Summary Screen-en (amin csak a Streaming media server-nek szabad feltüntetve lennie!) Next, majd Finish. (Ekkor legyen bent a Windows install CD!)

Ezek után már a Manage Your Server kezdőablakban ott lesz a Streaming Media Server csoport is, így közvetlenül állíthatjuk annak paramétereit (Manage this Streaming Media Server nyíl). A további teendőinket a WME, illetve úgy általában az elosztott architektúrákú rádióadóknál megismertek szerint el tudjuk végezni. Nem árt először a help elolvasásával kezdenünk (és még esetleg a http://www.microsoft.com/windows/windowsmedia/9series/server/helpdocs.aspx címen levőket), mert az mindent elmagyaráz. Emiatt a szerver használatával tovább nem foglalkozom.

Nem árt megjegyezni azt sem, hogy WMS 4.1-es verziója (ill. annak egy upgrade-je) a http://www.microsoft.com/windows/windowsmedia/download/default.asp címről tölthető le (a felső legórdülő listából válasszuk ki a Windows Media Services-t, majd ezután, az oldal újratöltődése után, a középsőből a 4.1-es verziót. Nagyon fontos, hogy ez csak a Windows NT 4.0-ra és a Windows 2000 Server Edition-re installálható teljesen, például Windows XP Pro-ra nem (oda magát a motort nem lehet, csak kiegészítő admin toolokat). A 4.1-es verzióról komolyabban a http://www.microsoft.com/windows/windowsmedia/technologies/services.aspx címen olvashatunk.

Fontos tudni, hogy a Windows Server 2003 teszt-verziója csak 5 konkurens felhasználót képes egyszerre kiszolgálni. A cikk olvasásának időpontjában azonban már lehet, hogy ez nem lesz gond, hisz a piacon lesz az ezen korlátozást nem tartalmazó, üzleti verzió.

6.3 Real szerver

A Real szervere, szemben az előző kettővel, nem ingyenes. Sajnos elég drágák a szerverei. Az enkódert 199$-ért árulják, az adóért viszont legalább 1999$-t kérnek (ez a Standard verzió, amely csak 4 Mbps-ig működik. A nagyobb sávszélességű adókért ennek a háromszorosát-négyszeresét is elkérik). Az árakat lásd a http://www.realnetworks.com/products/producer/basic.html és a http://www.realnetworks.com/products/server/index.html oldalon.

A fent, ill. 1. Függelében megadott címről letölthető próbaverzió csak egy évig használható, és - ami a nagyobb megkötés - csak tíz felhasználóig. Amennyiben megkérjük az embereket, hogy a Real adónkat tényleg csak azok hallgassák, akik MP3 (SHOUTcast), ill. WMA (WME) nem tudnak (például a Symbian mobiltelefon-tulajdonosok), akkor érdemes lehet egy ilyen szervert is beüzemelni.

Installálás után (az is pofonegyszerű, gyakorlatilag csak a Next-et kell nyomogatni) a Start menü Programs almenüjében egy újabb almenü jelenik meg, a Helix Server. Ez maga az adást végző szerver (mint amilyen a SHOUTcast DNAS a SHOUTcast-nál). Ezen belül indítsuk el a Helix Server menüpontot. Ekkor az installálás során megadott porton jelentkezzünk be a szerverbe, és állítsuk át az installálás után 0-n hagyott maximális user-számot 10-re.

Az enkódert indító ikont nem találjuk majd a Start menüben; azt a fő asztalon keressük, Helix Producer Basic 9 néven. Ezt is indítsuk el.

A bal oldalon (Input) levő beállítások magukért beszélnek. Az Input file-ról álljunk át a Device-ra (hiszen élő adást akarunk csinálni, és nem fájlból dolgozni), és válasszuk ki a hangkártyánkat.

A jobb oldalon (Output) már egy kicsit bonyolultabb. Először is, nyomjuk meg az Audiences gombot, hogy beállíthassuk a használni kívánt adási sebességeket. Azok alapban 16, 24 és 56 kbps-ek. Ha ennél lassabb és csak egy sebességet szeretnénk használni (mert a GPRS nem túlzottan megbízható), akkor ezt a három sebességet a jobb oldali ablakban (Audiences in job 1) töröljük ki, a bal oldaliból pedig másoljuk át a 12k Substream for 28k Dial-up-ot ide. Az Encoding Settings-et is állítsuk át úgy, hogy ne csak hangot küldjünk; kis sebességnél ráadásul inkább szöveges (Voice), mint a default zenei üzemmódban.

Csukjuk be az ablakot (x), és nyomjuk meg az enkóder fő ablakán, a Destination listaablak alatti második ikont, az Add Server Destination-t. Ezt töltsük ki (nem lesz nehéz; gyakorlatilag ugyanazt kell csinálnunk, mint a SHOUTcast-nál; egyedüli különbség a Broadcast method legördülő választólistája, amit hagyjunk Push, Account-based login-on). Zárjuk be ezt az ablakot is.

Ezután már csak az Encode gombot kell megnyomnunk, és indul az adás.

 

6.4 QuickTime

Töltsük le a QuickTime főlapjáról (http://www.apple.com/quicktime/) a Darwin Streaming Server-t (továbbiakban: DSS) a http://developer.apple.com/darwin/projects/streaming/ címről (vigyázat! A QuickTime Streaming Server, lásd http://www.apple.com/quicktime/products/qtss/, csak Mac OS X-en fut! A Darwin ennek a nyitott forráskódú, egyébként mindenben azonos verziója). Ehhez mindenképp egy accountot kell kreálnunk az oldalon (lásd http://www.opensource.apple.com/apsl/). Ha fel van rakva például FlashGet letöltésgyorsító (amely nem kínálja fel defaultban az authorizációs ablakot), akkor jobb egérklikkelünk a Download Release <verziószám> szekcióban a letölteni kívánt operációs rendszer melletti linken, Save as, és akkor máris beírhatjuk az általunk megadott felhasználónevet és jelszót.

A letöltött exe elindítása előtt még szedjünk le egy Perl futtató környezetet pl. a http://www.activestate.com/Products/Download/Get.plex?id=ActivePerl címről (az MSI verzió jó lesz). Installáljuk (az MSI verziónál simán csak ráklikkelünk, majd Next-eket nyomogatunk). A program a c:\Perl könyvtárba installálja magát, és berakja a PATH-ba a c:\Perl\bin-t. (Megjegyzés: a Darwin dokumentációja az nsPerl-t ajánlja; az a http://people.netscape.com/richm/nsPerl/ címről tölthető le; installálásáról lásd pl. http://communities.microsoft.com/newsgroups/previewFrame.asp?ICP=msdn&sLCID=us&sgroupURL=microsoft.public.windowsmedia.server&sMessageID=%253C088301c2c2f9%252472495910%2524d6f82ecf@TK2MSFTNGXA13%253E)

Ezután már elindíthatjuk a DarwinStreamingSrvr<verzió>4.1.2-Windows.exe-t, ami a c:\DarwinStreamingServer-be kicsomagolja magát. Ott indítsuk el az install.bat-ot. Az install során meg kell adnunk a server (DSS) adminisztrátor nevét (pl. admin) és jelszavát. Ezután máris bemehetünk az admin felületre egy böngészőből a http://localhost:1220 címen. Itt az imént megadott login/password párossal léphetünk be. Válaszoljunk pár beállítási kérdésre (az MP3 streaming jelszó kivételével mind lehet default; mindez a  http://a1520.g.akamai.net/7/1520/51/61e125d68cb6bd/www.apple.com/quicktime/products/qtss/pdf/qtss_admin_guide.pdf  18. oldalának alapján is történhet). Ezután máris tesztelhetjük a konzervműsorok streamelésének működését a Quicktime elindítása és egy Ctrl-U megnyomása, majd a rtsp://localhost/sample_300kbit.mov beírása után. A video egy Quicktime logo lesz.

Sajnos a QuickTime szerver önmagában csak konzervműsorokat képes adni (igaz, azokat streamelve is; plusz még tud egy rakás nagyon jó kunsztot, például az alapból támogatott relézést, akárhány klienssel, ami különösen videoműsor szolgáltatásánál sokkal jobb, mint az anélküli megoldás), az igazi élő streamekhez kell még hozzá a QuickTime Broadcaster, amelyet viszont az Apple csak Mac-ra forgalmaz. Erre megoldást csak a Sonerson codec jelenthet: http://www.sorenson.com (versenytársaival szembeni minőségével kapcsolatban lásd pl. http://www.streamingmedia.com/article.asp?id=8058&c=6, ami kicsit elavult, de az előző generációs - WMV8, RealVideo8, Sonerson 3.1) codecekről jó képet ad.

Nagyon kellemes QT-site található a http://www.qtcentral.de címen. Ezen belül különösen a  http://www.qtcentral.de/quicktime/links/links.html linkgyűjteményt ajánlom.

Máj. 30.: a http://palmtops.about.com/library/weekly/aa031103at1.htm címen is érdemes körülnézni PDA és streaming témakörben.

1. függelék: további irodalom, linkek

Internetszolgáltatók, összegyűjtve:

http://www.internetszolgaltatok.hu/. Ezen a listán gyakorlailag egyetlen rádiós/műholdas szolgáltató sincs.

http://internetszolgaltato.lap.hu/. Ez már sokkal bővebb és sokkal jobban karban tartott lista.

http://www.isz.hu/ Nagyon elavult, kb. egy éve nem frissített oldal.

Internet-megosztás

Kitűnő oldal: amit az Internet-megosztásról tudni kell (angol nyelvű!): http://sdots.com/wireless/build.html

A kábelmodemek egyik központi honlapja: http://www.cable-modems.org

Az otthoni hálózatok egyik központi honlapja: http://homenethelp.com; ezen belül az  http://homenethelp.com/router-guide/index.asp oldalt feltétlen nézzük meg!

Magyar nyelvű oldalak, főleg fórumok

http://www.hwsw.hu/perl/ultimatebb.cgi?ubb=get_topic&f=16&t=001029

DATANET ADSL a fő téma, de Internet-megosztásról és routerekről is van benne szó: http://forum.index.hu/forum.cgi?a=t&t=9049926&uq=1386

http://www.hwsw.hu/perl/ultimatebb.cgi?ubb=get_topic&f=16&t=000897

http://www.szabilinux.hu/edimax/

Magyarországon kapható drót nélküli technológia forgalmazóinak gyűjtőhonlapja: http://www.depo.hu/?page_number=5&tcsid=200

Magyar fórum a netmegosztásról: http://forum.index.hu/forum.cgi?a=t&t=9035864&tl=200

 

Angol nyelvű oldalak

A legjobb, routereket és drót nélküli AP-kat tárgyaló honlapok; minden ilyen készüléket megtalálunk ezeken, extenzív, kiterjedt, pontos kritikákkal. Ezzel kezdjük, ha internet-megosztáson vagy vezeték nélküli, házon belüli interneten gondolkodunk: http://www.80211-planet.com, http://www.practicallynetworked.com,  http://www.smallnetbuilder.com és http://www.homenethelp.com. Az Extremetech a technológiának dedikált honlapján (http://www.extremetech.com/category2/0,3971,828033,00.asp) is érdemes körülnézni, bár ez messze nem olyan jól karbantartott, mint az előzők; a témába vágó fóruma (http://discuss.extremetech.com/n/mb/list.asp?webtag=extremetech&ctx=4096) viszont kifejezetten jó.

Mit jelent a 802.11?: http://www.80211-planet.com/tutorials/article.php/1439551

Melyiket a 802.11a és a 802.11g közül?: http://www.80211-planet.com/tutorials/article.php/1009431 és  http://forums.80211-planet.com/showthread.php?threadid=388

A 802.11g jelenlegi állapota: http://www.80211-planet.com/columns/article.php/1380571

A CNET Wi-Fi eszközöket tárgyaló lapja (kötelező olvasmány!): http://computers.cnet.com/hardware/search/0,10121,0-1037-401-0,00.html?tag=st.re.9870989.dir-802b.7055-402-0&qt=802%2E11b&cn=Networking&ca=1037

 

Egybeépített DSL/kábel router + drót nélküli AP-k

D-Link AirPlus Enhanced 2.4GHz Wireless Router http://www.practicallynetworked.com/item.asp?pid=475   129$; jelenleg legolcsóbb és legnépszerűbb rouer + AP. Magyarországon is kapható (http://www.depo.hu/?page_number=6&id=11355&lid=&csid=200 ; nettó 50 ezer; OFF-COM BT; Tel: 286-9949, 06-30-264-4264)

A másik, legpopulárisabb router (ez "csak" 11 Mbps, szemben az előzővel): Linksys Wireless 4-Port Cable/DSL Router, 129$; Magyarországon jelenleg nem kapható;

http://www.amazon.com/exec/obidos/tg/detail/-/B00005ARK3/qid=1041305083/sr=8-2/ref=sr_8_2/103-1546696-0571844?v=glance&s=electronics&n=507846 , http://www.linksys.com/products/product.asp?prid=173&grid=19 és

Futottak még (Magyarországon jelenleg ezek sem kaphatók!):

Belkin, http://www.practicallynetworked.com/item.asp?pid=437 , 802.11b, 179$

Linksys, http://www.practicallynetworked.com/item.asp?pid=301, 802.11b, 220$

 

A jelenleg legolcsóbb, kétnormás (802.11a és 802.11b+) drót nélküli AP (300$): http://www.80211-planet.com/reviews/AP/article.php/1560711 (nincs benne router!!)

Rádióadó-szerverprogramok elérhetősége

Real

Realmedia szerver ingyenes próbaverziója: http://www.realnetworks.com/products/producer/basic.html , illetve http://licensekey.realnetworks.com/rnforms/products/servers/eval/index.html?ulf=b. Mindkét programra szükségünk lesz az adáshoz: az egyik végzi az enkódolást, a másik a tulajdonképpeni szerver. Ezen szerver használatát, erősen limitált volta miatt, csak igen speciális esetben (pl. Symbian kliensek) ajánlom.

SHOUTcast

WinAMP shoutcast plugin és a rádióadás elmagyarázása: http://www.shoutcast.com/download/broadcast.phtml és http://www.shoutcast.com/download/serve.phtml

WinAMP OddCast plugin (24 kbps alatti MP3 sebességek elérésére): http://www.streamerp2p.net/dsp_oddcast_08192002.exe

 

Microsoft WME

Windows Media Encoder 9.0: http://www.microsoft.com/windows/windowsmedia/9series/encoder/default.aspx

PDA-k

HP 1910-es zsebgépek bemutatói, kritikái (lásd a linkeket a második hozzászólásban!): http://www.pocketpcpassion.com/forum/showthread.php?s=faf50a9b9b008ef686777760749d0fb8&threadid=23890

 

2. függelék: rövidítések, fogalmak magyarázata

Alapfogalmak

·         operációs rendszer: a gép lelke. Ez teszi használhatóvá a gépet. IBM PC-n két operációs rendszer nevezhető igazán elterjedtnek: a Windows és a komolyabb, a barkácsolást kedvelő felhasználók számára a Linux. Ezek egyáltalán nem kompatibilisek egymással, amennyiben nem használunk valamilyen ún. emulátort. Így egy Windows alatti rádióvevő-programot nem használhatunk Linux alatt és viszont. Ez sajnos azt jelenti, hogy pl. Linux operációs rendszer alatt nem használhatjuk a Világrádió vevőprogramot, ha nem használunk Windows emulációt. Az emulátorok (amelyek egy másik operációs rendszert emulálnak, utánoznak) lehetővé teszik ellenben egy adott operációs rendszer alatt egy másik operációs rendszerre írt program futtatását. Ezen téma iránt érdeklődő olvasóknak ajánlom a VMware-t (http://www.vmware.com/).

                Más (nem PC) gépeken nincs Windows, van viszont szinte mindegyiken Linux. A Linux annyira elterjedt, hogy még az újabb, modernebb játékkonzolokon is azt futtatják a hozzáértő ún. "hackerek" (Xbox esete), ill. maga a gyár (PlayStation 2). A Linux azért (is) jó, mert a 100%-ban magyar fejlesztésű mplayer minden olyan gépen futtatható, amin van Linux (PS2-n, Xboxon is).

                A Linux kapcsán meg kell említeni a disztribúció fogalmát. A Linuxot ugyanis, szemben a Windows-zal, nem csak egy cég forgalmazza. Ezeknek a cégeknek a Linux-verziói kicsit különböznek egymástól. Én személy szerint a SuSE cég Linux-verzióját kedvelem a legjobban (a cikkben is csak SuSE-specifikus tippeket adok), mert nagyon egyszerűen installálható: gyakorlatilag berakja az ember a CD-t, arról bootol és OK-kat meg Next-eket nyomogat. Az installálás "legbonyolultabb" része a szuperfelhasználó jelszavának, valamint egy másik, tetszőleges nevű felhasználó adatainak a megadása. A Linux CD-i ingyenesen letölthetők a http://www.suse.de vagy a http://www.suse.com címről. Ezeket felírva, indulhat a telepítés. Megjegyzendő, hogy a http://www.suselinux.hu tele van halott linkkel, így ezt az oldalt kerüljük el. A Linuxról szóló magyar oldalak (a teljesség igénye nélkül!): http://www.cd.linuxuser.hu, http://www.linuxbazis.hu, http://www.linux.hu/, http://www.linuxvilag.hu/, http://linux.index.hu/ (ez utóbbi kettőnek a jobb, ill. bal oldalán levő linkeket is nézzük meg!) stb.

                A Linux mellett megemlítendő még a Windows CE, illetve annak egy újabb verziója, a Pocket PC 2000, illetve 2002 (kisit zavaró lehet, hogy mind az operációs rendszer, mind maga a gép Pocket PC névre hallgat, esetleg hozzátéve a 2000/2002-t). Ezek az operációs rendszerek a billentyűzettel rendelkező, ill. anélküli, nem IBM PC kompatibilis, komolyabb (50 és 250 ezer Ft közötti) zsebszámítógépeken gépeken futnak. Megjegyzendő, hogy még a legalapfokúbb PDA-kon is futtathatunk Linuxot (akár úgy, hogy a WinCE/PPC mellett, bootolás során választhatóan fent legyen), lásd pl. http://www.oreillynet.com/topics/linux/PDA, ill. http://www.csc.fi/lehdet/atcsc/atcsc3-2002/ipaq.pdf, http://www.tagashira.com/ (ez utóbbi japán nyelvű). Sőt, ma már okos mobiltelefonokra is fejlesztenek Linuxot (lásd pl. http://www.origo.hu/techbazis/mobil/20030113linux.html). A Pocket PC legújabb verziójával (ill. különböző kívánságlistákkal) kapcsolatban érdemes elolvasni a http://www.pocketpcpassion.com/forum/showthread.php?threadid=21049 fórumot.

Megemlítendő, hogy zsebszámítógépeknél még elterjedt operációs rendszer a Palm. Az ilyen operációs rendszerrel felszerelt gépek azonban inkább csak elektronikus jegyzetfüzetnek minősíthetők, mintsem komoly gépnek. Ezeken utóbbiakkal internetes rádióadók nem hallgathatók, hiszen még hangkezelésük sincs. (A téma iránt érdeklődők számára azért megjegyzem, hogy a Palm legújabb, 5.0-s verziója már támogatja a hangkezelést. Az ezt használó, csak egy-két hónapja napvilágot látott gépek viszont, mint pl. a Palm Tungsten, egész jó alternatívát képviselnek a Pocket PC-kkel szemben, mert ma, február közepén már kifejezetten olcsónak számítanak: amerikai átlagáruk, 399$, alig több, mint fele mondjuk az iPAQ csúcsgépeknek, és a valamivel magasabb képernyő-felbontás is mellettük szól. A magyar ára is "csak" 110 ezer körül van. Azonban azt is el kell mondani, hogy alapkiépítésben még MP3-lejátszást sem támogatnak, azt egy független cég adja hozzá, plusz pénzért. Ráadásul WMA-t, ill. streamelt adásokat egyáltalán nem játszik.)

                Meg kell még említeni a mobiltelefonnal egybeépített zsebszámítógépeket is. Ennek egyik reprezentánsa a Nokia új, 3650-es szupertelefonja (a memória bővíthetőségének hiánya miatt nem ajánlható 7650 utóda; áraikkal és elterjedtséggel kapcsolatban lásd http://www.theregister.com/content/59/29504.html), a Sony-Ericsson P800 vagy a Siemens SX45i. Ezek - GPRS-en keresztül - szintén képesek rádióműsor internetes vételére és lejátszására. Ezen gépek ára sajnos nagyon magas (130-140 ezer Ft-nál kezdődnek), és közel sem használhatók annyi mindenre olyan szinten, mint például egy külön zsebszámítógép-mobiltelefon kettős (amely rádadásul olcsóbb is), ugyanakkor egyre inkább megközelítik a PDA-k minőségét, így meggondolandó a megvételük. Esetleg megvárhatjuk a készülék megvásárlásával az UMTS szolgáltatás (lásd Függelék) magyarországi bevezetését, hogy ne avuljon el a telefonunk olyan gyorsan (a jelenlegi GSM-modellek ugyanis nem UMTS-kompatibilisek).

Április 21-i hírek: az UMTS biztosan nem kerül bevezetésre 2005 előtt Magyarországon, így szerintem nem érdemes várni, különösen most, hogy igazán kitűnő 2.5G gépek jönnek ki egész olcsón (Nokia 3650, Siemens SX1 vagy akár az abszolút killer, ámde roppant drága P800).

                Természetesen nem minden ilyen számítógép-telefon páros alkalmas ilyen adások lejátszására. A Nokia jól ismert Nokia Communicatorának mindkét, 9110-es és 9210-es verziója például ugyan le tudná őket játszani, de azért, mert nincs bennük GPRS, ezért szóba se kerülhetnek. Ennek oka az, hogy ezek csak normál GSM adathívással csatlakozhatnak az Internetre, ami azt jelenti, hogy percenként 10-20 Ft-ot kellene a rádióhallgatásért fizetnünk, szemben a GPRS-kapcsolattal. (Arról nem is beszélve, hogy a GSM adatátvitel 9600, illetve újabban 14400 bps sebességű, szemben a négyszer akkora csúcssebességű GPRS-sel. Ezen a sebességen legjobb esetben is csak beszédhangot lehet átvinni, azt se túl jó minőségben.)

                Ugyanez igaz 180-190 ezer Ft-ért kínált Handspring Tréo-ra is. Sajnos a másik elterjedt, rendkívül olcsó, egybeépített zsebszámítógép és telefon, a Motorola Accompli 008, amit mostanában nagyon olcsó (a MediaMarkt már 38 ezerért is árulta), sem képes internetes rádióadások vételére. (Arról nem is szólva, hogy az Accompli 008-as GPRS letölési sebessége jó esetben is csak 26 kbps, mert csak két slotot [lásd GPRS] használ, szemben a dupla ilyen gyors, általában Ericsson modellekkel. Lásd még: http://forum.terminal.hu/messages.php?lang=hu&session_id=&group_id=9&threadselect=20010718222363&first=0&sb=4&ow=2)

·         (Mikro)processzor, (központi egység): a számítógép lelke. Sebessége és típusa (lásd következő pont) döntően befolyásolja azt, hogy hallgathatunk-e, és ha igen, milyen formátumú rádióadásokat. A legelterjedtebb processzorok:

                Pentium: gyakorlatilag bármilyen, Pentium processzorral rendelkező géppel hallgathatunk internetes rádióadókat. Ma már használtan is szinte kizárólag csak Pentium processzorú gépeket kapunk, a többi IBM PC-s processzor annyira elavult.

                (80)486, (80)386, (80)286, 8086/8088: időrendben visszafelé a Pentium előtti IBM PC-processzorok. Ezek már annyira lassúak (a 486 is!), hogy rádióvételre gyakorlatilag alkalmatlanok.

                PowerPC: az elmúlt 7-8 évben gyártott Amigák (otthoni számítógép), illetve Macintosh (drágább otthoni, ill. kifejezetten kiadványszerkesztésre használt számítógép) központi egysége. Ezek is megfelelő sebességűek a rádióhallgatásra.

                Motorola 680x0: az előző két gépkategória PowerPC előtti processzora. Jó esetben, kis kompromisszumokkal (jóval gyengébb hangminőség stb.) alkalmas rádióvételre.

                StrongARM: a zsebszámítógépek legelterjedtebb processzora. Utóda XScale névre hallgat, de jelenleg semmi teljesítménytöbbletet nem ad. Igazándiból csak ezen két  prcesszor valamelyikével felszerelt zsebszámítógépet szabad venni, ha a rádióhallgatáson kívül mást is szeretnénk azzal csinálni (pl. IRC-zni). Rádióhallgatásra csak ezen a két processzoron, illetve a már elavult MIPS-en (szintén zsebszámítógép-processzorfajta) számíthatunk. A GSPlayer ezeken fut. Még megemlítendő az SH3 processzor is, amely szintén elterjedt zsebszámítógép-processzor volt, de a GSPlayer (illetve semmilyen újabb program) nem fut rajta, így kerüljük.

·         Megahertz (MHz), kilohertz (kHz), Hertz (Hz): egy számítógép sebessége leginkább a benne használt processzor (központi egység) sebességétől függ. A sebességet SI egységekben és szorzókkal számítjuk. Ezt a mennyiséget órajelnek nevezzük. Egy Hertz-es órajel azt jelenti (pontosabban jelentené, mert ilyen lassú gépek még a számítástechnika hajnalán sem léteztek), hogy (nagy vonalakban) egy műveletet végzünk egy másodperc alatt; egy Megahertz-es órajel pedig azt, hogy egymilliót.

                A felsorolt, Internetes rádióhallgatásra már alkalmas számítógépek órajele:

                IBM PC: 100 MHz felett

                zsebszámítógépek: 40-50 MHz fölött (lásd még fent)

                Macintosh, Amiga (PowerPC központi egységgel): 60 MHz felett

                Macintosh, Amiga (Motorola 680x0 központi egységgel): 15 MHz felett (ilyen lassú gépek csak bizonyos, gyenge minőségű adásokat képesek lejátszani!)

                Játékkonzolok (Xbox, PlayStation 2, Gamecube, Dreamcast): 100 MHz felett

·         Net-elérés: nem elég az, hogy legyen valamilyen számítógépünk, mellette még Internet-előfizetőnek is kell lennünk. Ez azt jelenti, hogy egy úgynevezett ISP-t (Internet Service Provider, internet-szolgáltató; ezekből nagyon sokat bemutatunk/megemlítünk majd) fel kell keresnünk, és elő kell fizetnünk náluk az internetre. Vagy, ha szerencsések vagyunk, egy, már létező Internet-előfizetéssel rendelkező ember (szomszéd) mellé kell "betársulnunk", és így gyakorlatilag elfeleznünk a havi előfizetési díjat.

                Természetesen az, hogy rendelkezünk Internet-előfizetéssel, még nem jelenti rögtön azt, hogy fel tudunk csatlakozni a hálóra. IBM PC-k esetében nem lesz gondunk azzal, hogy ún. hálózati kártyákat és modemeket installáljunk, mert azokat az internet-szolgáltató a helyszínen beállítja nekünk (kivéve, ha telefonhálózati előfizetésünk van, de ilyenre ma, a műholdas és a GPRS internet megfizethetősége idején már szerencsére szinte egyáltalán nem szorulunk rá).

                Másféle számítógépek esetén azonban nem ilyen rózsás a helyzet, hiszen az ISP-k csak az IBM PC esetében állítják be a számítógépünket, és csak abba hoznak modemet. Ha viszont például játékkonzolunk van vagy Macintoshunk, arról nagyon nagy az esély arra, hogy arról az ISP szakembere valószínűleg csak a tévében hallott. Ilyen esetekben nekünk kell utána járni a gépbe való hálózati kártyának. Ezeket, legalábbis játék-konzolokhoz, külön kit-ek formájában árusítják. A segítségükkel egy Xbox vagy PlayStation 2 játékcsodából komoly internet-gép is válhat.

                Ugyanez igaz a zsebszámítógépekre (PDA), illetve noteszgépekre (notebook). Az első esetben a legnehezebb a dolgunk, mert a zsebszámítógépek nagyon nehezen bővíthetők hálózati kártyával (eléréssel). A noteszgépeknél aránylag jobb a helyzet, mert azok közül az újabbak gyárilag szinte mindig rendelkeznek hálózati kártyával, amit a kábel/ADSL modemmel azonnal összeköthetünk; a régebbi típusokba pedig, amiben nincs ilyen, szinte biztos, hogy ún. PCMCIA hálózati kártyát berakhatunk. Ilyet nem tartanak az ISP-k, így ezeknek a beszerzéséről magunknak kell gondokodnunk.

·         modem (modulátor-demodulátor): gyakorlatilag minden internetes előfizetési forma esetében (kábeltévé, DSL, telefonhálózat, GPRS, műhold) van olyan eszköz, amely az átviteli médiumra közvetlenül csatlakozik. Ezek a GPRS és a műhold kivételével általában külső dobozok, amelyek modem  névre hallgatnak; a GPRS esetében kutya közönséges mobiltelefon. (Műholdas előfizetésnél szinte kizárólag a PC belsejébe épített kártyát használunk, amire közvetlenül rákötjük a parabolaantenna fejét. Beltéri egység ilyenkor nincs.)

                Az adattovábbító médiumok a következők: kábeltévé esetén a kábeltévé-vezeték (gyakorlatilag, némi zavarszűrés kivételével, ugyanaz a kábel, mint ami a TV-be is bemegy); DSL, ill. telefonhálózati előfizetés esetén a közönséges telefonvonal; GPRS esetében az éter (a rádióhullámok).

                Megjegyzés: azzal, hogy mi az a kábeltévés, DSL stb. internet, a függelékben, ill. a cikkben még még igen bőven foglalkozunk. Itt csak azért soroltuk fel, hogy konkretizáljuk azokat az internet-kapcsolódási módokat, amikor külső egység (doboz) van a gép mellett.

·         hálózati kártya: kábeles, illetve DSL-el történő előfizetésnél még egy úgynevezett hálózati kártya kerül a számítógépbe. Ezt sokan Ethernet-kártyaként is ismerik. Ezek nagyon olcsó, szabványos kártyák, áruk ma 1-2 ezer Ft körül vannak. Ez nagyon olcsó ahhoz képest, hogy közben a kábel-, ill. DSL-modemek ára 50-80 ezernél kezdődik, de azokat szinte mindig "meghitelezik" nekünk az ISP-k azáltal, hogy a modemet csak kölcsön adják, így nem kell kifizetnünk.

                Ez a hálózati kártya általában ún. PCI kártya (ez ma a PC-k legelterjedtebb bővítési formája), amit be kell rakni a gépbe, és a hátulján levő csatlakozóján össze kell kötni a modemmel. Lehetséges ugyanakkor, hogy maga a kártya is egy külső doboz, amit az ún. USB-n keresztül végezzük el (az USB magyarázatát lásd később). Ennek az az előnye, hogy 1) nem kell megbontani a számítógépházat (nem kell azt szétszedni); 2) az így csatlakoztatott eszközöket akármikor, akár a gép lekapcsolása nélkül is kihúzhatjuk, baj nem történik.

                Nem kábeles, illetve DSL-es előfizetés esetében nincs szükség külön hálózati kártyára. Ilyenkor a modem (GPRS esetében a teljes mobiltelefon) közvetlenül a géphez csatlakozik, jellemzően annak a soros vagy az USB portján keresztül. Esetleg az is előfordulhat, hogy a gép és a modem kapcsolata drót nélküli. Ez kifejezetten a GPRS Internet-csatlakozásnál használt megoldás, mert a GPRS-képes telefonok legnagyobb része infravörös és/vagy Bluetooth kapcsolattal kapcsolódhat a "gazda", általa kiszolgált számítógépre. A noteszgépek, illetve zsebszámítógépek szinte mindegyikén van infravörös csatlakozás, és az újabb gépeken már Bluetooth is. Az infravörös csatlakozás úgy működik, mint a TV-k távirányítója, csupán kétirányúan és lényegesen kisebb hatótávolsággal. Sajnos a "rálátásnak" is teljesülnie kell, a falról, tárgyakról stb. visszavert infravörös hullámok, szemben a legtöbb tévével, nem lesznek annyira erősek, hogy a kapcsolatot fenntartsák. Ezek azt jelentik, hogy meglehetősen kényelmetlen tud lenni egy infravörös kapcsolat mondjuk egy zsebgép és egy mobiltelefon között akkor, ha, ahogy szokás, a zsebszámítógépet a tenyerünkben tartjuk, és annak a tetején van az infravörös "ablak" (a legtöbb zsebszámítógép ilyen, kivéve például az új iPAQ 1910-et, aminek az oldalán). Ilyenkor a telefont kézzel kell odatartani a zsebszámítógép tetejéhez, ami különösen kényelmetlen tud lenni akkor, ha például a telefon infravörös ablaka annak a tetején van, és nem az oldalán. A Bluetooth ezeket a kényelmetlenségeket, valamint az infravörös átvitel kis hatósugarát orvosolja. Ha zsebszámítógépben és GPRS-ben gondolkodunk, akkor mindenképp érdemes arra törekednünk, hogy mind a zsebszámítógép, mind a telefon tudjon Bluetooth-ot, hogy vezeték nélkül tudjanak kommunikálni, akár úgy is, hogy egymástól 3-4 méterre vannak.

                Az újabb asztali PC-k alaplapján is egyre inkább megjelennek ezeknek a kétségkívül igen kényelmes és a drót-dzsungelt csökkentő  szolgáltatásoknak a támogatása, így egy, általában egy évnél nem idősebb, komolyabb (nem a legalsó árkategóriájú) asztali gép esetén számolhatunk azzal, hogy azt zsinór nélkül is összeköthetjük például mobiltelefonunkkal, ha GPRS-es Internet-előfizetésünk lenne. Ennek igazából természetesen mobil(abb) gépeknél van jelentősége, ahol igenis nagyon sokat számít az, hogy egy noteszgépről, vagy horribile dictu egy zsebszámítógépről vezetékek körülményes hurcolászása és dugdosása nélkül is tudunk internetezni, rádiót hallgatni.

·         USB (Universal Serial Bus, univerzális soros busz): ma a legelterjedtebb olyan csatlakozó, amivel úgy is csatlakoztathatunk egy számítógéphez egy modemet vagy egy hálózati kártyát, hogy azt csak bedugjuk oda, és az máris működni kezd. Ezt még csak nagyon kivételes esetben használják hálózati kártyák csatlakoztatására (bár az USB új, 2.0-s szabványa már lehetővé teszi a hálózati kártyák teljes sebességének kihasználását), így csak a teljesség kedvéért említettem meg.

                Az USB-nek fontosabb szerepe van akkor, amikor egy zsebszámítógépet kötünk egy IBM PC-re szintén az USB-n keresztül, hogy az IBM PC-n ne kelljen a rádióvevőt futtatni. Ez nagyon költséghatékony megoldás a hálózatmegosztás helyett. Emiatt nem ártott már most tisztázni, mi az USB.

                Figyelem! Az USB csatlakozó hiányozhat a 4-5 évesnél régebbi gépekről. Ez azonban, a fentiek fényében, csak nagyon különleges esetekben jelenthet gondot (pl. zsebszámítógépek megosztása vagy valamilyen nagyon speciális, nem az ISP által adott kártya használata).

·         bps (bit/second), kbps (kilobit/second), Mbps (Megabit/second): egy Internet-kapcsolat, illetve egy élő adás sebessége. Az első esetben azt jelenti, hogy hány elemi információs egységet (bitet) lehet egy másodperc alatt továbbítani az adott médiumon. Ennek megértéséhez gondolkozzunk el a következő analógián: az emberi beszéd (pl. felolvasás) átlagos sebessége 40-120 bit/sec, mert másodpercenként 5-15 beszédhangot ejtünk, és egy beszédhangot (karaktert, bájtot) általában 8 bittel írunk le. Ez rögtön megadja a kilobit/second és a kByte/second (kilobájt/second) közötti átváltási számot is (mindkettő használatos a számítástechniknában, de általában az elsőt használják a modemek sebességének közlésekor, mert "jobban hangzik" a majdnem egy nagyságrenddel nagyobb szám): ez nyolc.

                A lassabb, maximum 33,6 kbps-es telefonmodemes elérés kivételével szinte minden Internet-elérési mód esetében különbség van az ISP-től felénk irányuló (downlink, download, le-irányú) és a tőlünk az ISP felé irányuló (uplink, upload, fel-irányú, visszirányú) maximális sebesség között. A már említett, elavult (maximum 33,6 kbps sebességű) modemes elérés kivételével mindig alacsonyabb a le-irányú, mint a visszirányú sebesség. Ennek oka egyértelmű: az adatok a felhasználók 99%-ánál inkább "lefelé" jönnek, mintsem "felfelé". Felfelé ugyanis az esetek legnagyobb részében csak az ún. kérések (request) mennek, például az, hogy "indítsd el az XY rádió lejátszását". Egy ilyen kérés nem több 40-50 bájtnál; a kérésre adott válasz pedig több tíz megabájt (millió bájt) is lehet óránként. Láthatjuk, hogy itt több nagyságrendnyi eltérés van a le- és felirányú sebességigény között. Ugyanez igaz a legtöbb internetes tevékenységre is (böngészés, beszélgetés stb.), ezért konstruálták úgy a végfelhasználói Internet-elérést a mérnökök, hogy a le-irányú sebességet akár a maximális fel-irányú sebesség rovására is megnövelték.

                Az Internet-kapcsolatok maximális sebessége nagyban függ annak típusától. Jellemző értékek (a fel-irányú sebességet zárójelben közöljük):

                maximum 56 kbps: modemes telefonhozzáférés (felfelé: max. 33,6 kbps)

                átlagosan maximum 512 kbps: kábeltévés hozzáférés (felfelé: átlagosan max. 128 kbps)

                átlagosan maximum 512 kbps: mikrós (rádiós) hozzáférés (felfelé: átlagosan max. 128 kbps)

                átlagosan maximum 384 kbps: DSL-es hozzáférés (felfelé: átlagosan max. 64 kbps)

                maximum 53 kbps: GPRS-es mobilhozzáférés (felfelé: max. 13 kbps)

                maximum 512-1.5 Mbps: műholdas hozzáférés (felfelé a használt visszirányú médiumtól függően; a leginkább használt GPRS esetében max. 13 kbps)


Ezek az értékek a mai technikai fejlettségnek megfelelőek. Egyes átviteli módok esetében a sebesség drasztikus emelkedésére számíthatunk a közeljövőben (a legfontosabb ilyen a GPRS), míg másoknál (ilyen az telefonhálózati modem) már nem számíthatunk javulásra.

                Egy adott médium (telefonzsinór, műholdas átvitel stb.) sebessége nagyon fontos, ugyanis ez határozza meg, hogy milyen hangminőségben játszhatunk le élő adást. Minél nagyobb sebességgel viszünk át hangot, annál jobb lesz annak a minősége. E célból nem árt itt és most átnézi, hogy milyen sebesség mellett milyen hangvisszaadásra számíthatunk a cikkben felsorolt technológiákkal.

Minőség

MP3

WMA 7

WMA 9

Tökéletes sztereó  (44 kHz-es mintavétel)

192 kbps és afölött

128 kbps és afölött

96  kbps és afölött

Szinte tökéletes sztereó (44 kHz-es mintavétel)

112 - 128 kbps

96 - 128 kbps

64-96  kbps

Elfogadható sztereó (44 kHz-es mintavétel)

96 kbps

48-64 kbps

32-48 kbps

Elfogadható sztereó (22 kHz-es mintavétel)

40-48 kbps

 

 

Csapnivaló sztereó (22  kHz-es mintavétel)

 

18 kbps

 

Elfogadható monó hangátvitel (22  kHz-es mintavétel)

20-24 kbps

18 kbps

13-14 kbps

Monó beszédátvitel (8-11 kHz-es mintavétel)

8-16 kbps

6 kbps

6 kbps

Figyelem! A táblázatban nem szerepel a Világrádió, amely (jelenleg) csak egyféle (illetve, kísérletképp, 32 kbps-en) sebességgel képes sugározni, így választási lehetőségünk nincs. A RealONE minősége kb. a WMA7 és az MP3 között van, így annak se nyitottam külön oszlopot.

A következő két bekezdésbeli magyarázatot ugorjuk át, ha nem vagyunk jártasak a hangtechnikában. A minőség oszlop magyarázata: a mintavételi frekvencia (amit a ‘x kHz-es mintavétel’  részből olvashatunk ki) ilyen, úgynevezett veszteséges tömörítések esetében nem adja meg egyedüli adatként a hangminőséget, szemben az analóg hangtechnikával, ahol nincs semmilyen veszteséges digitális tömörítés. Lehet, hogy egy alacsony(abb) sebességű hanganyagban vannak magashangok (mert 44 kHz-es mintavételi frekvencián, azaz a CD mintavételi frekvenciáján mintavételezzük), de azok több, mint valószínű, hogy "csörömpölnek", az egész sztereó hangkép ide-oda ugrál stb. Emiatt, ez az adat fenntartással kezelendő, és csak a másik adattal, a szubjektív minőséggel együtt adja meg, hogy tulajdonképp milyen minőségű hangátvitelre számíthatunk és mi a felső határfrekvencia, amit át tud vinni.

A táblázatból látható, hogy monó hangátvitel esetén, ugyanazon a(z alacsony) sebességen, valamivel jobb hangminőség érhető el, mint sztereó átvitelnél. Ez legfeltűnőbb a WMA 7 esetében, ahogy a két 18 kbps-es sorban látszik. Ami 18 kbps-es 22 kHz-es sztereó adás esetében csapnivaló szubjektív hangminőséget eredményez, az ugyanilyen, de monó adásnál még elfogadható. Ilyenkor döntenünk kell: ha szükségünk van sztereó(nak minősíthető, ámde elég rossz hangképű és beszűkült terű) hangra, és elfogadjuk, hogy emiatt a beszélgetések hangvisszaadása is gyengébb lesz, akkor válasszuk a sztereót. Ha viszont inkább teljesen feláldozzuk a térhatást, akkor lényegesen jobb, bár csak monó hangot kapunk, ami szövegek, párbeszédek visszaadására elég jó.

A fenti sebességeket kb. másféllel-kettővel meg kell szoroznunk az adatátviteli médiumtól megkövetelt tényleges adatátviteli sebesség meghatározásához. Ez ahhoz szükséges, hogy kihagyások nélkül hallgathassuk az adott sebességen adó rádióadót, és mellette maradjon még 5-10 kbps plusz sávszélességünk is a rádióhallgatással párhuzamos, attól teljesen független Internet-böngészésre, levelezésre is. Ez azt jelenti, hogy egy 56 kbps-es telefonos modemen keresztül általában maximum csak 32 kbps-es adókat hallgathatunk, 48 kbps-eseket már nem. GPRS esetében még rosszabb a helyzet a jelátvitel megbízhatatlansága miatt.

A WMA, MP3 és versenytársainak összehasonlítását többek között a http://www.litexmedia.com/article/ és a http://www.pocketpcpassion.com/forum/showthread.php?threadid=26858 címen is megtalálhatjuk.

·        IBM kompatibilis PC, IBM PC vagy egyszerűen csak PC: a jelenleg messze legelterjedtebb számítógép. Mind asztali, mind mobil kivitelben gyártják. Ez utóbbiak a noteszgépek (notebook-ok), régiesebb nevén laptopok. Az asztali kivitel jellemzője, hogy - ellentétben a régi háziszámítógépekkel, pl. az Amigával vagy a C-64-gyel - egyetlen paraméterük sem fix, szinte minden cserélhető bennük.

·        ethernet: a vezetékes lokális hálózat köznapi neve. A hálózati kártyákat is sokszor nevezik ethernet-kártyának.

·        IP (cím): minden, az interneten levő gépnek saját, egyedi címe van. Ez az IP cím, ill. annak szöveges formája. Az IP cím lehet dinamikus, és statikus. A dinamikus IP cím azt jelenmti hogy (modemes kapcsolatnál) minden betelefonálás, illetve (tipikusan DSL-nél) 24 óránként, esetleg (kábelnetes megoldásoknál, pl. UPC) a hálózat topológiájában végzett változtatások után új címet kapunk. A  statikus (azaz nem változó) címnek az az előnye, hogy mindig tudjuk, hogy (kívülről) milyen címen érhető el a gépünk. Ugyanakkor kétségtelen hátránya, hogy statikus címért lényegesen többet kérnek az internet-szolgáltatók. Egy nagyon egyszerű, ámde nagyon hasznos lehetőség ennek a kikerülésére a http://www.zoneedit.com/doc/dynamic.html elolvasása.

 

Egy adott gép címét a következőképp deríthetjük ki (operációs rendszerenként sajnos más- és máshogy kell ezt csinálni):

WINDOWS 95/98:

Start/Run

írjuk be: WINIPCFG

 

WINDOWS 2000/XP:

Start/Programs/Accessories/Command Prompt

írjuk be: IPCONFIG; az IP Address sorban lesz az eredmény.

 

LINUX:

írjuk be: /sbin/ifconfig

Legfelül, a Link encap: Ethernet sor alatt a "inet addr" lesz az IP címünk.

 

A saját gép IP címének ismerete különösen akkor fontos, ha relézünk/adunk egy rádiót, mert akkor a külső kliensek csak ennek az ismeretében tudnak majd becsatlakozni hozzánk.

 

·        élő adás (streaming, stream, live stream): ez technikailag teljesen más, mint a konzervfelvételek lejátszása. Ahhoz ugyanis elegendő, hogy a lejátszani kívánt fájlok a kívánt, lejátszást végző gépen legyenek, fájl formában. Az élő adás már technikailag is teljesen más, ugyanis az nem követeli meg, hogy letöltsük az azt tartalmazó fájlt a gépre, és ott nyissuk azt meg valamelyik lejátszóban. Ezt nem is lehetne kivitelezni, hisz épp azért, mert élő az adás, nem is lehetne, a jövőbe látva, fájlban letölteni.

Épp a technika radikális különbsége az oka annak, hogy az a kliens, ami le tud játszani helyi, konzerv állományokat, sajnos egyáltalán nem biztos, hogy élő adásokat is le tud. Ha a címszónál zárójelben levő angol megfelelőkre rákerestetünk egy lejátszó weblapjának vagy dokumentációjának böngészésekor, akkor el tudjuk dönteni, hogy képes-e élő adások lejátszására.

Élő adásra használt legáltalánosabb formátumok

·        MP3: a legelterjedtebb zenetömörítési mód. A számítástechnika, illetve szórakoztató elektronika egyik központi fogalma. Olyan, a számítástechnikától messze álló készülékek esetében is említik, mint például az asztali DVD-k és a hordozható CD- lejátszók. Minőségi, ámbár eme cikkben tárgyalt legújabb versenytársaihoz (különösen a WMA-hoz) képest kicsit gyengébb hangvisszaadást produkál ugyanazon a sebességen.

·        WMA: a PC-s, illetve zsebszámítógépes Windows operációs rendszer, az MP3-nál (azonos sebességen) valamivel jobb minőségű formátuma. Sajnos ez a formátum nem nyílt, azaz egészen a legutóbbi időkig (a már említett mplayer december 4-én kiadott verziójáig) nem igazán lehetett más, nem Windows-os operációs rendszer alatt lejátszani az ilyen adásokat. Most viszont már akár a rengeteg háztatársban fellelhető Xboxon vagy Playstation 2-n is hallgatható.

·        Real: a Realmedia a piacról egyre inkább kiszoruló formátuma, amely tendenciát csak most, a kliens forrásának közzétételével próbálja megváltoztatni a cég. Az ebben a formátumban sugárzó szerver, szemben az MP3-at, illetve WMA-t sugárzó szerverekkel, fizetős. Ingyen csak egy erősen lebutított, legfeljebb tíz klienst kiszolgáló verziója érhető el (linket lásd az 1. Függelékben). Hol van ez a tíz a WMA-t, illetve MP3-at sugárzó, ingyenes adók több ezres maximális kliens-számától...

               Jelenleg csak az okos, Symbian operációs rendszerű mobiltelefonok nem tudnak a Real-on kívül más ismert internetes rádióadási formátumot lejátszani. Ezekhez már fejlesztenek MP3 lejátszókat, de azok egyrészt jelenleg még nem tudnak lejátszani élő adásokat, másrészt elég sokba kerülnek (lásd pl. a http://www.howardforums.com/showthread.php?threadid=82711 fórumot.)

 

Ismertebb, élő adás vételére is alkalmas PC-s/Pocket PC-s lejátszók

·        Mplayer: magyar fejlesztésű, Linux alatt, nem csak IBM PC-n (!!!!) futó lejátszó, ami alkalmas interneten sugárzott MP3, WMA és Real formátumú adások vételére. Honlapja a http://www.mplayerhq.hu/homepage/ címen található. Van persze ezen kívül ezer más linuxos lejátszó, de mivel egyik sem annyira elterjedt és "polihisztor", mint ez, ezért azokkal nem foglalkozom jelen cikkem keretei között. (Ezek leírását a http://www.tldp.org/HOWTO/MP3-HOWTO-12.html oldalon találhatjuk.)

·        Világrádió: többé-kevésbé magyar fejlesztésű program, amely kivételesen magas kliens-számot ér el azzal, hogy a tulajdonképpeni vevők adóként is funkcionál(hat)nak.

               Ez azt jelenti, hogy (elméletben) akár több tízezer (vagy százezer) hallgatója is lehet egy rádióadónak, szemben az MP3/WMA alapú rendszerek szerverenkénti maximális párezres számával. Ez azért lehetséges, mert nem csak egy szerverre kapcsolódnak a műsort venni szándékozó kliensek, hanem sok-sok szerver közül valamelyikre. Ez (közel) optimális terhelés-elosztást és kiugróan magas lehetséges kliens-számot jelent.

               Sajnos ennek árnyoldalai is vannak. A legfontosabb talán az, hogy az MP3/WMA-lejátszásra alkalmas platformoknak csak egy igen szűk részhalmazán élvezhetjük hallgathatunk Világrádió-s formátumú adásokat (csak és kizárólag Windows-os PC-ken; már zsebpécéken sem!). Kis öröm az ürömben, hogy a PC alapú Linux rendszereken, Windows emulátor alatt, (valószínűleg) szintén működnek ezek a kliensek. A fiúgyerekes otthonokban nagyon elterjedt játékkonzolokon, olcsó Macintosh-okon és Amigákon, és ami szintén nagyon fontos, zsebszámítógépeken nem.

·        Windows Media Player: a Windows, illetve a Windows CE/Pocket PC 2000/2002 beépített médialejátszója. Alkalmas az élő WMA és MP3 adások lejátszására a 8-as verzióban, vagy afelett (azaz a Handheld PC-k Windows CE-je, vagy a régebbi Pocket PC 2000 operációs rendszerű gépeken nem). Elérhetőségével, installálásával, használatával kapcsolatban lásd a 3. fejezetet. Ezen felül a http://www.windowsmedia.com/9series/personalization/CoolDevices.asp címen felsorolják mindazon nem PC-s platformokat (még az asztali zenegépeket és a zseb-MP3-lejátszókat beleértve), amelyek le tudnak játszani WMA-t (pontosabban, WMA9-et). A WMP talán legrészletesebb FAQ-ja a http://www.nwlink.com/~zachd/pss/pss.html címen található.

Vezeték nélküli kommunikáció

·        Wi-Fi (Wireless Fidelity): a vezeték nélküli, otthoni, illetve épületen belüli hálózat nemzetközi szakirodalomban használt neve. Ne keverjük össze a GPRS-sel, ami az országban (illetve "barangolva", persze jelentős ráfizetéssel, a világon) bárhol elérhető, illetve a Bluetooth technológiával, ami jellemzően a nagyon kis távolságú, a Wi-Fi-hez képest igen lassú (jó esetben 500 kbps körüli) sebességeket teszi lehetővé. A Wi-Fi hálózat hatótávolsága jó esetben is 300 méter; a GPRS-nek egy egész ország. Hogy mégis miért használják? Mert kényelmes és egyszerű (nem kell internet-kábeleket húzogatni). Nincs annál kényelmesebb, mint amikor az ember a lakáson belül bárhová magával viszi a zsebszámítógépét, és bárhol el tudja érni az internetet.

               Kifejezetten a gyakorlati Wi-Fi kommunikációra szakosodott oldal a  http://www.80211-planet.com/ címen található.

               Kis humor (?): Amerikában már a Wi-Fi-t is "terrorista eszköznek" nevezik, lásd: http://www.pocketpcpassion.com/forum/showthread.php?threadid=22796.

·        GPRS: a mobiltelefonok szabványos, igen drága (legalább 5-10 Ft-os percdíjú) és igen lassú (9600, jobb esetben pedig 14400 bps) net-elérésénél lényegesen jobb alternatíva. Szintén mobiltelefonos, tehát az egész országban használható (ill. külföldön is, ha a szolgáltatónknak van barangolási (roaming) megállapodásai. Természetesen ez nem olcsó mulatság; a Vodafone-nál naponta 11e Ft). Sebessége már 16, jó esetben 24 kbps-sel sugárzó adások vételét is lehetővé teszi.

               A GPRS-képes mobiltelefonok nem biztos, hogy tudják a ma általánosnak nevezhető maximum 53 kbps-es letöltési sebességet. Az, hogy egy mobil mit tud, a GPRS-osztálya, vagy az le/felmenő ún. "slotok", időrések száma adja meg. Az Ericsson komolyabb telefonjai (T39, R520, R600, P800 stb.) mind 4+1-esek, amit Class 8-nak is nevezünk. A Nokia összes telefonja ezzel szemben 3+1 (vagy 2+2) slotot tudnak (Nokia 6310, 6510, 8310, 7650, 3650). Ezek a Class 6 telefonok. Hogy mit jelent ez a két szám? A 4+1 azt jelenti, hogy letölteni max. 4*13 kbps sebességgel (ez a 4), míg feltölteni max. 1*13 kbps sebességgel (ez az 1). A 3+1 pedig azt, hogy a letöltési sebesség maximum 3*13 kbps lehet. (A 13 kbps az elméleti maximum, ami csökken(het) a térerősség csökkenésével.) További információt a http://www.gsmworld.com/technology/gprs/class.shtml oldalon találunk.

·        Bluetooth és infravörös kapcsolat: jellemzően mobil eszközök összekapcsolási formája, amikor nagyon fontos az, hogy ne kelljen kábelekkel bajlódni (az a harmadik alternatíva). Az infravörös kapcsolathoz "rálátás" kell, így sokkal kényelmetlenebb tud lenni, mint a fejlettebb, ugyanakkor jóval drágább társa, a Bluetooth. Nagyon fontos, hogy az újabb mobiltelefonok esetében már az alsó-középosztályban is megjelentek a Bluetooth-t tudó modellek. Amennyiben olyan terveket dédelgetünk, hogy zsebszámológépet veszünk, akkor csak ilyent tudó telefont vegyünk!

               A Bluetooth hatótávolsága jó esetben kb. 10 méter. Ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen Bluetooth-on át, Wi-Fi nélkül is internetezhetünk házi routerhez (és nem a Bluetooth leggyakoribb felhasználási módján, a GPRS telefonhoz való csatlakozáson keresztül!) csatlakozva. Ezzel sajnos csak az az egy gond, hogy bár kaphatók Bluetooth AP-k illetve router+AP kombók (ugyanúgy, ahogy a Wi-Fi esetében is), ezek árai lényegesen magasabbak a Wi-Fi technikáknál. Ez nagy kár, mivel akkor a PDA-nknak elég lenne Bluetooth-ot tudnia (ami ma már lassan alapvető a legalább középkategóriás PDA-knál), nem kellene Wi-Fi-t is. Ez utóbbinak a natív támogatása ami alig van benne egy-két PDA-ban, a megfizethető árúak közül egyedül a meglehetősen gyenge képernyővel "megáldott" Toshiba 740-esben van ilyen gyárilag; ill. a most kijövő, emiatt borzasztó drága iPAQ 545x-ben. Azért tartanám ma még feleslegesnek egy otthoni Bluetooth-os vezeték nélküli hálózat mellett a gyári Wi-Fi támogatást (ha a otthoni Bluetooth-os netmegosztás nem lenne sokkal drágább, mint a tradícionális Wi-Fi-s), mert hazánkban (lásd: http://www.origo.hu/techbazis/mobil/20021217vezetek.html), ill. Európában még nagyon ritkák az olyan publikus helyek, ahol szabadon elérhetjük a Wi-Fi-t (az ilyenek listáját többek között lásd a http://www.80211hotspots.com/ és a http://forums.80211-planet.com/showthread.php?threadid=611 címen; különösen a linkeket ajánlom; szabad, igyenes elérhetőség szempontjából pedig a http://forums.80211-planet.com/showthread.php?threadid=512-t). Amerikában már nagyon sok pályaudvaron, kávéházban stb. bárhonnan (!) felcsatlakozhatunk saját géppel (!) a telepített Wi-Fi-hálózatra, és szabadon internetezhetünk. Ott például vannak olyan cégek, amik havi 50 dollár körüli összegért az egész USA területén korlátlan, publikus helyekről történő Net-elérést biztosítanak. És ez nem jó esetben is csak 53 kbps-es, megbízhatatlan GPRS-"sebességen" megy, hanem 5 Mbps körülin.

A három vezeték nélküli technológia célját és használhatóságát a http://www.socketcom.com/pdf/TechBriefWireless.pdf és a http://www.bluetoothnews.com/basics.htm  oldalon található dokumentum is elég szépen összehasonlítja. A Bluetooth-ról magáról a http://80211-planet.webopedia.com/TERM/b/bluetooth.html és a http://www.homenethelp.com/network/bluetooth.asp címen található cikkben egész jó összefoglalást olvashatunk. A (z elég gyenge szerkesztésű) http://www.bluetoothnews.com/ site-ot szintén ennek a technológiának dedikálták. Kifejezetten Bluetooth-árlista ügyében nézzünk körül a http://homenethelp.pricegrabber.com/search_gen.php//form_page_id=0.1/topcat_id=1/form_keyword=bluetooth  címen.

Amennyiben ki akarjuk hagyni otthon a Wi-Fi "lépcsőfokot" (mert pl. csak lakáson belül akarunk vezeték nélküli netmegosztást, vagy nem akarunk külön Wi-Fi-kártyába beruházni a PDA-nkhoz, miközben az már támogatja a Bluetooth-ot), akkor meggondolhatjuk a Bluetooth AP (BT AP)-kbe való beruházást. Jelenleg a következő modellek kaphatók:

EDC Wireless Red-M 1000AP (495$): http://www.edcwireless.com/Shopping/shopdisplayproducts.asp?id=29

Anycom AP-2002 (499$): http://www.anycom.com/products/accesspoint.html?

AXIS 9010:  (495$):  https://www.axis.com/shop/wireless.htm

Compex BTE201 (még nincs ára): http://www.cpx.com/products.asp?c=Wireless+Products

Nem vitás, ma még a BT AP-k hihetetlenül drágák: amikor az amazon.com-on megkapunk egy Wi-Fi router+AP-t már 70-80 dollárért, addig ezek 500 dollár körül vannak. Szerencsére már úton vannak az olcsóbb BT AP-k, pl. a Belkiné (http://www.belkin.com/), amely 169$, lásd: http://catalog.belkin.com/IWCatProductPage.process?Merchant_Id=1&Product_Id=134669.

 

Saját médialejátszóval rendelkező, fejlett operációs rendszerű mobiltelefonok

·        Okos mobiltelefonok: számítógéppel egybeépített mobil telefonok. Mivel nehéz meghúzni a határt, hogy mikortól nevezhető számítógéppel felszereltnek egy mobiltelefont (hisz a Java alkalmazások futtatására képes olcsóbb mobiltelefonokat már nevezhetnénk számítógépnek), általában a rajta futó operációs rendszer alapján differenciálnak. Ez alapján elmondható, hogy csak a következő operációs rendszereket működtető telefonok minősíthetők "okosnak": Symbian (az ezt futtató telefonok, többek között, a következők: Nokia 9110, 9210, 7650, 3650, Ericsson P800), Palm (vagy ahhoz nagyon hasonló, pl. Handspring Treo), Microsoft Pocket PC Phone Edition, Microsoft Smartphone.

               Az okos mobiltelefonok szinte mindegyikén (kivéve a komolyabb hangkeltési képességekkel nem rendelkező Palm-ot) van valamilyen élő rádióadó-lejátszó. Ez általában, alapkiépítésben Real. (Lásd még a Real tárgyalását!) Ez azt jelenti, hogy semmilyen külső számítógépre nincs szükségünk ahhoz, hogy ilyen telefonokon internetes rádióadókat hallgathassunk.

A komolyabb, mobiltelefonokkal foglalkozó oldalak közül néhány (a teljesség igénye nélkül!): http://www.phonescoop.com/,  http://www.howardforums.com. Magyar nyelvű oldal pl. a http://www.mobilzona.com és a http://www.pdamania.hu címen van.

·        Symbian: a Nokia, illetve Sony-Ericsson legújabb okos telefon-csúcskészülékeinek (illetve a Nokia esetében a régi és a GPRS hiánya miatt egyáltalán nem ajánlható Nokia Communicatorok) operációs rendszere. A http://my-symbian.com oldalon temérdek információt találunk a rendszerről. Különösen a fenti telefonokkal is behatóan foglalkozó fórumait ajánlom.

Nokia 7650: jelenleg a Nokia csúcsmodellje. Sajnos nagyon komoly hiányosságai vannak (pl. a memóriája nem bővíthető), így, a 3650 megjeleneségéig, nem igazán versenytársa a P800-nak. Lásd még: http://www.hwsw.hu/perl/ultimatebb.cgi?ubb=get_topic&f=20&t=000441, http://www.howardforums.com/forumdisplay.php?forumid=39, http://www.digit-life.com/articles/nokia7650/, http://forum.terminal.hu/messages.php?lang=hu&session_id=&group_id=9&threadselect=20010718226336&first=0&sb=4&ow=2. Február végén a Vodafone elkezdte (kétéves előfizetéssel) 60e Ft-ért adni a gépet (lásd http://forum.terminal.hu/messages.php?lang=hu&session_id=&group_id=9&threadselect=20010718229933&first=0&sb=4&ow=2), ami már feltétlenül baráti ár egy ilyen tudású gépért.

·        P800: a Sony-Ericsson legújabb csúcskészüléke. Önmagában is alkalmas internetes rádióadók hallgatására. A neki dedikált teljes fórum a http://www.howardforums.com/forumdisplay.php?forumid=163 címen található, egy jó bemutatója (7650-es utalásokkal) pedig a http://www.ocworkbench.com/2003/sonyericsson/p800/p1.htm címen. A 7650 és a p800 összehasonlítását magyar nyelven a http://www.hwsw.hu/perl/ultimatebb.cgi?ubb=get_topic&f=20&t=000779 oldalon is megtalálhatjuk. Magyar fóruma többek között a http://forum.terminal.hu/messages.php?lang=hu&session_id=&group_id=9&threadselect=20010718225989&first=0&sb=4&ow=2 és a http://pdamania.hu/forum/forum1.php3?topic=841&szuro=1 címen található. Március elején jelentős árcsökkentésen ment keresztül a modell (lásd: http://www.theregister.com/content/54/29475.html). Magyarországon a Vodafone 160 ezerért árulja előfizetéssel; nem hálózatfüggő verziója 230 körüli.

·        UMTS: a harmadik generációs (3G) mobiltelefonok szabványa. Egy nagységrenddel gyorsabb adatátvitelt tesz lehetővé, mint a GPRS. Információt a http://www.umtsworld.com/, http://www.ericsson.com/technology/3G.shtml  és a http://www.umts-forum.org/servlet/dycon/ztumts/umts/Live/en/umts/Home címen találunk. Az aktuális készülékválasztékot talán a http://www.3gnewsroom.com/3g_mobile_phone_review/ oldal mutatja be a legösszeszedettebben. Az UMTS várható magyarországi elterjedését a http://www.google.com/search?hl=en&ie=UTF-8&oe=UTF-8&q=umts+magyarorsz%C3%A1g kereséssel kapott oldalakon kísérhetjük figyelemmel (legkorábban 2004-ben indul csak a magyarországi UMTS-szolgáltatás). A magyar helyzettel a http://www.origo.hu/techbazis/mobil/200210242004ben.html oldal is foglalkozik. A 3G és a Wi-Fi összehasonlításáról lásd http://forums.80211-planet.com/showthread.php?threadid=10; itt különösen a linkeket ajánlom. A Siemens szerint egy UMTS hálózat kiépítése 6 hét alatt megoldható: http://www.terminal.hu/newsread.php?id=23204901030818 (lásd még a linkeket a cikk legalján!).

PDA-kkal kapcsolatos fogalmak

·        PDA: Personal Digital Assistant, a zsebszámítógépek nemzetközi neve. Két igazán fontos alaptípusa van: az internetes rádióadások vételére teljesen alkalmatlan, ugyanakkor olcsó Palm-ok, illetve a drágább, ámde sokkal többet tudó ún. Pocket PC-k (rövidítve: PPC, P/PC). Ezek mind billentyűzet nélküli, egy tenyérben elférő gépek. Nem kompatibilisek az IBM PC-kkel, így nem futtatják a PC-re írt programokat. Ez erősen behatárolja használhatóságukat, amely azonban még így is igen jó.

               Megjegyzendő, hogy a Pocket PC-ken kívül a "mikro" kategóriában még léteznek az ún. Handheld PC-k (rövidítve: HPC, H/PC). Ezekből Magyarországon lényegesen kevesebb van, mint a PPC-kből, viszont nem árt megemlíteni őket sem, nehogy olyat sózzanak ránk, amivel nem lehet rádiót hallgatni. A http://www.pocketpcmag.com/Buyers_Guide_2000/quickguidece.htm címen levő (régi!) cikkben jópár ilyen gépet bemutatnak. Ezen gépek új ára 1000$ körüli, azaz pont fele egy új, VHS-kazetta méretű Toshiba Liberettónak vagy Sony Vaio-nak, így szerintem nem túl jó vételek, hiszen se a PDA-k (miniatűr méret), se a Liberettók/Vaiók (igazi PC-k, így sok nagyságrendekkel jobban használhatók) előnyeivel nem bírnak, ráadásul nagyon drágák, azaz a két szék  között a pad alá esés tipikus esetét produkálják.

        PDA-król legbővebben a http://www.pocketpcmag.com/, http://www.pocketpcpassion.com, http://www.pocketpcthoughts.com/, http://www.pdantic.com, http://www.Brighthand.com/, http://www.microsoft.com/mobile/pocketpc/club/default.asp, http://www.pdaavenue.com/, http://www.davespda.com/ (ezen inkább csak rövidhírek vannak, de azért érdemes megnézni), http://www.pdalive.com/, http://www.pocketpcpower.net (ezt az utóbbi 2-3 hónapban egyáltalán nem frissítették), http://www.pdabuzz.com/, http://www.pdablast.com/, http://www.writingonyourpalm.net/ (ez elég gyengén updatelt!), http://gizmodo.net/,  http://geek.com/ (ez nem csak PDA-kkal foglalkozik!), http://fiercewireless.com/ (ez levélben küldi ki a legújabb, 802.11, PDA, UMTS stb.-vel kapcsolatos információkat, nagyon kellemes és ingyenes szolgáltatás!), http://devbuzz.com/ (ez inkább csak Pocket PC-s fejlesztőknek való oldal), http://www.pocketnow.com/, http://www.wince.net, http://www.ipaqabilities.com (ez kizárólag csak iPAQ-kkal foglalkozik, de más gépek tulajdonosainak is érdemes belenézni), http://www.ppcsg.com (ennek főleg csak a szoftveres része aktív), http://www.geekculture.dk (dán nyelvű lap, a PDA-kon kívül mindenféle más, érdekes, "geek" témákkal, pl. anime), http://www.pcdemano.com (spanyol lap), http://www.pocketpc.ch (svájci, német nyelvű lap; a saját fóruma elég gyenge; linkeli az igazán jó német nyelvű fórumot is, a http://www.ppc-welt-community.info/Community/index.php -t  is; a másik látogatott fórum a http://palmtopmagazin.de-on érhető el), a http://www.ceboard.info (gyengécske lap, még gyengébb fórummal) és http://www.compu2go.com/mobile/news.html oldalakon olvashatunk. A leglátogatottabb PDA-s fórum a http://www.microsoft.com/mobile/pocketpc/club/community/newsgroups.asp, ill. http://www.pocketpcpassion.com/forum/index.php és a http://www.pocketpcthoughts.com/forums/index.php címen található. A Pocket PC Magazine most, május végén indította be a fórumát a http://www.pocketpcmag.com/forum/default.asp címen; nem túl látogatott, de azért érdemes lehet benézni. A német nyelvet bíróknak ezen felül a http://www.ppc-welt-community.info/Community/index.php fórumát, valamint a http://www.worldofppc.com és a http://www.pocketpc-spiele.de/ oldalt is ajánlom. A http://www.compu2go.com/pda101.html címen található tippeket ajálom mindenki szíves figyelmébe. Magyar vonatkozású linkeket (pl. magyar tévé- és moziműsorokat, magyar szótárakat) a http://www.geocities.com/Vienna/4558/html/iPAQ/my_iPAQ_development.htm címen találhatunk. Ha magunk szeretnénk üzemeltetni hasonló listákat és tartalomszolgáltatókat, akkor nézzük meg a http://www.pocketpcpassion.com/forum/showthread.php?threadid=27197 fórumot. Nagyon hasznos, ugyanakkor ingyenes PDA-s programokat találunk pl. a http://www.phm.lu/Products/PocketPC/ címen. A http://www.pocketgamer.org/homeindex.php címen egy kifejezetten PDA-s játékokkal foglalkozó oldalt találunk. Ennek Smartphone-os, illetve Symbian-os megfelelője a http://www.smartgamer.org/forums/news.php címen található.  A http://www2.modaco.com/smartphone/ fórumban is sok szó esik a két alternatív platform játékairól. Az (új)  PPC-s szoftverekre specializált oldal például a http://www.pocketpcpassion.com/forum/forumdisplay.php?forumid=28 címen található, itt érdemes elsősorban körülnézni, ha látni akarjuk, milyen programok vannak a gépünkre. Kifejezetten a PDA-k vezeték nélküli használatára (GPRS, Wi-Fi, GSM stb.) specializált, ámde sajnos elég ritkán látogatott és elég szegényes fórumú (sokkal jobb a Pocket PC Passion wireless fóruma, ami a http://www.pocketpcpassion.com/forum/forumdisplay.php?forumid=32 címen van) oldal a http://ppcw.net. A jelenleg kapható modellek komplett leírása, külön az európai, amerikai és ázsiai régióra, a http://www.microsoft.com/mobile/pocketpc/learnmore/hardware/default.asp címen található. A régebbi modellekről például a http://geusnet.com/~wade/PPCs.htm címen szerezhetünk információt (ez elég hiányos és megbízhatatlan táblázat, de nagyon régi modellek is benne vannak, szemben az előző oldallal). A Pocket PC Mag-on is van ilyen géplista, amelyeken nem csak PPC, hanem H/PC és telefonnal egybeépített eszközök is vannak, lásd http://www.pocketpcmag.com/BG2003/PPCs.asp. A http://www.ppc4you.com/topsites/ címen egyéb PPC-s siteok linkjeit is megtaláljuk. Az egyetlen, normálisnak nevezhető magyar PDA-s oldal a http://pdamania.hu/, ennek jó fóruma és elfogadható árakkal dolgozó webshop-ja is van. Ezen minden típusú PDA-val foglalkoznak, nem csak Pocket PC-vel. A http://www.pdastreet.com szintén minden platformmal foglalkozik, ennek az oldalnak a bal oldalán vannak linkek ugyanennek a cégnek a platformspecifikus oldalaira (ezek http://www.psionplace.com/, http://www.palmblvd.com/, http://www.pocketpccity.com/, http://www.visorvillage.com/, és http://www.rimroad.com/). Ennek a fóruma, http://www.pdastreet.com/forums/index.php, egész elfogadható. A listából a http://www.pocketpccity.com amiatt érdemel figyelmet, mert elég sok információt és fórumos hozzászólást tartalmaz a régebbi zsebgépekről (Nino, Aero, Jornada 420 stb.) A http://discuss.cewindows.net/cgi-bin/ubb/Ultimate.cgi címen levő fórum sem rossz (bár közel sem annyira forgalmas, mint pl. a PocketPCPassion-é), főleg azért, mert egy-két szoftver (pl. a PocketDOS MS-DOS & IBM PC/XT emulátor) hivatalos fóruma (http://discuss.cewindows.net/cgi-bin/ubb/forumdisplay.cgi?action=topics&number=28) is itt van.

 

·        EUU (End User Update): a Microsoft hivatalos javítása, kiegészítése a Pocket PC operációs rendszerű PDA-k számára. Viszonylag egyszerűen installálható, ugyanis megtartja a beállításainkat és az installált programjainkat, szemben a gyártóspecifikus új Flash ROM-verziókkal. Ez utóbbiakkal nem foglalkozom, mivel azok nem javítottak a Pocket Windows Media Player élőadás-vételén, szemben az EUU jelenleg legújabb, 3-as verziójával. Az EUU3 talán legjobb honlapja a http://www.cewindows.net/faqs/pocketpc2002sp3.htm címen található.

               Ez az EUU3 (EUU + 3. verzió) a következő oldalakról tölthető le, gépenként/sorozatonként feltüntetve:
               HP Jornada 568: http://h20015.www2.hp.com/en/softwareDownloadIndex.jhtml?reg=&cc=&softitem=hh-9623-1&prodId=hpjornada563928&lc=en&sw_lang=en
               Compaq iPAQ (3600-3900):

http://h18007.www1.hp.com/support/files/handheldiPAQ/us/download/16579.html
               Casio Cassiopeia (E200): http://world.casio.com/ce/download/en/dl_ppc2002.html#01

               Toshiba e740: http://www.csd.toshiba.com/cgi-bin/tais/su/su_sc_dtlViewDL.jsp?soid=311178 (fontos, hogy a régebbi, ámde 2002-es Toshiba modellekhez, például az e310-hez, nincs újítás!)


Az egyik legjobb EUU3 fórum a http://www.pocketpcpassion.com/forum/showthread.php?threadid=21509 címen található.

·        StrongARM: a zsebszámítógépek (Pocket PC-k) legelterjedtebb és legtámogatottabb processzora. Utódja a jelenleg nem igazán gyors XScale. Ha jót akarunk magunknak, csak ilyen processzorokkal felszerelt zsebszámítógépet vegyünk, mert régebbi versenytársaikon (MIPS és SH3) szinte semmilyen ma fejlesztett alkalmazás vagy játék nem fut. Ugyanez igaz a Pocket PC új(abb) operációs rendszerére, a Pocket PC 2002-re is: az is csak ezen a két processzoron képes futni.

·        MIPS: a Pocket PC-kben régebben használt processzor. Kerüljük a vele felszerelt gépek megvásárlását.

·        SH3: a Pocket PC-kben régebben használt processzor. Kerüljük a vele felszerelt gépek megvásárlását.

·        Palm: a Pocket PC-k versenytársainak legismertebb, piacvezető gyártója. Legismertebb (komolyabb) típusai a Palm 505, 515, illetve a Palm V sorozat.  Egészen a legutóbbi időkig, azaz a 4.1-es verziójú Palm operációs rendszerrel bezárólag, gépeik legfeljebb csak PIM (Personal Information Manager) funkciókra voltak alkalmasak, azaz komoly elektronikus jegyzettömbként funkcionáltak, multimédia- és játéklehetőségek nélkül. Ennek oka nagyon egyszerű: a régebbi Palm gépek nem rendelkezik se gyors processzorral (hol van egy akár 66 MHz-es processzor a Pocket PC-k 206 MHz-éhez képest), se komolyabb hangkeltő egységgel (a Palm-ok legfeljebb csipogni tudnak, miközben a Pocket PC-k 16 bites sztereó hangkimenetettel rendelkeznek), se magas felbontású képernyővel (a Pocket PC-k képernyőjének felbontása 240*320 képpont, miközben a Palmoké 160*160). A Palm-okból szintén hiányoztak a multitaszk (egyszerre több program fut) lehetősége, ami szintén nagyon zavaró. Egy Pocket PC-n például teljesen általános az, hogy az ember egyszerre böngészi a webet, hallgat rádiót és IRC-el, miközben a háttérben az új leveleit töltögeti le (ami sajnos PPC-n nagyon hosszú és nehézkes folyamat). Ezt Palm-on nem lehetne megcsinálni (és nem csak azért, mert eleve nincsenek rádióvevők, MP3-lejátszók a gépre).

               A Palm-ok legújabb, hazánkban, ill. Európában még nem kapható generációja, a korábbi verziókhoz képest nagy előrelépést jelentő (pl. az operációs rendszer szintjén támogatott hanggenerálás és egyéb multimédia stb.) 5.0-s Palm OS-t futtató, illetve a Pocket PC-kből jól ismert 206 MHz-es StrongARM processzorral és 320*320-as, a Pocket PC-knél is jobb felbontású képernyővel rendelkező kézigépek zászlóshajója a méregdrága Palm Tungsten (http://www.palm.com/products/handhelds/tungsten-t/). Ez a gép már komolynak tekinthető, de ára és az új operációs rendszer kiforratlansága miatt nem ajánlom. Ugyanilyen tudású Pocket PC-t már jóval olcsóbban kapunk (lásd pl. iPAQ 1910 vagy Dell Axim X5), ráadásul arra sokkal több komoly program, videolejátszó stb. van.

               Aug. 9-i update: a fenti bekezdés teljesen elavult. Nem sokára megjelenik a Palm-okkal bôvebben is foglalkozó, komoly írásom - stay tuned!

               Kifejezetten Palm-okat (és nem PPC-ket) tárgyalnak a köv. oldalak: http://www.palminfocenter.com, http://infosync.com/,  http://treocentral.com/ (ez Treo-oldal!); a http://www.palmuser.com/ és a http://www.pocketpcpassion.com/forum/showthread.php?threadid=24943 linkgyűjteménye még érdekes lehet.

               Még a Palm-ok kapcsán említendő meg a Sony Clié (http://sonyelectronics.sonystyle.com/micros/clie/ ill. http://www.cliesource.com/). Ezek nagyon kellemes, nagyfelbontású képernyőjű (320*480), a legújabb, PEG-NZ90-es modellben (lásd pl.: http://www.pocketpcpassion.com/forum/showthread.php?s=&threadid=27753) már 2 Mpixeles (!) kamerával, általában beépített billentyűzettel rendelkező PDA-k. Még a legrégebbi modeleik is képesek MP3-lejátszásra. Az új modellek ezen felül Palm OS 5.0-t futtatnak. Sajnos ezek a gépek nem olcsók, így mindenképp kétszer meg kell gondolnunk, hogy nem érdemesebb-e egy jobb Pocket PC-t venni helyettük.

·        PCMCIA (PC Card): notebookok, illetve (speciális esetben) zsebszámítógépek bővítésére használatos kártya. A H/PC-k általában mindegyike tartalmaz PCMCIA bővítőhelyet, míg a Pocket PC-k szinte egyike se (kivéve egy egyáltalán nem populáris modellt, az @migo-t, lásd: http://www.urthere.com/). Ez utóbbiakhoz csak úgy lehet varázsolni PCMCIA kártyahelyet, hogy veszünk az adott géphez illeszkedő PCMCIA ún. kabátot (sleeve). Ennek hasznossága legalábbis erősen megkérdőjelezhető a mérete miatt, ugyanis a PCMCIA messze a legnagyobb a három legáltalánosabban használt kártyafajta (PCMCIA, Compact Flash és Secure Digital) között, miközben alig van olyan funkció, amit egy CF, vagy egy SD(IO) kártya ne tudna. A PCMCIA talán egyedül abban jobb, mint a CF/SD(IO), hogy nagy, akár 20 Gbyte-os winchesterek (merevlemezek) is készülnek PCMCIA formátumban, amiket minden további nélkül bedughatunk a zsebszámítógépünkbe, ill. külső, ennélfogva sokkal olcsóbb és cserélhető winchesterek illesztését is csak PCMCIA-illesztővel (lásd pl. http://www.tjotala.com/hardware/storagebrick/default.htm) tehetjük meg. Ezzel szemben a CF/SD(IO) formátumú kártyák jelenlegi maximális kapacitása 1 Gbyte (SD esetében lásd pl. http://www.pocketpcpassion.com/forum/showthread.php?threadid=27059), extrém esetekben (CF) 3 Gbyte, merevlemez-alapú CF techológiáknál (az ún. MicroDrive) pedig jelenleg 1 (ezek jelenlegi ára kb. 200$, lásd pl. http://www.pocketpcpassion.com/forum/showthread.php?threadid=26878), ill. kb. ősztől 4 GB (lásd pl. http://www.hgst.com/about/news/20030106-5.html). Természetesen ez csak akkor okozhat fejfájást, ha tényleg több száz órányi zenét vagy több tíz órányi videót akarunk magunknál hordani, az esetek 99%-ában nem, azaz nyugodtan felejtsük el a PCMCIA-t. Lehetőleg - ugyanazzal a funkcionalitással számolva - próbáljuk meg ugyanazt Compact Flash (CF), vagy még inkább Secure Digital (SD) alapú kártyákkal megoldani. Ez azt jelenti, hogy a jövőre nézve a legjobb befektetést akkor csináljuk, ha mondjuk Bluetooth vagy Wi-Fi kártyából nem PCMCIA-sat veszünk, hanem CF-est, esetleg (ha már van, és a zsebszámítógépünk is támogatja az SDIO szabványt, nem csak az SD-t) SD-st.

Nagyon fontos, hogy ami PC Card alapú, az még nem biztos, hogy belerakható egy P/PC vagy egy H/PC, azaz nem IBM PC-kompatibilis zsebszámítógépbe. Ennek oka az, hogy az ezekhez a kártyákhoz adott meghajtók között nincs Windows CE-kompatibilis. Így ne is számítsunk arra, hogy egy, az Apróneten olcsóér’ megvett PCMCIA ethernet kártya működni fog a zsebszámítógépünkben, ha külön, explicite nem jelzik azt, hogy az Windows CE kompatibilis. Nagyon fontos, hogy még a legújabb, drága PCMCIA Wi-Fi kártyák között is van nem Windows CE kompatibilis! Semmilyen CardBus-kártya nem működik PDA-ban (már fizikailag sem lehet belerakni)!!

Egy jól karban tartott és aktualizált kompatibilitási listát a http://www.cewindows.net/peripherals.htm címen találhatunk. Mindig ezt nézzük meg, ha valamilyen hálókártyát veszünk. Azonban, mint mondottam volt, ma már ugyanazt megkapjuk CF-ben (ill. márciustól SD-ben) is, CF esetében gyakorlatilag alig valamivel drágábban (SD-nél jelenleg kb. kétszeres szorzóval számoljunk), így érdemesebb azt vennünk.

·        Compact Flash (CF): a jelenleg a PDA-kban, ill. a (nem Sony gyártmányú!) digitális fényképezőgépekben legáltalánosabban használt memóriakártya-formátum. Fő konkurense, az SD árának kb. fele (jelenleg kb. br. 18 ezer Ft egy 256 Mbyte-os CF kártya). Megvásárlásánál ugyanakkor vigyázzunk, hogy milyet veszünk, mert a CF-kátyák erősen eltérő sebességűek. Hogy melyik modell mit tud, a http://www.dpreview.com/articles/mediacompare/ címen olvashatjuk el. (Az ottani árak kissé idejétmúltak!)

               CF-ben szinte minden, a PDA-kból (általában) hiányzó hálózati csatlakozást megtalálunk; ezek közül a legfontosabb a normál vezetékes (http://zxpro.com/Modems/cflan.htm), Wi-Fi hálózati (lásd pl. http://www.80211-planet.com/news/article.php/950141), illetve Bluetooth  (lásd pl. http://zxpro.com/Modems/BluetoothCF.htm)  kártya.

·        Secure Digital (SD): a legutóbbi egy-két évben általánossá vált memória bővítő kártyafajta. Ára - ugyanazon kapacitás mellett - jelenleg kb. kétszerese a CF-ének, ugyanakkor vitathataltan előnye a kisebb mérete és az, hogy az (újabb, 38xx utáni; a 1910-est beleértve) iPAQ-k külső bővítő  nélkül kizárólag csak ilyen kártyákat fogadnak.

               Az SD-nek van egy SDIO-ra hallgató változata is (a jelenlegi, beépített SD kártyahellyel rendelkező iPAQ-k közül csak a 39xx és az 545x sorozat támogatja; a 38xx és az 1910 nem!). Ez azt jelenti, hogy ide jellemzően modem/háló- ill. Bluetooth kártyát rakhatunk (rakhatnánk) be. Azért a feltételes mód, mert az igazán fontos Wi-Fi hálókártyák még mindig nem jöttek ki a piacra, és a már kapható Bluetooth kártyák is lényegesen drágábbak, mint a CF-verziók.

Nagyon fontos, hogy minden memóriakártya szabványos fájlrendszerrel bír, ami (mérettől, ill. - bizonyos mérethatárok között - a mi választásunktól függően, lásd http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=998) FAT12, 16 vagy 32 lehet. Ezért van az, hogy a PDA-k, digitális fényképezőgépek, MP3 lejátszók és PC-k simán olvassák a másik által felírt fájlokat. Ez egyébként nagyszerű dolog, mert pl. az ember le tudja menteni a PDA-jára (hogy ott a lényegesen nagyobb képernyőn pl. megnézze, vagy GPRS-en keresztül továbbküldje) a frissen készített digifotóit.

Érdemes még a http://www.pocketpcthoughts.com/articles.php?action=expand,10363 címen található cikket is elolvasni. A memóriakártyák olvasására/írására érdemes egy külső olvasót beszerezni (ezek 5-6e Ft-ba kerülnek), mert egy nagyságrenddel gyorsabbak, mint az ActiveSync-en keresztüli filetransfer. Igen ám, de ezek az olvasók is okozhatnak hibát (bár ez egyáltalán nem általános).

·        sleeve (kabát): a Pocket PC-k jellemző bővítője. Általában gyártónként ugyanazt a szabványt használják. Például, egy 3630-ashoz használható sleeve használható egy 5450-essel is, de egy Toshiba e740-essel már nem.

               Ezek a bővítők teszik lehetővé azt, hogy pl. 36xx-es vagy 37xx-es iPAQ-k memóriáját  egyáltalán bővíthessük (mivel ezek a készülékek se PCMCIA, se CF, se SD kártyahellyel nem rendelkeznek), illetve hogy Wi-Fi vagy Bluetooth képességgel ruházzuk fel őket. (Megjegyzés: igazából belső memóriabővítést csináltathatunk mondjuk a http://pocketpctechs.com honlapú céggel, jelenleg max. 256 Mbyte-ig, de ez lényegesen drágább, mint egy külső bővítő, és a garanciát is elveszítjük. Egy magyar cég is (http://www.emasoft.hu/ipaq.htm) foglalkozik a memóriabővítéssel, de irreális árakon, és csak a legrégebbi gépekben.)

               Nagyon sokféle ilyen "kabát" létezik, az iPAQ-khoz legáltalánosabban használt a CF bővítő kabát ("CF sleeve"), ill. ennek plusz akkumulátorrral felszerelt változata ("CF sleeve plus"). Ha lehet, részesítsük előnyben ez utóbbiakat, mert nagyon jól jön a plusz, ráadásul cserélhető akkumulátor. Ezekről az új kabátokról lásd pl. http://www.pocketpcpassion.com/iPAQ/PCexpansionPackPlus/PCEPP_Intro.htm.

Ezen felül vannak video/TV ki- és bemenettel szerelt és pluszban CF hellyel rendelkező kabátok, (jelenleg még, a 2003 januári második generációs fényképezőgép-kabátok idején is meglehetősen csapnivaló minőségű - max. 800*600-as felbontású, optikai zoom nélküli) digitális fényképezőgépet tartalmazó kabátok (az ilyen, első generációs kabátokhoz már 80 US$ körül hozzájuthatunk, lásd pl. http://www.pocketpcpassion.com/forum/showthread.php?s=&threadid=27527), Bluetooth kabátok, Bluetooth + CF kártyahelyes kabátok, PCMCIA kabátok, (nagyon megbízhatatlan és drága, így ellenjavallt) GSM/GPRS kabátok stb. Ezek a kabátok, mint mondtam, az újabb iPAQ-khoz is használhatók (kivétel a kakukktojás, a 1910-es), így új gép vétele esetén nem kell eldobnunk őket.

·        reflektív (reflective) képernyő: oldalról/alulról megvilágított képernyő. Vizuálisan általában sokkal rosszabbak, mint az újabb, transzflektív modellek. Ha egyáltalán egyenletes a képernyőn a fényeloszlás (ebben maximum a régi iPAQ-k a jók; szinte minden más modellen normál nézetben is jól látszik, hogy merről jön a fény, nézzük csak meg az Ericsson P800-as vagy a Toshiba e740-es képernyő-felvételeit!), a színek (különösen a pirosak/vörösök) "kimosott", gyenge hatást keltenek. Érdemes megjegyezni, hogy a régi iPAQ-k pl. színes kép-mentes könyvolvasásra egyáltalán nem rosszabbak, mint az újabb, transzflektív képernyővel rendelkezők. A transzflektív képernyő előnyei igazán színes képeknél, videóknál látszanak. Könyvolvasásra azonban tökéletes például egy 3600-as sorozatú modell képernyője is.

·         transzflektív (transflective) képernyő: hátulról megvilágított képernyő. Az újabb iPAQ modellekben (39xx, 54xx, 1910) ilyen van. Nincs se fényeloszlás-különbségi, se a "kimosott" színekkel összefüggő problémájuk.

·         ActiveSync: a PocketPC-k ún. szinkronizátor programja. Ha kérjük, leszinkronizálja a PC-n levő Outlook címjegyzékét, leveleit stb. a Pocket PC megfelelő programjainak (Contacts, Pocket Outlook, Calendar stb.) tartalmával. Ez azért jó, mert mindig szinkronban lesz a PC-nken, illetve a Pocket PC-nken levő információ; akármelyiken is változtatunk, az a szinkronizálás után a másikon is látszani fog.

                Az ActiveSync egyszerre két PC-vel képes leszinkronizálni a gépünket, azaz összesen három ghépet (mondjuk az otthonit, a munkahelyit és persze a Pocket PC-t) tud szinkronban tartani. (Ez csak az Outlook levelekre nem igaz, mert az csak az egyik géppel képes szinkronizáni a program.)

                Az ActiveSync-nek a fent vázoltakan kívül van még egy-két kellemes szolgáltatása. Egyik ilyen az Internet Pass Through (Options / Rules fül/ Pass Through csoport), amely lehetővé teszi azt, hogy a Pocket PC-n futó bármilyen, szabványos TCP/IP-t használó alkalmazás lássa az internetet. Ez, többek között, nagyon olcsó internet-megosztást is jelent. Másik nagy előnye az, hogy ha nem szinkronizájuk az Outlook-ot (mert például azt csak egy géppel lehet), viszont a Pocket Outlook-ot rendesen bekonfiguráljuk a POP3/IMAP mailboxaink elérésére, akkor szinkronizálás során a Pocket Outlook éppen aktuálisan kiválasztott (a többi, sajnos, nem) accountja is automatikusan frissítődik.

                Még az is mindenképp pozitívuma, hogy az ActiveSync nem csak a fent említett, "beépített" programokat képes szinkronizáni, hanem a később, általunk telepítetteket is. Ilyenekre példa az e-bookokkal foglalkozó cikkemben tárgyalt Mobipocket Reader vagy az AvantGo. Ez azt jelenti, hogy szinkornizációt váró programok automatikusan, a mi kérésünk (amit ugyebár sokszor elfelejt az ember) nélkül is elindulnak, ha behelyezzük a gépet a bölcsőbe.

                Sajnos nem lehet száz százalékosan pozitívan írni az ActiveSync-ről. Sokszor problémák vannak a kapcsolat felépítésével, ill. annak megtartásával (típushiba pl. az, hogy nagyobb fájlok átküldése során egyszerűen szétkapcsol a gép, és így természetesen a fájlküldés sem sikerül).Talán nem véletlenül nevezik sokan ActiveStink-nek.

Adók architektúrája

·        Enkóder (kódoló): egy internetes rádióadónak az a része, amely a tömörítetlen, jellemzően 1.5 Mbps sebességű hangból tömörített WMA/MP3/Real formátumot csinál, és ezt egy és csak egy adónak továbbítja. Amennyiben az adó egybe van építve az enkóderrel (ilyen a WME önmagában, WMS-támogatás nélkül), akkor közvetlenül ehhez az enkóder-adó kombinációhoz kapcsolódnak a kliensek.

·        Adó: technikai értelemben az a program, amely egy gyors, jellemzően 100 Mbps sávszélességű internet-csatlakozással rendelkező gépen fut. Bizonyos esetekben tartalmazhatja az enkódert is, de nem ez az általános, csak és kizárólag az önmagában, a WMS nélkül használt WME esetében.

Tárgymutató


(Mikro)processzor; 27

Adó; 35

Bluetooth; 31

bps; 29

CF; 34

Compact Flash; 34

élő adás; 30

End User Update; 33

Enkóder; 34

ethernet; 30

EUU; 33

GPRS; 31

hálózati kártya; 28

Hertz; 28

Hz; 28

IBM kompatibilis PC; 30

IBM PC; 30

infravörös kapcsolat; 31

IP; 30

kabát; 34

kbps; 29

kHz; 28

kilohertz; 28

Linux; 27

live stream; 30

Mbps; 29

Megahertz; 28

MHz; 28

MIPS; 33

modem; 28

MP3; 30

Mplayer; 30

Net-elérés; 28

Nokia 7650; 32

Okos mobiltelefonok; 32

operációs rendszer; 27

P800; 32

Palm; 27, 33

PC Card; 34

PCMCIA; 34

PDA; 32

Personal Digital Assistant; 32

Real; 30

reflektív; 34

SD; 34

Secure Digital; 34

SH3; 33

sleeve; 34

stream; 30

streaming; 30

StrongARM; 33

Symbian; 32

transzflektív; 34

UMTS; 32

Universal Serial Bus; 29

USB; 29

Világrádió; 31

VMware; 27

Wi-Fi; 31

Windows; 27

Windows CE; 27

Windows Media Player; 31

Wireless Fidelity; 31

WMA; 30

XScale; 33


 

Tartalomjegyzék

1. Milyen számítógéppel lehet fogni az internetes rádiókat?. 1

1.1 PC.. 2

1.1.1 PC-s operációs rendszerek és azok installálása. 2

1.2 Pocket PC (zsebszámítógépek, PDA-k) 3

1.2.1 Compaq / HP gépek. 5

1.2.2 Dell Axim X5. 6

1.2.3 Toshiba, Casio, Fujitsu-Siemens, Razor ill. Hitachi gépek. 7

1.2.4 Hogy csatlakoztassuk a zsebszámítógépeket az Internetre USB-n keresztül?. 7

1.3 Okos mobiltelefonok. 7

1.4 Célgépek. 8

2. Internet-előfizetés. 8

2.1 Kábeltévé. 9

2.1.1 UPC.. 9

2.1.2 Matáv Kábel TV Net 9

2.1.3 Egyéb kábeltévés szolgáltatók. 9

2.2 DSL. 9

2.2.1 Axelero. 9

2.2.2 Alternatív ADSL-szolgáltatók. 10

2.3 Mikrós szolgáltatók. 10

2.4 Műholdas internet 11

2.4.1 SkyBooster 12

2.4.2 EOL. 12

2.5 GPRS. 12

2.5.1 Vodafone. 12

2.5.2 Westel 900. 13

2.5.3 Pannon GSM.. 13

2.6 Telefonhálózati modem.. 13

3. A rádióvevő program telepítése, ill. indítása. 14

3.1 Windows. 14

3.1.1 Windows Media Player 14

3.1.2 QuickTime. 14

3.2 Linux. 14

3.3 PocketPC / Windows CE. 15

3.3.1 Pocket Windows Media Player (PWMP) 15

3.3.2 GSplayer 16

4. A kábeles/ADSL Internet megosztása. 16

4.1 Vezetékes Internet-megosztás. 16

4.2 Vezeték nélküli (Wi-Fi, Wireless Fidelity) Internet-megosztás. 17

5. A hanganyag megosztása (vezetékes ill. anélküli eset) 17

5.1 Vezetékes megoldás: hangdoboz átvitele a szomszédba. 17

5.2 Vezeték nélküli megoldás: mini FM adók. 18

6. Internetes rádióadók telepítése, ill. internetes relézése. 19

6.1 SHOUTcast 20

6.1.1 Oddcast 21

6.2 Windows Media Encoder (WME) 9 és Services (WMS) 22

6.2.1 Windows Media Encoder 9.0. 22

6.2.2 Windows Media Services 9.0. 23

6.3 Real szerver 24

6.4 QuickTime. 25

1. függelék: további irodalom, linkek. 25

Internetszolgáltatók, összegyűjtve: 25

Internet-megosztás. 25

Magyar nyelvű oldalak, főleg fórumok. 26

Angol nyelvű oldalak. 26

Egybeépített DSL/kábel router + drót nélküli AP-k. 26

Rádióadó-szerverprogramok elérhetősége. 26

Real 26

SHOUTcast 26

Microsoft WME. 26

PDA-k. 26

2. függelék: rövidítések, fogalmak magyarázata. 27

Alapfogalmak. 27

Élő adásra használt legáltalánosabb formátumok. 30

Ismertebb, élő adás vételére is alkalmas PC-s/Pocket PC-s lejátszók. 30

Vezeték nélküli kommunikáció. 31

Saját médialejátszóval rendelkező, fejlett operációs rendszerű mobiltelefonok. 32

PDA-kkal kapcsolatos fogalmak. 32

Adók architektúrája. 34

Tárgymutató. 35

 

Történet:

2003.03.12.14:12: e750/ e755-öt tárgyaló rész pluszban

2003.03.15  The Secret Guide to Computers link hozzáadása; a Fujitsu új szubnotebookjának tárgyalása; finomítás a notebook-szekción; Vodafone egy gigás korlátjának beírása; a kingrex.net-en árusított iPAQ akkumulátor megemlítése

 

03.17: a következő információkkal lettem gazdagabb (ezentúl mindig ide írom az új információkat, a felső részt pedig igyekszem érintetlenül hagyni):

 

PPC 2003-ról elmélkedés (+ érdekes hozzászólás a PPC2002 hibáiról (1. oldal legalja): ) http://www.pocketpcpassion.com/forum/showthread.php?threadid=24603,  http://www.pocketpcpassion.com/forum/showthread.php?threadid=29165

 

Ugyanitt: "Secondly no OEM other then Compaq has touted their device as being upgradeable to the next OS": ennek utánanézni: vajon a Toshibára nem rakható fel a ppc .net, csak a HP garantálja ezt?

 

Egy gyorsteszt egy PXA255-ös géppel: http://www.pocketpcpassion.com/forum/showthread.php?threadid=29270 (a 255-re nézve nem túl bíztató eredmények; reméhetőleg a nagy tételben gyártott gépek már jobban teljesítenek)